Jelentős felfedezésekkel gazdagította a dunántúli középkori egyházi építészetről alkotott képet a keszthelyi Szent Miklós-kápolna legújabb régészeti kutatása, amelynek során egy érintetlen barokk kori kriptát és páratlan gótikus freskókat tártak fel – számolt be a Zaol.hu-ra hivatkozva a Múlt-Kor történelmi portál.
Ahogy arról a Zaol oldalán megjelent cikk beszámolt, az Orha Zoltán régész-muzeológus és Nemessányi Klára restaurátor vezette munkálatok eddig ismeretlen rétegeit mutatták meg a régió egyik legfontosabb műemlékének.
A keszthelyi épület falain végzett falképkutatás során kiderült, hogy a belső tér szinte minden felületét gótikus festés borítja. Nemessányi Klára restaurátor elemzése kimutatta, hogy a vakolat alatt két különböző korszakból származó réteg rejtőzik. Az alsó festés a 14. század elejére datálható, amelyből apró arcok és egy trónjelenet töredékei rajzolódnak ki. A felső, 1390 körül készült rétegen hat egész alakos figura és egy küzdelmi jelenet látható. A szakemberek szerint ikonográfiai szempontból is ritka alkotásokról van szó, amelyeket nagy valószínűséggel egy vándorfestő készíthetett az utókor számára.
A belső tér régészeti feltárását a 2025 nyarán elvégzett geofizikai vizsgálatok alapozták meg. Bár a szakemberek eredetileg egy korábbi kapuzat maradványait keresték a bejáratnál, az ásatás végül a kápolna belsejében hozott áttörést.
(…) A kutatás legváratlanabb eredménye a szentély feltárása során jelentkezett, ahol a téglák bontása közben egy eddig teljesen ismeretlen üregre bukkantak. Orha Zoltán régész-muzeológus tájékoztatása alapján a téglasoronként végzett, közel egy hétig tartó óvatos munka során egy beépített kripta bejárata tárult fel.
A sírkamrában négy összeroskadt, fenyőfából készült koporsót azonosítottak, amelyek közül az egyik egyértelműen gyermek méretű. A temetkezési hely kialakítását az 1717-es felújítási munkálatokhoz kötik a kutatók, lezárására pedig legkésőbb 1775-ben, az új padlózat lerakásakor kerülhetett sor.
A Múlt-Kor történelmi portálon megjelent összefoglaló teljes terjedelemben IDE kattintva olvasható, a Zaol oldalán megjelent, részletesebb riport pedig ITT érhető el.
Fotó: Umberto Pezzetta/Zalai Hírlap
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
