Az Európai Unió országaiban átlagosan a GDP 7 százalékát fordítják egészségügyre, a magyar szám 4,7, ezért is örvendetes, hogy évről évre 500 milliárd forinttal többet fordítana egészségügyre a Tisza-kormány – erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorban Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ programigazgatója.
Magyarországon GDP 4,5-4,7 százaléka jut egészségügyre. Hogy ez kevés-e vagy sok annak fényében, hogy az uniós tagállami átlagos közkiadás bő 7 százalék, Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ programigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta, még Szlovákiában is majdnem 7 százalék ez az arányszám.
„Van hová fejlődni. Nem véletlen, hogy akkor, amikor a Tisza megjelentette a saját programját, az egészségügyet a zászlajára tűzve azt mondta, hogy minimum 500 milliárd forinttal emelni akarja a közkiadásokat, a következő évben még 500 milliárddal, és így tovább. Ez jó hír” – szögezte le.
Mennyi 500 milliárd forint?
Ez az 500 milliárd nagyon nagy összegnek tűnik, de ha az egészségügyi kiadásokat nézzük, egyes adatok szerint jelenleg 2000 milliárd forint hiányzik az egészségügyből. Ezt kommentálva elmondta: az idei esztendőben a GDP körülbelül 90 ezer milliárd forint lesz, az pedig, amit közkiadásból elköltünk egészségügyre, 3,5-4 ezer milliárd, ehhez képest kell nézni azt, amit el fogunk költeni.
„Szűken véve tehát a gyógyszer és gyógyászati segédeszközök nélkül körülbelül
3 ezer milliárd forintot költünk egészségügyre.
Ehhez képest ha hozzáadjuk az 500 milliárdot, azért az több mint 15 százalékos javulás lehetőségét nyújtja” – vetette össze az aktuális tényszámokkal a lehetséges növekményt.
Nem az egészségben eltöltött évek számával van a baj
A GDP-arányos EU-rangsorban ugyanúgy nem állunk jó helyen, mint az egészségben eltöltött évek számában, amire szintén van adat: drámainak tűnik, hogy Magyarországon 10 férfiból 4 nem éri meg a 65 évet, vagyis a nyugdíjkorhatárt. Ezt pontosítva megjegyezte:
idehaza a születéskor várható élettartam 77 év, a nőké körülbelül 80 év, a férfiaké 74 év. Az egészségben eltöltött életévek számában 62-64 között mozgunk.
Utóbbival elvileg elérjük az uniós átlagot, de Sinkó Eszter felhívta a figyelmet, hogy ez az adat önbevalláson alapul, ami azt jelenti, hogy „a magyar emberek egészségtudatossága esetleg máshol állhat, mint más országoké”. Ausztria hasonló adata viszont 60 év körül van.
A születéskor várható élettartamban ugyanakkor rosszul állunk, az több mint 4 évvel alacsonyabb, mint a nyugat-európai átlag.
A cikk Kocsonya Zoltán interjúja alapján készült, a beszélgetést alább megtekintheti, meghallgathatja.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
