Július 31-én, Loyolai Szent Ignác emléknapján Leó pápa aláírta Vatikán állam új alaptörvényét, amely a 2023-as szöveg helyébe lép, hogy megfeleljen azon szükségletnek, miszerint „szem előtt kell tartani a kormányzás új követelményeit és az elmúlt években bevezetett számos fontos jogszabályi változást”.
Az alaptörvény azonnal hatályba lépett, felváltva a korábbi, 2023. május 13. óta hatályos alaptörvényt.
Új rendelkezés a Vatikánvárosi Állam Pápai Bizottságának elnökségével kapcsolatban
Az új alaptörvény megerősíti és magában foglalja a módosításokat, amelyek az állam törvényhozó, végrehajtó és igazságszolgáltatási funkcióit érintik. Különösen a törvényhozó funkció tekintetében egyetlen törvényi szövegben foglalja össze a 2025. november 19-i motu proprio által bevezetett módosítást a Vatikánvárosi Állam Pápai Bizottságának elnökségével kapcsolatban, amely szerv mind a törvényhozó, mind a végrehajtó hatalommal bír.
A 2025-ös motu proprio és az új alaptörvény
A Szentatya akkor hatályon kívül helyezte a Vatikánvárosi Állam korábbi alaptörvénye 8. cikkelyének 1. bekezdését, amely előírta, hogy csak bíborosok tölthetik be a Vatikánvárosi Állam Pápai Bizottságának elnöki tisztségét.
Ezt a tisztséget most Raffaella Petrini nővér tölti be, aki egyben a Vatikáni Kormányzóság elnöke is. Az új alaptörvény 8. cikkelye most kimondja: „A Vatikánvárosi Állam Pápai Bizottsága bíborosokból és más tagokból, köztük az elnökből áll, akiket a pápa nevez ki öt évre.”
Végrehajtó és igazságszolgáltatási feladatok
A végrehajtó funkcióval kapcsolatban az új alaptörvény megerősíti a Vatikáni Kormányzóság szerepét, amelynek szervezeti felépítése hozzájárul a Vatikánvárosi Állam megfelelő küldetéséhez, és Péter utódját szolgálja, akinek közvetlenül elszámolással tartozik. Az új alaptörvény tovább tisztázza az elnök és a főtitkár felelősségi körét, valamint együttműködésüket; továbbá kiemeli a főtitkár hivatalának intézményi jellegét is, jelezve ezzel, hogy a szerep egynél több személyre is bízható.
Az igazságszolgáltatási feladatokat illetően a 22. cikkely 1. bekezdése kifejezetten megerősíti, hogy a törvény meghatározza az igazságszolgáltatási rendszer igazságügyi szerveit szabályozó jogi keretet. Az elmúlt években bevezetett jelentős reformoknak köszönhetően ez a törvény teljes mértékben garantálja az igazságszolgáltatás megfelelő működését.
Ezzel a gondosan strukturált megközelítéssel az új alaptörvény – amely elődeihez hasonlóan, ahogy a preambulumban is szerepel, „alkotmányos identitást kíván adni a Vatikánvárosi Államnak”, hatásköreinek és az azokból eredő feladatok gyakorlásának – továbbra is az állam minden más jogszabályának alapja és hivatkozási pontja, miközben megerősíti a vatikáni jogrend egyedi jellegét és autonómiáját.
A kormányzó testületek küldetése
Ahogyan a múltban is, a preambulum azzal zárul, hogy „a kormányzó testületek és mindazok, akik felelős pozícióban, igaz egyházi szellemtől áthatva végzik tartós szolgálatukat az Vatikánvárosi Államért, meg vannak bízva mindazon hatalom gyakorlásával, amely a Lateráni Szerződés által meghatározott területre, valamint azon épületekre és területrészekre vonatkozik, ahol az állam vagy a Szentszék intézményei működnek, és ahol a nemzetközi jog értelmében személyes és funkcionális garanciák és mentelmi jogok vannak érvényben”.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
