Vannak dalok, amelyek nemcsak szólnak valamiről, hanem emlékeztetnek is rá. A Sunrise Avenue Damn Silence című száma nekem mindig ezt teszi. Eszembe jutnak azok az évek, amikor valaki után vágyakoztam, aki észre sem vett. Vagy észrevett, de nem úgy.
És azt hiszem, ezt nemcsak a férfiak élik át.
Beszélgettem már nőkkel is erről. Ugyanazt a fájdalmat hallottam vissza. Ugyanazt a kérdést.
“Miért nem kellek neki?”
Ez a kérdés sokkal veszélyesebb, mint elsőre látszik. Mert nem egyszerűen arról szól, hogy egy kapcsolat nem jött létre. Hanem arról, hogy a saját értékünket kezdjük attól az egy embertől függővé tenni, akit szeretnénk.
Pedig ő nem bíró.
Nem ő dönti el, mennyit érünk.
Mégis ezt tesszük vele.
Különösen kamaszkorban. De sokszor felnőttként is.
Mintha azt mondanánk magunknak:
“Ha ő szeretne, akkor én szerethető vagyok. Ha nem szeret, akkor biztos velem van baj.”
Pedig ez nem igaz.
A párválasztásunk mögött rengeteg láthatatlan tényező dolgozik. Gyermekkori minták. Kötődési sérülések. Önbizalomhiány. Elérhetetlen emberek idealizálása. Sokszor nem is magába az emberbe szeretünk bele, hanem abba az érzésbe, amit remélünk tőle.
Könnyű bálvánnyá tenni valakit.
És a bálványok mindig csalódást okoznak.
A legnagyobb csapda talán az, amikor évekig próbáljuk bebizonyítani valakinek, hogy szerethetőek vagyunk.
Pedig nem neki kell bizonyítani.
Hanem magunknak kell megtanulni elhinni.
Fájdalmas igazság, hogy lesznek emberek, akik soha nem szeretnek majd minket úgy, ahogy mi szeretnénk.
És ez rendben van.
Nem azért, mert nem fáj.
Hanem azért, mert ettől még nem leszünk kevesebbek.
Az érett szerelem talán ott kezdődik, amikor már nem azt kérdezzük:
“Mit kellene még tennem, hogy szeressen?”
Hanem ezt:
“Miért érzem úgy, hogy csak akkor vagyok elég, ha ő szeret?”
Ez már nem róla szól.
Hanem rólunk.
És talán innen kezdődik a gyógyulás.
Mert a szerethetőségünk nem attól függ, hogy a bálványunk viszontszeretett-e.
Hanem attól, hogy emberek vagyunk.
És ez önmagában elég ok arra, hogy méltók legyünk a szeretetre.
Forrás:ferfihang.hu
Tovább a cikkre »
