Augusztus 1-jén veszi kezdetét Nagyboldogasszony böjtje

Augusztus 1-jén veszi kezdetét Nagyboldogasszony böjtje

A görögkatolikusok a Szent Kereszt körülhordozásának ünnepétől, augusztus 1-jétől bűnbánattal, böjttel, lelki összeszedettséggel készülnek az Istenszülő elszenderedése augusztus 15-i ünnepére.

Az Istenszülő elszenderülése ünnepét megelőző kéthetes böjti időszak különlegessége, hogy a görögkatolikusok augusztus 1-jétől 15-éig mindennap elvégzik a paraklisz szertartását, amelyet a bizánci egyház valójában ezekre a napokra ír elő.

Augusztus 1-je a Szent Kereszt körülhordozásának és a Makkabeus vértanúk tiszteletének ünnepe a görögkatolikus egyházban. 

Ezen a napon a bizánci rítust követő egyházakban az úgynevezett kis vízszentelés szertartását szokták végezni. A Szent Liturgia végén a papok és a hívők ünnepélyesen a folyókhoz, tavakhoz, kutakhoz vonultak. 

A kis vízszentelés szertartása elsősorban abban különbözik az Isten megjelenésének – Theophania – ünnepén végzett nagy vízszenteléstől, hogy a körmenet alatt eléneklik az odaillő himnuszokat; maga a szentelő ima pedig rövidebb.

A kereszt bemerítésekor a kereszt tropárját – „Üdvözítsd, Uram a te népedet…” – éneklik, nem pedig a vízkeresztit („A Jordánban való…”). Egyes helyeken a vízszenteléssel együtt megáldják az újonnan pergetett mézet is.

Hírdetés

Az ünnep eredetét az 1897-ben kiadott görög Horológion a következőképpen magyarázza: a nyári hőség okozta gyakori betegségek miatt Konstantinápolyban szokásba jött, hogy az Úr drága és életadó keresztjét körbehordozták a városban, hogy az emberek megszabaduljanak a betegségektől és megszentelést nyerjenek.

Július 31-én este a keresztet kihozták a császári kincstárból, és a nagy templom, a Hagia Szophia oltárára helyezték. Augusztus 1-jétől Nagyboldogasszony ünnepéig körmeneteket tartottak az egész városban, ahol a különböző stációkon mindenki hódolhatott a Úr keresztje előtt. Az orosz egyházban ez az ünnep a Kijevi Rusz keresztény hitre térésének emlékével (Kr. u. 988) társul. A krónikák szerint Szent Vlagyimir Kijev és egész Oroszföld nagyfejedelme augusztus 1-jén keresztelkedett meg.

Augusztus 1-jén a Makkabeus vértanúk emlékét is tiszteli az egyház.

Antiochusz Epifanesz idején (Kr. e. 176–63) zajló legádázabb vallásüldözés vértanúinak történetét olvashatjuk el e napon az ószövetségi Makkabusok könyvéből. A vallás gyakorlását mindenféle eszközzel tiltották abban az időben, oly módon is, hogy az egyébként a zsidó vallásban tiltott sertéshús evésére akarták kényszeríteni a hét Makkabeus testvért és édesanyjukat. A testvérek anyjuk jelenlétében követték tanítójuk, az idős Eleázár példáját; és inkább életüket adták, vállalták a kínzásokat és megöletést, mintsem az atyáiktól átvett isteni rendelkezést megtagadják.

Forrás: Jeviczki Ferenc/Miskolci Egyházmegye

Fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye; Miskolci Egyházmegye

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »