Baka most tort ül ezek után, és igen, beszédet fog mondani ’56 70. évfordulóján. Lehet, majd meleg szavakkal megemlékezik Korbely János hősiességéről is.
Nem, most nem a piros bakatorról, az ősi magyar szőlőfajtáról lesz szó, hanem Baka Andrásról és az ő toráról, mert bizony ez az ember most tort fog ülni az ország és a jog felett, ráadásul olyan múlttal a háta mögött, ami párját ritkítja. Ezen hamarosan elkövetkezendő tor böllérje pedig a miniszterelnök, no és persze mindazok, akik kesztyűbáboznak vele, élükön a régi-régi eszdéeszes keretlegénnyel, Ruff elvtárssal.
Fura ország a miénk.
Itt a rendszerváltás után még egy Péter Gábor is ágyban, párnák közt lehelhette ki éjfekete lelkét. Aztán ott volt például Biszku Béla elvtárs, a salgótarjáni sortűz elrendelője. Ezt a gazembert legalább megpróbálták perbe fogni, többször is. Egyszer még 2010-ben, amikor a Duna Televízióban nemes egyszerűséggel ignorálta az ’56-os kommunista bűnöket, amiért Szilágy György jobbikos képviselő feljelentette. Ám ekkor megérkezett Rábai Krisztina bírónő – jegyezzük meg a nevét! –, aki ezt a kérdést intézte az Alkotmánybírósághoz, miután felfüggesztette az eljárást, annak ellenére, hogy a Btk 269./C§ létezett (létezik?), amely büntetni rendelte a nemzetiszocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását. Ám a Btk kicsit sem zavarta Rábai Krisztina bírónőt, aki tehát ezzel fordult az Alkotmánybírósághoz, miután FELFÜGGESZTETTE a Biszku elleni eljárást:
„A történelmi események megítélését lehet-e büntetőjog eszközeivel üldözni olyan esetekben, amikor az alapbűncselekmények elkövetése miatt nem indult eljárás, felelősségre vonásnak esetlegesen csak a nemzetközi jog szabályai alapján lehetne helye. Ki jogosult annak kimondására, hogy ezek a cselekmények népirtásnak, emberiség elleni bűncselekménynek minősültek-e tekintettel arra, hogy Magyarországon még nem született olyan precedens értékű jogerős bírói ítélet, amely – az 1956-os megtorlásokkal kapcsolatban – ennek tényét megállapította volna.”
Parádés, igaz?
De ezzel nem volt vége, Biszkut többször is megpróbálták ezt követően is felelősségre vonni, annak ellenére, hogy Rábai bírónő nem tudta magától megítélni, vajon az ’56-os sortüzek vezénylése és végrehajtása vajon emberiség elleni bűncselekmény volt-e. Utoljára 2013-ban vádolta meg a Budapesti Nyomozó Ügyészség háborús bűntettek és más bűncselekmények miatt, amiért a Fővárosi Törvényszék öt és fél évre ítélte. Ám ekkor megérkezett a Fővárosi Ítélőtábla, és – láss csodát! – hatályon kívül helyezte az ítéletet. Biztosan ők sem tudták eldönteni, hogy mi a helyzet. Szóval új eljárást rendeltek el, de annak vége előtt Biszku 2016-ban kilehelte éjfekete lelkét. Ágyban, párnák közt.
Az istenadta nép pedig nem volt felháborodva. Sőt. (Ugyanez az istenadta ma alig várja, hogy a „fideszesek” végre „börtönben rohadjanak meg”.)
És akkor térjünk rá Bakára és a Baka torra.
Nem kell különösebben cifrázni, ismételjük meg szó szerint L. Tamás Pál sorait, mert azokban minden benne van:
„Egy ’56-os hazaáruló gyilkos felmentését támogatta korábban az új köztársasági elnök
Korbelyt még 2001-ben azért ítélték el, mert az 1956-os forradalom idején tűzparancsot adott ki a tatai felkelők ellen, illetve személyesen végzett a helyi felkelők vezetőjével 1956. október 26-án, amikor a tatai rendőrkapitányságot akarta visszafoglalni.
A vád emberiesség elleni bűncselekmény volt, mivel a hazai bíróság szerint bizonyítható volt, hogy a felkelők vezetője megadni akarta magát, amikor Korbely kivégezte.
Dr. Baka András személyében kedden egy olyan köztársasági elnököt szavaztat meg Magyar Péter, aki az Emberi Jogok Európai Bíróságának tagjaként Korbely János felmentését támogatta.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája – amelynek Baka András is tagja volt, és a döntést támogató többséghez tartozott – 11:6 arányban úgy ítélte meg, hogy Korbély emberiség elleni bűncselekmény miatti elítélése sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 7. cikkét – emlékeztetett bejegyzésében Toroczkai László.
A Tisza jóvoltából mindezek után Baka András mondhat (?) beszédet az 1956-os események 70. évfordulóján Budapesten…”
Hát igen. Bizony. Baka most tort ül ezek után, és igen, beszédet fog mondani ’56 70. évfordulóján. Lehet, majd meleg szavakkal megemlékezik Korbely János hősiességéről is.
Persze a miniszterelnöki lábáztató lavór, a Kontroll nyomban nekilátott megmagyarázni a megmagyarázhatatlant, érdemes erre is vetni egy pillantást, ugyanis egészen egyszerűen megdöbbentő. Ezt írják:
„Korbely különítménye több forradalmárral végzett, egyiküket ő maga lőtte agyon. 1994-ben emeltek ellene vádat emberiség elleni bűncselekmény elkövetéséért, a vád szerint különítménye polgári személyekre nyitott tüzet. Az ügy évekig húzódott, a Legfelsőbb Bíróság (LB) 2001-ben hozott jogerős ítéletet. Korbely Jánost bűnösnek találták, az LB szerint az emberiség elleni bűncselekményt több emberen elkövetett szándékos emberöléssel valósította meg.
Korbely ezt követően fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához, ahol Baka András is bíráskodott. Beadványának fő érve az volt, hogy olyan cselekményért ítélték el, ami az elkövetés idején nem minősült bűncselekménynek.
A büntetőjog egyik alapelve a „nullum crimen sine lege”, ami magyarul annyit tesz: törvény nélkül nincs bűncselekmény. Vagyis büntetőjogi felelősség csak olyan magatartásért állapítható meg, amit az elkövetés idején a jog bűncselekményként rendelt büntetni.
A strasbourgi bíróság az összes rendelkezésre állt körülményt megvizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy »nem került bebizonyításra, hogy előre látható volt, hogy a kérelmező cselekményei a nemzetközi jog alapján emberiség elleni bűncselekményt valósítanak meg«.
Korbely János a nemzetközi bírói fórum előtt nem vádlott volt – nem is lehetett volna az, hiszen Magyarországon jogerősen elítélték –, hanem kérelmező. Az eljárás tárgya nem az volt, hogy adott-e ki tűzparancsot, vagy hogy saját maga lőtt-e, Strasbourgban tehát nem a bűnösségét vizsgálták, következésképpen ügyében felmentő ítéletet sem hozhattak. A per tárgya az volt, hogy amivel Korbelyt Magyarországon megvádolták az 1990-es években, az 1956-ban emberiség elleni bűncselekménynek minősült-e vagy sem.”
Remélem világos. Amikor tehát Korbely saját kezűleg gyilkolt és sortüzet vezényelt, akkor az nem volt bűncselekmény.
Na mindegy.
Baka fog tort ülni és ő mond majd beszédet ’56 tiszteletére.
De van itt még valami, ami Gyurcsány idejébe vezet vissza bennünket, s ahol ismét felbukkan Baka az emésztőgödör tetején. Ahogy már megírtuk:
„Dukán Dánielt 2006 szeptemberében a Gyurcsány-kormány elleni tüntetések idején fogták el, 54 órán át őrizetben, majd 35 napig előzetes letartóztatásban tartották. Első fokon 2,5 év letöltendő szabadságvesztésre ítélték, elítélését azonban 2013-ban a rendőrterror alatt ártatlanul elítélteket rehabilitáló semmisségi törvény alapján – amely ellen Baka András tiltakozott – semmissé nyilvánították.
Deák Dániel azt is megjegyezte, hogy Dukán később 4,5 millió forintos kártérítési pert indított a rendőrséggel szemben a rendőri bántalmazás és jogellenes intézkedések miatt.
2018-ban a Baka András vezette kúriai tanács elutasította a meghurcolt Dukán kártérítési igényét.
Dukán az eljárás során megpróbálta kizáratni Bakát is, mert álláspontja szerint korábbi döntései alapján megkérdőjelezhető volt a pártatlansága a 2006-os események megítélésében. A kizárási kérelme nem járt sikerrel.
Ráadásul egy másik eljárásban ugyancsak Baka vezette azt a kúriai tanácsot, amely Dukán büntetés-végrehajtási szervekkel szembeni kártérítési igényét is elutasította.”
Hát akkor, remélem teljesen világos, hogy mostantól Baka elvtárs fogja megjeleníteni a nemzet egységét, ami így elsőre szürreális baromságnak tűnik, de ha hozzágondoljuk az új tiszás narratívát a nemzetről, amely szerint a nemzetbe nem tartoznak bele a „fideszesek”, mert azok bűnözők és börtönben a helyük, nos, így már minden kis mozaikkocka helyére került. A Baka is.
Itt a szép, új világ, „nééééégy lááááb jóóóó, kéééét lááááb rossz!”.
Bayer Zsolt – www.magyarnemzet.hu
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
