Az államadósság növekszik, s bár a költségvetési hiány alacsonyabb a tavalyinál, még mindig kétszer nagyobb a megengedett 3 százaléknál, további alakulása pedig attól függ, hogy ki fog kormányt alakítani.
A május 5-én megbuktatott Bolojan-kabinet alkotmány szerinti, 45 napos ideiglenessége már kétszer járt le (ma a 93. napnál tartunk), s bár a júniusi kormányalakítási kudarcok után most ismét érezhető némi mozgolódás a pártok háza tájékán, vállalt többség nem mutatkozik. Nem hivatalosított, de már három hónapja nyíltan működő többség viszont létezik: a PSD és az AUR vállvetve szavaznak meg olyan törvénymódosításokat, amelyek épp a lényegét lúgozzák ki a helyreállítási tervben vállalt reformoknak, illetve célzottan, személyre szabottan egyes politikai ellenfeleik – például Dominic Fritz és Nicușor Dan – ellen irányulnak.
Az az egyetértés, amiről az államfő beszél, és ami a helyreállítási tervvel kapcsolatos, már sehol sincs: a PSD ugyan még a kormánybuktatás előtt aláírta, hogy támogatni fogja a PNRR-s intézkedéseket, és most is ezt állítja, csakhogy nem ezt teszi. Hanem pontosan az ellenkezőjét. Ezzel talán be tudja csapni választóinak egy részét, ám a hitelminősítőket biztosan nem. Mert a törvények alakítása nem csak politikai csatazaj, ahogy a közben hetekre eltűnt, elszigetelődő államfő szeretné elhitetni (elsősorban „a románokkal, a partnereinkkel és a pénzügyi szférával”, de a jelek szerint saját magával is), hanem maga a politikai cselekvés: egy parlamenti pártnak pontosan ez a dolga, a törvényalkotás. E téren pedig ott látni együttműködést, ahol az ország fejlődésben érdekelt része nem szeretné: a honvédelem erősítését szolgáló jogszabályokat rendre leszavazó „szuveranisták” és a kisemberek védelmezőiként ágáló, de valójában saját pénzcsapjaikat védő „vörös bárók” között.
És mivel a feddhetetlenségi, biodiverzitási, dekarbonizációs törvényeket az utolsó pillanatban sem a korábban megegyezett formájukban fogadta el az új parlamenti többség (a 2021-ben elfogadott helyreállítási terv pár hét múlva, augusztus 31-én zárul), az egységes bértörvény pedig a jelenlegi állás szerint a szavazásig sem fog eljutni, az államfő optimizmusa akkor is hamisnak és erőltetettnek látszik, ha ezeket a tervezeteket az alkotmánybíróság vagy maga Nicușor Dan végül elkaszálja. Ezzel ugyanis nem sokat ér, mivel ugyanazokhoz a törvényhozókhoz kerülnek vissza, és nálunk az sem garancia semmire, ha esetleg elfogadhatóra javítják: minden törvény annyit ér, amennyit alkalmaznak belőle, és Romániában a jónak mondott jogszabályok valahogy mindig félrecsúsztak. Valamiféle rejtett konszenzus folytán, amit pillanatnyilag a PSD–AUR alkotta nemzeti megmentési front testesít meg.
Nicușor Dan államfő optimizmust próbál mutatni. Fotó: Facebook / Nicușor Dan
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
