Ne várjuk meg, míg elszaporodnak! Hasznos tanácsok a kártevőirtó szakembertől Kürthy Judit2026. 08. 13., cs – 11:05 Dunaszerdahely |
A nyár végén elsősorban a darazsakra, ősszel és télen pedig a rágcsálókra érdemes figyelni – mondja Katona Péter kártevőirtó és gázmester.
Katona Péter családi örökségként került a szakmába: édesapja 42–43 éve kezdte, első közös cégüket 2010-ben alapították.
Az elhunytak után is fertőtlenítenek
A vállalkozás kezdetben deratizációval és fertőtlenítéssel is foglalkozott. Mára a szakma országos szakszervezetének munkájában is részt vesz, amelynek 8 vezetőségi tagja van Szlovákiában, ő az egyik közülük.
A kártevőirtás mellett fertőtlenítést is végeznek, elhunytak után is. Az egyik első különösen emlékezetes munkája az volt, amikor egy tömbház második emeletén fertőtlenítettek egy elhunyt férfi után. Az évek során azonban ezt a munkakört is megtanulta kezelni, ahogy az embernagyságú darázsfészkeket vagy egy sűrű patkányrajt is.
Idén a legyek jelentik a legnagyobb gondot
A szakember szerint évről évre változik, melyik kártevő okozza a legtöbb problémát. Volt olyan év, amikor naponta 5–6, akár 8 darázsirtást is végeztek, idén azonban ez inkább 3–4 alkalom naponta. 2026-ban a legyek jelentik a fő problémát. Ennek egyik oka, hogy több, korábban használt és jól működő irtószert az európai szabályozás miatt kivontak a forgalomból.
Egy szer van ugyan, ami megfelelő, de csak 1–1,5 hónapig hat, ezért szükség van az irtás megismétlésére. A szakember szerint a legyeknél különösen gyorsan kialakulhat a rezisztencia.
Ne hagyjunk kint ételt
A legyek az éttermekben, az üzletekben és családi házakban egyaránt megjelennek. A zöld legyek, vagyis a „köpőlegyek” különösen akkor jelentenek problémát, ha valahol romló élelmiszer vagy hús marad eldugva: előfordulhat, hogy csak 1 hét, 1,5 vagy 2 hét elteltével derül ki, mi okozza a fertőzést. Ezért fokozott óvatosságra int: ne maradjanak elő romlandó élelmiszerek hozzáférhetetlen helyeken, főleg hús, amit már néhány pillanat múlva belephetnek.
Augusztusban a darazsakra kell figyelni
A nyár végén erősödik a darazsak aktivitása, fogalmazott a szakember. A rovarok nem egyszerűen „berepülnek” a házakba, hanem megtalálják az épületeken megjelenő apró réseket is, hibákat, ahol meg tudják építeni fészküket. Ez az új és a jóval idősebb házaknál is előfordulhat.
„A megelőzés érdekében azt javaslom, hogy ne sajnáljuk rá az időnket, havonta legalább egyszer járjuk körbe otthonunkat és figyeljük meg, hol van fokozott darázsmozgás. Ha sok darázs repül egyetlen pont körül, nagy valószínűséggel ott egy fészek”
– hívta fel a figyelmet. A kisebb, 10-15 centiméteres fészkeket még bizonyos esetekben darázsirtó szerrel házilag is el lehet távolítani, a nagyobb kolóniákhoz azonban érdemes szakembert hívni.
A fészekimitáció sem garancia
A boltokban kapható darázsirtó spray fajták általában 750 milliliteresek, és akár 3–4 méterről is használhatók, de Katona szerint nagyobb fészeknél veszélyes házilag próbálkozni.
Akár egyetlen csípés is veszélyes lehet, az első 15–20 perc a mérvadó és fontos figyelni a csípésre adott reakciókat.
A papírzacskóból készített darázsfészek-utánzatok, illetve műanyag fészekimitációk hatékonyságát nem tudja igazolni. Ő maga még nem próbálta ki, azt viszont egyértelműen tapasztalja, hogy a darazsak gyakran visszatérnek ugyanazokra az épületekre.
Előfordul, hogy 2–3, akár 5 éven belül újabb fészket építenek ugyanott vagy a közelben.
Másfél méteres darázsfészek Dunaszerdahelyen
„Nincs olyan épület, amit hermetikusan úgy le lehet zárni, hogy egy egérke ne jöjjön be”
– mondta lapunknak.
A pályafutása eddigi legnagyobb darázsfészkét Dunaszerdahelyen találta, egy régi üzlet tetőszerkezetében. A fészek körülbelül 1,5 méter × 2 méter nagyságú volt.
A fészkek helyének felderítésénél fontos jel, hogy a darazsak egyetlen pontban koncentrálódnak-e, vagy egy nagyobb területen repülnek. Egy 200 négyzetméteres háztetőn például teljesen más módszerrel dolgoznak, ha a darazsak mindenhol jelen vannak, mint akkor, ha egy sarokban találnak egy rést vagy építési hibát. A lódarazsak esetében például sokszor maga a rovar vezeti el a szakembert a fészekhez: ha valaki lát egy lódarazsat, érdemes követni, mert rendszerint a fészekbe igyekszik vissza, árulta el Katona Péter.
A rágcsálók ősszel és télen jönnek
A nyár után a rágcsálók kerülnek előtérbe. A panelhangyák is gyakrabban jelentkezhetnek, de az őszi-téli időszak számukra elsősorban a rágcsálóirtásról szól. A vállalkozásoknál és élelmiszerüzleteknél a megelőzésnek különösen nagy szerepe van. Bizonyos cégeknél már nem is egyszerű irtásról van szó, hanem folyamatos ellenőrzésről és dokumentációról. A szakember szerint a törvény alapján a városoknak, cégeknek, üzleteknek és egyéb intézményeknek is évi kétszer kellene deratizációt végezniük, melyet hivatalosan ellenőrizhetnek is.
Nem a kiszállás a cél, hanem a probléma megoldása
Katona Péter szerint a szakember feladata nem merülhet ki abban, hogy kiszáll a helyszínre, elvégzi az irtást, majd távozik. Minden kártevőnek megvannak a saját nyomai, viselkedési mintái, amelyekből egyenesen következtetni tudnak a búvóhelyére. Volt olyan esete is, hogy az egyszeri kiszállás nem volt elegendő, még kétszer visszament a helyszínre, mert szerette volna megtalálni a probléma valódi okát.
„Nem az a célunk, hogy egyszerűen elvigyük a pénzt, hanem az, hogy tényleg találjuk meg az élőlénynek a fészkelőhelyét, élőhelyét”
– fogalmazta meg küldetésüket.
Hozzátette, munkájuk során folyamatosan képzik magukat: évente 2–3 alkalommal vesz részt szakmai továbbképzéseken Szlovákiában és Csehországban. Következő képzése most szeptemberben lesz Csehországban, majd egy háromnapos szakmai szeminárium a Tátrában.
Kapcsolódó cikkünk
Több bejelentést is érkezett a napokban a városi hivatalba arról, hogy nagy, feltűnő színű rovarokat láttak az emberek Vágsellyén. A város ellenőrzést végzett, és közölte, hogy óriás tőrösdarazsakról van szó, és veszélytelenek az emberre.
Ez a veszélyeztetett faj törvényileg védett Szlovákiában, eszmei értéke 200 euró. „A faj főként a Földközi-tenger térségében honos, az éghajlatváltozás miatt az elmúlt években megnövekedett számban fordul elő nálunk is, és fokozatosan terjed Észak-Európa felé. A természetvédelmi hatóságok hozzájárulása nélkül tilos eltávolítani a fészküket, vagy bármilyen módon megzavarni őket” – hangsúlyozta a városi hivatal.
Az óriás tőrösdarázs az egyik legnagyobb hártyásszárnyú faj Európában, jóval nagyobb a lódarázsnál. Mérete és színezete miatt gyakran összekeverik a lódarázzsal, és megijednek tőle az emberek. „A szakértők tájékoztatása szerint nem agresszív faj. A kifejlett egyedek kizárólag nektárral és virágporral táplálkoznak, nem veszélyesek más rovarokra, nem repülnek rá a szabadban hagyott élelmiszerekre, mint a darazsak vagy a lódarazsak. Az óriás tőrösdarázs nem veszélyes sem a felnőttekre, sem a gyerekekre” – közölte a városi hivatal.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
