Korábban azért nem készültek tervek a Paksi Atomerőmű hűtéséhez szükséges vízszivattyúk áthelyezésére, mert arról volt szó, hogy megépül Paks 2, ami kiváltja az 1-es számú létesítményt, az üzemidő-hosszabbításról szóló döntés óta pedig nem volt elég idő egy ekkora beruházás kivitelezésére – ezt Aszódi Attila atomenergetikai szakértő, egyetemi tanár, a BMGE természettudományi kari dékánja mondta az InfoRádió Aréna című műsorában.
Manapság, a Duna rekord alacsony vízállásánál sokakban felmerül a kérdés, hogy nem kellett volna-e akár szintben lejjebb vinni a Paksi Atomerőmű szivattyúit ahhoz, hogy ne okozzon gondot a hűtés. Erről a kérdéskörről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Aszódi Attila atomenergetikai szakértő, egyetemi tanár, a Műegyetem TTK dékánja, aki tisztázta, a szivattyúk lejjebb vitele nem egyszerű.
„Ne úgy képzeljük el ezeket a szivattyúkat, mint amilyeneket a barkácsüzletben látunk,
úgy se, mint azok tízszeresét. Ezek megawattos nagyságrendű, villanymotoros eszközök, 10 méteres vízálláskülönbségeket kell hogy áthidaljanak, ekkora különbség van a Duna minimum és maximum vízállása között, és folyamatosan működniük kell. Normál esetben 8 kondenzátorhűtő vízszivattyú működik, ezek összességében 100 köbméter vízforgalmat biztosítanak másodpercenként, tehát egy szivattyúra 12-13 köbméteres másodpercenkénti teljesítmény jut. Ahhoz, hogy ezt lejjebb lehessen vinni, nagyon jelentős átalakításokra van szükség, és limitált a mozgástér, tehát nem arról van szó, hogy van egy szivattyú, amiből kijön egy szívócsonk, és azt a szívócsonkot meg kell hosszabbítani lefelé, hanem arról, hogy ahhoz, hogy ezek a szivattyúk működni tudjanak ebben a szélsőséges vízállási helyzetben, tulajdonképpen magukat a járókerekeket kell lejjebb vinni” – részletezte.
Mint érzékeltette: van egy hatalmas betonépület, amiben el vannak helyezve ezek a szivattyúk, a betonépületnek pedig van egy alja, amit nem lehet kiütni és lejjebb tenni; tehát ha jelentősen lejjebb kell vinni a vízszintet, a szivattyúknak a járókerekeit, ahhoz valójában egy teljesen új létesítményre lenne szükség.
„Lehet ilyen döntést hozni, de ezt a döntést akkor tudja meghozni egy felelős irányító testület, ha látja a létesítmény jövőképét. Márpedig
a létesítmény jövőképe az energiastratégiában úgy volt rögzítve, hogy a Paks 2 kapacitásfenntartási projekt – tehát a Paks 2 – azért épül, hogy kiváltsa a jelenlegi blokkokat. Három évvel ezelőtt dőlt el, hogy a Paks 2 mellé szükséges a Paks 1 további üzemidő-hosszabbítása,
és akkor elkezdtek dolgozni a szakemberek azon, hogy ha nem 2032-2037 között állnak le ezek a blokkok, hanem húsz évvel később, akkor milyen teendők vannak” – vázolta Aszódi Attila.
Tisztázta: a teendők listáján ott vannak a szivattyúk, illetve a járókerekek lejjebb helyezésével kapcsolatos feladatok, vagyis a munka elindult, csakhogy erre a pillanatra nem készült el.
A cikk Herczeg Zsolt interjújából készült, amelyet alább megtekinthet, meghallgathat.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
