Európa legszebb épülete lett a budapesti Országház – rangos nemzetközi lista élén végzett Vrabec Mária2026. 08. 08., szo – 16:01
Újabb rangos nemzetközi elismerést kapott Budapest egyik legismertebb jelképe: a brit LoveExploring utazási magazin Európa legszebb épületének választotta a budapesti Országházat. A szerkesztők az ENSZ európai országlistája alapján minden államból kiválasztottak egy ikonikus épületet, majd ezek közül állították össze a kontinens tíz leglátványosabb építészeti alkotásának rangsorát.
A listán történelmi várak, paloták, apátságok és modern építészeti remekművek egyaránt helyet kaptak, és az első helyet a Duna partján emelkedő magyar Országháza szerezte meg.
neogótikus magyar parlament
Steindl Imre remekműve, az 1902-ben átadott Országház nemcsak Magyarország egyik legismertebb szimbóluma, hanem Európa legnagyobb parlamenti épülete is. Közel 700 helyiségével, monumentális kupolájával, gazdagon díszített homlokzatával, freskóival, ólomüveg ablakaival és impozáns lépcsőházaival méltán tartják a kontinens egyik leglenyűgözőbb középületének.
A rangsort készítők külön kiemelték, hogy esti kivilágításban az épület még látványosabb, ezért Budapest egyik legtöbbet fényképezett nevezetessége.
A bécsi Belvedere
A második helyen a bécsi Belvedere-palota végzett, amely eredetileg Savoyai Jenő herceg nyári rezidenciájaként épült 1714 és 1723 között Johann Lukas von Hildebrandt tervei alapján. A két barokk palotából és a közöttük húzódó díszkertekből álló együttes ma Ausztria egyik legjelentősebb művészeti múzeuma, ahol többek között Gustav Klimt világhírű festménye, A csók is megtekinthető.
A svájci Chillon vára
A dobogó harmadik fokára a svájci Chillon vára került, amelyről 1150-ben ben tesznek első ízben említést írásos formában. Akkoriban Chillon a savoyai grófok és hercegek kezében volt, akik részben Blonay uraival együtt gyakoroltak jogot a vár felett, közösen ellenőrizték a tó melletti keskeny átjárót. A Genfi-tó partján álló középkori erődítmény már a 12. század óta őrzi a tó bejáratát, és tornyaival, díszes termeivel, valamint az Alpokra nyíló lenyűgöző panorámájával Svájc egyik legnépszerűbb turistalátványossága.
Az írországi Kylemore apátság
A negyedik helyet az 1867 és 1871 között épült írországi Kylemore-apátság szerezte meg, Kylemore a legrégebbi bencés apátság Írországban. Az 1920 óta itt élő nővérek közösségének története az 1600-as évekig nyúlik vissza. A belgiumi Ypresben 1665-ben hozták létre azt az apátságot, amely oktatási és vallási közösséget biztosított az Írországban üldözötté vált nők számára. Az írországi nemesek lányai közül sokan éltek és tanultak Ypresben. A közösség két és fél évszázadon át tevékenykedett ott, egészen addig, amíg épületük az első világháborúban meg nem semmisült. Az apácák akkor Angliába menekültek, majd az írországi Wexfordban kaptak néhány évre elhelyezést, végül 1920 decemberében Kylemore lett az otthonuk.
A római Trevi-kút
Az ötödik a római Trevi-kút lett, amelyhez a legenda szerint pénzérmét dobva az utazó biztosan visszatér az olasz fővárosba. Róma legnagyobb és legismertebb szökőkútját a 17. században építette Niccolò Salvi a Poli-palota déli homlokzatán, mely a Piazza di Trevi térre néz. A kút 26 méter magas és 20 méter széles, témája a víz megfékezése, középső fülkéjét, amit hatalmas korinthoszi oszlopok vesznek közre, Pietro Bracci munkája, Ókeanoszt, a tengerek görög istenét ábrázoló monumentális szobra díszíti.
A Würzburgi püspöki palota
A hatodik helyen a németországi Würzburgi rezidencia végzett, amelyet a barokk építészet egyik csúcsteljesítményének tartanak. A püspöki palota Friedrich Carl von Schönborn tervei alapján épült 1720 és 1744 között. A belsőépítészet egyik legkiemelkedőbb részét a velencei Giovanni Battista Tiepolo készítette 1751 és 1753 között, a mennyezeti freskókkal a császári teremben és a lépcsők fölött, – ez a világ legnagyobb egybefüggő freskója.
A boszniai Avaz Twist Tower
A rangsor nemcsak történelmi műemlékeket vonultat fel. A hetedik helyen a szarajevói Avaz Twist Tower szerepel, amely csavart üveghomlokzatával és 172 méteres magasságával Bosznia-Hercegovina legmagasabb modern épülete.
A francia Mont Saint Michel
Nyolcadik lett a normandiai Mont-Saint-Michel apátság, amely dagály idején szinte teljesen elszakad a szárazföldtől. Apálykor a sziget száraz lábbal megközelíthető, dagálykor azonban valódi szigetté válik. Ennek következtében a Mont-Saint-Michel szigetén épült kolostor misztikus jelentőséggel bírt. A sziget és a rajta található bencés apátaság 1979-ben az elsők között került fel az UNESCO világörökségi listájára.
Az izlandi Harpa koncertterem
A kilencedik helyet Reykjavík ikonikus Harpa koncert- és konferenciaközpontja szerezte meg különleges üvegarchitektúrájával. A Reykjavík régi kikötőjének határán emelkedő, Olafur Eliasson dán-izlandi képzőművész együttműködésével tervezett43 méter magas, 28 ezer négyzetméteres komplexum a modern Izland egyik legmeghatározóbb szimbóluma. Az üvegfalú, kristályszerű építmény nem csupán kulturális és közösségi tér, hanem egy építészeti remekmű, amely a tenger és a város találkozásánál ragyogva tükrözi vissza az északi fényeket és a környező táj színeit. a modern Izland egyik legmeghatározóbb szimbóluma. Az üvegfalú, kristályszerű építmény nem csupán kulturális és közösségi tér, hanem egy építészeti remekmű, amely a tenger és a város találkozásánál ragyogva tükrözi vissza az északi fényeket és a környező táj színeit.
Az amszterdami királyi palota
A top 10-et az amszterdami Királyi Palota zárja. A holland klasszicizmus jegyeit magán viselő épület a holland aranykor idején, 1648 és 1665 között épült Jacob van Campen építész tervei alapján. Kezdetben városházának használták, majd 1808-tól királyi rezidencia lett.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
