A mai Rijeka utcáin sétálva első pillantásra egy pezsgő, mediterrán kikötőváros tárul elénk. A tenger, a rakpartok, a pompás paloták és a Korzó nyüzsgése azonban nem csupán Horvátország történetéről mesél: a város jelentősebb épületei őrzik annak az időszaknak az emlékét is, amikor Fiume Magyarország tengeri kapuja volt.
Mária Terézia 1779-ben csatolta a Magyar Szent Koronához a várost, amely kisebb megszakításokkal egészen 1918-ig a Magyar Tengermellék része maradt. Igazi virágkorát a dualizmus idején élte, amikor a magyar állam hatalmas összegeket fordított a kikötő fejlesztésére.
Az 1873-ban átadott Budapest–Fiume vasútvonal, a Baross-kikötő, a csaknem két kilométeres hullámtörő, az ipari beruházások és a reprezentatív középületek egyaránt azt szolgálták, hogy Fiume a Magyar Királyság legfontosabb tengeri kijáratává váljon.
A fejlesztések mögött olyan meghatározó személyiségek álltak, mint Baross Gábor, akinek emléktáblája ma is a város egyik legfontosabb magyar emlékhelye. A magyar jelenlétet nemcsak a kikötő és az egykori kormányzói palota idézi fel, hanem számos épület, vasúti emlék és felirat is, amelyek a századforduló pezsgő magyar világáról tanúskodnak.
Fiume ekkor valódi soknemzetiségű város volt. Az 1910-es népszámlálás szerint közel 50 ezer lakosa volt, közülük mintegy 6500-an vallották magukat magyarnak.
Magyar hivatalnokok, mérnökök, vasutasok, tanárok és kereskedők éltek itt, magyar iskola működött, a kikötőből pedig százezrek indultak útnak Európa és Amerika felé.
A város a magyar kulturális élet nagy alakjait is vonzotta.
Jókai Mór több ízben megfordult Fiumében, itt ünnepelte fogadott lánya és Feszty Árpád esküvőjét is. Emlékét ma kétnyelvű emléktábla is őrzi a városban.
Bár a történelem vihara elsodorta a magyar közigazgatást, a magyar világ nyomai ma is felfedezhetők a városban.
A helyi magyarságot napjainkban a Baross Magyar Kultúrkör fogja össze, miközben a kikötő, a paloták, a Korzó és a magyar kötődésű emléktáblák továbbra is arról az időszakról mesélnek, amikor Fiume nem csupán az Adria egyik legjelentősebb kikötője volt, hanem Magyarország tengeri kapuja is.
Képriportunk ezeknek az emlékeknek ered a nyomába: a magyar múltat őrző emléktábláktól a monumentális kikötőn és a történelmi épületeken át egészen azokig a részletekig, amelyek több mint egy évszázad múltán is felidézik Fiume egykori aranykorát.
Bartalos Nikolas felvételei
Bartalos Nikolas/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
