Kiderült, hol lehet a legtöbbet keresni Szlovákiában – a különbség megdöbbentő Nagy Roland2026. 08. 01., szo – 14:25
A Statisztikai Hivatal (ŠÚ SR) adatai alapján több mint ezer eurós különbségek vannak a hazai fizetésekben attól függően, hogy valaki a fővárosban vagy az ország keleti részében dolgozik.
A nyugati és keleti országrészek közti gazdasági különbségekre világít rá a Statisztikai Hivatal legújabb kiadványa, a Regionális munkaügyi statisztika elnevezésű dokumentum. A hivatal elemzői járási bontásban vizsgálták a 2025-re vonatkozó átlagbért, majd összehasonlították az egyes régiókat.
Az adatok alátámasztják, ami eddig sem volt titok: a nyugati járásokban – főként a fővárosban – az emberek lényegesen többet keresnek, mint a keleti régiókban.
Közel 1200 eurós különbség
A friss adatok alapján a legmagasabb bérre azok számíthatnak, akik a fővárosban keresnek állást. A legmagasabb átlagfizetést a Pozsony I. járásban jegyzik, ahol az említett mutató eléri a 2455 eurót. Ezzel szemben a legalacsonyabb jövedelemmel a Nagykürtösi járásban dolgozók rendelkeznek, ahol a havi átlagbér 1294 euró.
A két tétel között 1161 euró különbség van.
Kapcsolódó cikkünk
Bár 2025-ben tovább emelkedtek a bérek Szlovákiában, a növekedés nem mindenki számára hozott érdemi javulást. A Platy.sk portál friss elemzése szerint miközben az alap havi bér mediánértéke közel 1 700 euróra nőtt, a dolgozók legrosszabbul kereső tizede továbbra is alig érte el az 1 000 eurós szintet.
A portál adatai alapján 2025-ben a munkavállalók 10 százalékának bruttó alapbére legfeljebb 1 020 euró volt havonta. Még a bónuszok és a 13. havi fizetés beszámításával is legfeljebb 1 140 eurót kerestek. Ezzel szemben a mediánbér – vagyis az az összeg, amelynél a dolgozók fele többet, fele kevesebbet keres – 1 690 eurót tett ki, ami csaknem 200 eurós növekedést jelent 2024-hez képest. A legjobban kereső 10 százalék havi jövedelme meghaladta a 3 000 eurót.
Pozsony továbbra is kiemelkedik
Regionális bontásban továbbra is a Pozsonyi kerület vezet. Itt az alap havi bér mediánértéke 2 000 euró volt, ami jelentősen meghaladja az országos átlagot. A legtöbb más régióban a mediánbér körülbelül 1 500 euró körül alakult. A Besztercebányai kerületben ennél mintegy 50 euróval kevesebb volt, míg az Eperjesi kerületben mindössze 1 400 eurót tett ki. A legmagasabb és legalacsonyabb regionális mediánbér közötti különbség így továbbra is 600 euró, ami nem változott az előző évhez képest.
Érdekes
Pozsonyi kerület: 2000 €
Nagyszombati kerület: 1550 €
Zsolnai, Trencséni, Nyitrai és Kassai kerület: 1500 €
Besztercebányai kerület: 1450 €
Eperjesi kerület: 1400 €
Az alap mediánbérek regionális szinten: Mik a legjobban fizető pozíciók?
Ágazati bontásban egyértelműen a felső vezetésben dolgozók jártak a legjobban. A felső menedzsmentben a dolgozók fele havi 3 500 eurónál is többet keresett, míg a legjobban fizetett tized jövedelme meghaladta a 6 500 eurót.
Az informatikai szektorban az alapbér mediánja 2 500 euró volt, míg a menedzsmentben dolgozók mediánbére ennél mintegy 300 euróval alacsonyabb szinten alakult.
A konkrét munkakörök közül a vezérigazgatók kerestek a legjobban: esetükben az alap havi bér mediánja 5 200 euró volt. Az üzemigazgatók és IT-igazgatók mediánbére egyaránt elérte az 5 000 eurót, őket a jogi osztályvezetők követték.
A takarítók a bérlista alján
A rangsor másik végén a segédmunkát végzők álltak. Ebben a csoportban a mediánbér nem érte el az 1 000 eurót, a legrosszabbul kereső egytized pedig legfeljebb 820 eurót kapott havonta, ami nagyjából a minimálbér szintjének felel meg. A textiliparban csak néhány száz euróval volt magasabb a medián, míg a turizmusban, a vendéglátásban és a szolgáltatások területén körülbelül 1 200 euró körül alakult.
A bérlisták legalján a takarítók és takarítónők állnak. Ebben a munkakörben a dolgozók fele legfeljebb 880 eurót keresett havonta. Hasonlóan alacsony, 900 euró körüli mediánbér jellemezte a szabókat, portásokat, konyhai kisegítőket és gondnokokat is.
Kapcsolódó cikkünk
Szlovákiában ismét erősödik az infláció, miközben a bérek nem tartanak lépést az áremelkedéssel.
A Statisztikai Hivatal adatai szerint az éves infláció 4 százalékra nőtt, ami érzékelhető terhet ró a háztartásokra. A drágulás elsősorban azokat a kiadásokat érinti, amelyek megkerülhetetlenek a mindennapokban, vagyis az élelmiszereket, a szolgáltatásokat, a lakhatást és az energiát.
Szakértők szerint a 4 százalékos infláció már nem tekinthető megszokottnak. Marián Búlik pénzügyi tanácsadó arra figyelmeztet, hogy bár a jelenlegi helyzet elmarad a 2022–2023-as inflációs csúcsoktól, a családok számára továbbra is komoly kihívást jelent.
A gondot az okozza, hogy éppen azok az alapkiadások drágulnak, amelyeket nem lehet halogatni vagy csökkenteni.
A szlovák infláció jóval meghaladja az euróövezet átlagát, amely jelenleg körülbelül 2 százalék. Ez azt jelenti, hogy Szlovákiában a pénz értéke kétszer olyan gyorsan csökken, mint az uniós átlagban. A szakértő szerint ennek oka részben belső tényezőkben keresendő, az adópolitikától kezdve a szolgáltatások árképzéséig.
Az árak emelkedését leginkább az élelmiszerek és a szolgáltatások hajtják. Bár egyes termékek ára az év végére mérséklődött, éves összevetésben továbbra is jelentős a drágulás. Különösen nehéz helyzetbe kerülnek a gyermekes családok, az egyedülálló szülők és a jelzáloghitelt törlesztők, mivel a reálbérek növekedése gyakran elmarad az inflációtól.
Elemzők arra számítanak, hogy az infláció a közeljövőben 3–4 százalék között marad.
(tvnoviny)
Nyugaton sokkal jobb a helyzet
A Regionális munkaügyi statisztikában szereplő országos havi átlagbér 1864 euró. Ez lényegesen eltér a Statisztikai Hivatal korábban közzétett 1620 eurós átlagbérétől. A hivatal munkatársai arra hívták fel a figyelmet, hogy az eltérő adatok az eltérő módszertannak tudhatók be: a „hagyományos” módszer esetében a bruttó átlagbér tartalmazza az egyéni vállalkozóknál dolgozó alkalmazottak becsült, nyilvántartásban nem szereplő béreit is.
A friss kiadvány alapján a 79 járásból mindössze 14 olyan van, ahol a dolgozók többet keresnek a már említett 1864 eurós átlagnál. Pozsony megye legtöbb járása mellett ide tartozott Kassa város három járása, továbbá a Nagyszombati, a Puhói, a Rózsahegyi és a Zsolnai járás is. 2000 euró feletti átlagot mindössze a főváros öt járásában, valamint a Kassa II. járásban regisztráltak.
Ezzel szemben 1500 eurónál alacsonyabb havi átlagbért 19 járásban jegyeztek, elsősorban az ország déli és keleti részén.
A legalacsonyabb béreket
a Nagykürtösi,a Poltári,a Felsővízközi,a Mezőlaborci,a Kisszebeni,a Korponai,a Bártfai,a Szobránci,a Rimaszombatiés a Késmárki járásban fizették ki. Ezek a legjobban fizetett szakmák
Ami az egyes ágazatokra vonatkozó adatokat illeti, itt sem találkozunk hatalmas meglepetésekkel. A legjobban fizető szakmák között szerepelnek az informatikával és a programozással összefüggő állások, valamint a pénzügyi szektorban dolgozók is busás jövedelemben bízhatnak. Ezzel szemben a vendéglátóiparban tevékenykedőknek továbbra is be kell érniük az alacsonyabb bérezéssel.
A Statisztikai Hivatal összesen 85 ágazatot vizsgált. Kiderült, hogy az átlagos havi bér 2025-ben 998 euró (éttermek és vendéglátás) és 3173 euró (telekommunikációs cégek) között mozgott.
Az ágazati minimum és maximum közötti különbség tehát 2185 euró volt.
A 3000 eurós határt a telekommunikációs cégek mellett az informatikai programozás és tanácsadás, a kőolaj-feldolgozás, valamint a pénzügyi szolgáltatásokat és biztosítást támogató tevékenységek is átlépték. 1300 eurónál alacsonyabb átlagbért fizettek a ruházati iparban, a biztonsági és nyomozói szolgáltatásoknál és a bőrfeldolgozás területén is.
Kapcsolódó cikkünk
A Forvis Mazars nemzetközi tanácsadó cég friss elemzése szerint az elmúlt évtizedben Szlovákia messze lemaradt a visegrádi országok bérnövekedési versenyében.
A cég elemzése szerint Magyarországon és Lengyelországban a nettó bérek több mint duplájára nőttek 2016 és 2025 között, addig Szlovákiában csupán 54 százalékkal emelkedtek. Csehországban 77, Lengyelországban 108, Magyarországon pedig 112 százalékos volt a növekedés, a szlovákiai dolgozók ma már a régióban a legkevesebbet viszik haza.
Tíz évvel ezelőtt még a második helyen álltunk a visegrádi országok között. Ma az utolsó helyet foglaljuk el
– fogalmazott Diana Motúzová, a Klub 500 elemzője.
A béreket elviszik az adók és járulékok
A szakértők szerint a probléma gyökere nem a munkáltatók szándékában, hanem a magas elvonásokban keresendő. A szlovákiai dolgozó bruttó fizetésének mindössze 51,5 százalékát tarthatja meg, miközben a lengyelek 57,2, a magyarok 58,9, a csehek pedig 54,9 százalékot visznek haza.
Motúzová szerint „a cégek emelik a béreket, de a növekedés nagy részét elnyelik a járulékok és adók”. A környező országok az elmúlt években reformokkal csökkentették az elvonásokat, vagy megemelték az adómentes jövedelemrészt, Szlovákia viszont a régi, merev rendszerhez ragaszkodik.
A nettó fizetések bővülését tovább gátolja, hogy a jövedelemadó-alap adómentes része nem tart lépést a minimálbér növekedésével. Ennek következtében ma már a legalacsonyabb keresetűek is adóznak.
Ez korlátozza a nettó bérük növekedését, és csökkenti a motivációt – hangsúlyozta Motúzová.
Szerinte a lakosság jövedelmének érdemi emelése csak úgy lehetséges, ha az állam enyhíti a munkaerő-adóterheket, és ösztönzi a munkavállalói jövedelmek növekedését, nem pedig tovább terheli azokat.
Romló versenyképesség és csökkenő befektetői bizalom
A kedvezőtlen adópolitika már nemcsak a dolgozókat, hanem az egész gazdaságot hátráltatja. A Tax Foundation 2025-ös nemzetközi adóversenyképességi rangsora szerint Szlovákia négy helyet rontott, és az OECD 38 országa közül a 14. pozícióra csúszott vissza. A társasági adó terén a visszaesés még jelentősebb: a 15. helyről a 24.-re zuhant.
A külföldi befektetők elsősorban a stabilitást és a kiszámíthatóságot keresik. Ha ezek hiányoznak, a bizalom is megrendül. „Ha nem egyszerűsítik a szabályokat és nem csökkentik az adminisztratív terheket, Szlovákia elveszítheti befektetési potenciálját” – figyelmeztetett Motúzová.
Alacsony hozzáadott érték, alacsony bérek
A szlovák gazdaság strukturális gondjai mélyebbek, mint pusztán az adózás kérdése. Az Eurostat adatai szerint egy szlovák munkavállaló évente átlagosan 36 150 eurónyi hozzáadott értéket termel, miközben az uniós átlag 64 500 euró. Ez azt jelenti, hogy a cégek egyszerűen nem termelnek elég profitot ahhoz, hogy magasabb béreket fizessenek.
A cseh dolgozók 45 ezer, a lengyelek 38 ezer, a magyarok 33 ezer eurót termelnek fejenként, Szlovákia tehát nem a legrosszabb, de már közel jár hozzá. Az elemzők szerint a megoldás a termelékenység növelése, az oktatás és az innováció erősítése lenne. Enélkül a bérkülönbségek tovább mélyülhetnek, és a szlovákiai munkavállalók továbbra is csak nézhetik, ahogy szomszédaik fizetései elhúznak mellettük.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
