Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza párt parlamenti frakciója – közölte Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon szombaton, a képviselőcsoport ülését követően. Az ellenzéki pártok elutasítják a volt főbírót.
A kormánypárti képviselőcsoport egyetértett abban, hogy Baka András személye a legerősebb garancia arra, hogy a köztársasági elnöki intézmény visszanyerje valódi méltóságát és képességét arra, hogy egyesítse a nemzetet, továbbá ellensúlya legyen a mindenkori többségnek. Egész eddigi életútján kiemelten fontosnak tartotta a hatalmi ágak elválasztásának elvét, következetesen kiállt a jogállam és a bírói függetlenség mellett, példát mutatott a demokratikus jogállam és az alkotmányos elvek melletti elkötelezettségről. Baka András méltó arra, hogy megtestesítse az egész magyar nemzet egységét és betöltse a köztársasági elnöki pozíciót – emelte ki a kormányfő.
Hozzátette: az alkotmányozási időszakban olyan köztársasági elnökre van szükség, akinek szakmai tekintélye, függetlensége és közjogi, alkotmányos tapasztalata biztos alapot jelent ahhoz, hogy Magyarországot sikerrel visszavezessék a jogállami és alkotmányos útra.
A frakció döntésének előzményeiről Magyar Péter azt írta: a Tisza vezetése tíz jelölttel tárgyalt, közülük szombaton hármat ajánlott a Tisza frakció figyelmébe, a képviselőcsoport pedig titkos szavazással úgy döntött, hogy a posztra Baka Andrást jelöli, akit augusztus 11-én, kedden választhat meg az Országgyűlés.
„Büszkék vagyunk arra, hogy a rendszerváltás óta először zajlott úgy az államfő kiválasztása, hogy nem pártalkuk alapján vagy pártjelöltek között döntünk, hanem egy valóban független, pártatlan, szakmájával és életútjával már bizonyított tekintélyt ajánlunk a nemzet élére” – fűzte hozzá.
Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője a Facebook-on a Tisza-többség leendő bábjának nevezte Baka Andrást.
Az ellenzéki politikus azt írta: Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását a Tisza Párt önkényesen és illegitim módon szüntette meg, így az új államfő választása is illegitim.
A szappanoperává dagadó jelölési és választási színjátékhoz nem asszisztálunk, a Fidesz-frakció a jelölési és választási eljárásban nem vesz részt – fűzte hozzá.
„Baka András a funkcióját csak addig fogja betölteni, amíg Magyar Péter egy kommenttel le nem váltja. A Tisza-többség bábja lesz, és ezzel neki is tisztában kell lennie” – fogalmazott a fideszes politikus.
Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője a Fidesszel szembeni bosszúállással vádolta meg Baka Andrást.
Mi az azonos Magyar Péterben és Baka Andrásban? Hogy mindketten bosszút akarnak állni a Fideszen. Baka András perben és haragban állt az előző kormánnyal – írta Rétvári Bence.
Az ellenzéki politikus szerint Baka András úgy ül be Sulyok Tamás székébe, hogy a volt államfőt a ciklusa közben mozdították el „jogsértő és erőszakos módon”.
Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke, parlamenti frakcióvezetője szerint Baka Andrást elmúlt időszakban tett nyilatkozatai alkalmatlanná teszik az államfői tisztségre.
Az ellenzéki politikus az X-en közzétett bejegyzésében pikánsnak nevezte a jelölést, mondván, hogy a jogtudós korábban pontosan az olyan diktatórikus, személyre szabott, visszamenőleges hatályú jogalkotás ellen lépett fel, „amelyet most csúcsra járat a Tisza Párt”.
Az Országgyűlés azért választ új köztársasági elnököt, mert az alaptörvény 17. módosításával Sulyok Tamás államfő mandátuma július 20-án megszűnt.
A Tisza-frakciónak Baka András hivatalos jelölését jövő hétfő 10 óráig kell benyújtania. Az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja meg a képviselők kétharmadának szavazatával. A megválasztott köztársasági elnök a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba.
Baka András 1952-ben született Budapesten, 1978-ban az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi doktorátust. 1978-1990 között az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos kutatója, majd 1990-1998 között az Államigazgatási Főiskola főigazgatója volt.
Pártonkívüliként a Magyar Demokrata Fórum (MDF) országgyűlési képviselője volt 1990-1991-ben. Ez idő alatt az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság titkári, valamint az MDF-frakció emberi jogi munkacsoportja vezetői tisztségét is ellátta. 1991-ben lemondott parlamenti mandátumáról, miután az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) tagjává választották. 2008-ig volt a strasbourgi emberi jogi bíróság magyar bírája.
Az Országgyűlés 2009-ben hat évre a Legfelsőbb Bíróság elnökének választotta. A poszttal együtt a bíróságok központi igazgatását végző Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöki tisztét is betöltötte. 2011. december 31-én megszűnt elnöki megbízatása a 2012. január 1-jén hatályba lépő alaptörvény átmeneti rendelkezései alapján. Baka András ezt követően a Kúria tanácsvezető bírájaként dolgozott tovább.
Az alkotmányerejű törvénykezés nem tette lehetővé, hogy a volt főbíró magyar bíróság előtt keressen jogorvoslatot, ezért a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult. Az EJEB 2016-ban jogerősen elmarasztalta Magyarországot. Kimondta, hogy a magyar hatóságok megsértették Baka András véleménynyilvánítási szabadsághoz fűződő jogát. A volt főbírót az ítélet szerint emberi jogi jogsérelem érte azzal is, hogy jogszabállyal idő előtt mozdították el állásából.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
