„Nézze meg, milyen őrült…!” – a lakosság 30 százaléka bedől a kattintásvadász címeknek Lajos P. János2026. 07. 29., sze – 11:19
A lakosság többsége képes felismerni a kattintásvadász vagy félrevezető címeket, derül ki az IVO társadalomkutató intézet és az ESET Alapítvány legújabb felméréséből.
Szlovákia lakosságának többsége felismeri az interneten alkalmazott egyik leggyakoribb manipulációs technikát, az úgynevezett clickbaitet. Az 1038 felnőtt válaszadó reprezentatív mintáján elvégzett gyakorlati teszt azt mutatta, hogy a clickbaitet, vagyis a szenzációhajhász vagy félrevezető címet a lakosság mintegy 70 százaléka képes helyesen azonosítani.
„Ez az egyszerű trükk…”
A konkrét tesztben négy fiktív címet kellett megítélni, amelyek közül kettő a clickbait tipikus jegyeit mutatta, a másik kettő pedig semleges, tényszerű cím volt.
A „Nézze meg, milyen őrült dolgot tett az ismert színész!” címet a válaszadók 70 százaléka helyesen clickbaitnek minősítette.
Hasonlóképpen a „Ez az egyszerű trükk gyógyszerek nélkül javítja az egészségét” címet a megkérdezettek 69 százaléka tartotta clickbaitnek. Ezzel szemben a tényszerű „A gazdasági minisztérium bemutatta a helyreállítási tervet”, illetve „Az Európai Unió új irányelvet fogadott el a bioüzemanyagokról” címek esetében a válaszadók 65, illetve 68 százaléka helyesen ítélte meg úgy, hogy nem clickbaitről van szó.
A médiatartalmak fogyasztásában fontos tényezőnek bizonyult az is, hogy a lakosság jelentős része ellenálló az ilyen praktikákkal szemben.
A megkérdezettek fele (50 százalék) ugyanis azt állítja, hogy ha egy cikknek vagy bejegyzésnek szenzációhajhász a címe, szkeptikusabban viszonyul hozzá.
Meglehetősen felelősségteljes a tartalmak megosztásához való hozzáállás is. A válaszadók csaknem kétharmada (62 százalék) mielőtt másokkal megosztana egy cikket vagy bejegyzést, előbb elolvassa a teljes szöveget, nem csupán a címet.
30 százalék bedől a címnek
A felmérés azonban azt is mutatja, hogy még jelentős azoknak az aránya, akik bedőlnek a jól hangzó címeknek.
„A lakosság mintegy 30 százaléka vagy nem tudja felismerni a clickbaitet, vagy komoly, hiteles címnek tartja azt, ami teret nyit a dezinformációk terjedésének és az érzelmi manipulációnak”
– mondta Marián Velšic, a kutatás szerzője, az IVO elemzője.
A felmérés eredményei azt is megerősítik, hogy a szenzációhajhász vagy félrevezető címek felismerésének képessége nem egyenletesen oszlik meg a társadalomban. Míg a fiatalok és a magasabb végzettségű rétegek kifejezetten ellenállóak az ilyen típusú manipulációval szemben, az alacsonyabb végzettségűek, a szociálisan gyengébb helyzetű csoportok és az internetet kevésbé intenzíven használók sebezhetőbbek a clickbaittel szemben, ami összefügg általánosságban alacsonyabb médiaműveltségükkel.
Érdekes
• A fiatal generáció (18–24 évesek) és a diákok érték el a legjobb eredményeket a teszten. A diákok az ismert színészről szóló clickbaitet az esetek 85 százalékában, az egészséggel kapcsolatosat pedig 90 százalékban helyesen azonosították. Ez megerősíti, hogy a „digitális bennszülöttek” ismerik a legjobban a közösségi médiában alkalmazott tartalomkészítési mechanizmusokat.
• Az idősek (65 év felettiek) gyengébben teljesítettek az azonosításban (65 százalék), és körükben gyakoribb a bizonytalanság, illetve az is, hogy egyáltalán nem ismerik a clickbait fogalmát.
• Az iskolai végzettség a sikeresség legerősebb előrejelző tényezője. A felsőfokú végzettségűek 82 százalékos eredményt értek el az azonosításban, míg az alapfokú végzettségűek körében a sikeresség 65 százalékra csökkent. Ez a jelentős különbség azt mutatja, hogy a szövegek kritikai elemzésének képessége közvetlenül összefügg az általános iskolázottsági szinttel.
• A menedzserek és kreatív munkakörben dolgozók (84 százalék), valamint azok, akiknek háztartási jövedelme meghaladja a 2601 eurót (78 százalék), a teszt legeredményesebb csoportjai közé tartoznak.
• Ezzel szemben az alacsonyabb társadalmi-gazdasági helyzetű csoportok – az 1000 euró alatti havi háztartási jövedelmű válaszadók és a munkanélküliek – szignifikánsan kevésbé érzékenyek a clickbaitre. A munkanélküliek körében a sikeresség mindössze 58 százalék volt.
• Az internetet intenzíven használó válaszadók sikeresebbek voltak (71 százalék), mint azok, akik kevésbé intenzíven interneteznek: utóbbiaknak mindössze 49 százaléka azonosította helyesen a clickbaitet. A digitális környezetben szerzett tapasztalat tehát egyfajta természetes gyakorlási mechanizmusként működik.
Mit mutat a kutatás?
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
