A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) előrejelzése szerint augusztus 5-ig fokozódó talajszárazság és szélsőséges aszály várható Szlovákia területének több mint a felén. Az intézet honlapján közzétett tájékoztatás szerint a csapadékhiányt és a talajszárazságot a Közép-Európában tartósan jelenlévő anticiklon okozza, mely az elmúlt tél kezdete óta meghatározza a csapadékképződést Szlovákiában. Az aszály így 2025 december elejétől fokozódik az országban. A helyzetet tovább súlyosbítja a levegő magas hőmérséklete és a párolgás.
Júliusban Szlovákia egyes területein eltérő csapadékmennyiséget regisztráltak. Ez a helyenként előforduló, viharral kísért felhőszakadásoknak és a nagyobb területre kiterjedő, kiadós csapadékmennyiség szinte teljes hiányának a következménye.
„Amennyiben július végéig nem regisztrálunk több csapadékot az ógyallai mérőállomáson, az idei havi csapadékmennyiség az elmúlt 154 évben mért második legalacsonyabb mennyiség lesz. Érdekes módon a legalacsonyabb júliusi havi csapadékmennyiséget (0,9 milliméter) Ógyallán két évvel ezelőtt, 2024 júliusában mérték” – közölték.
A légköri csapadék tartós hiánya minden talajprofilban megmutatkozik. A nulla és 100 centiméter közötti talajprofilban a terület 38 százalékán van szélsőséges aszály. Ez érinti Nyugat-Szlovákia szinte teljes területét, a Kelet-szlovákiai-alföldet, valamint a Garam mente, Gömör és Abaúj területét is. A szélsőséges aszály már Szlovákia területének 93 százalékát sújtja. „Csak Liptó, Kiszuca és Árva egyes részei mentesek a talajszárazságtól, ahol az elmúlt napokban hullott viharokkal kísért csapadék” – tették hozzá a szakértők.
A Duna mentén, a Hegyháton és a Kis-Kárpátokban, a Vág mente déli részén és a Nyitra mentén, valamint helyenként Közép- és Kelet-Szlovákia déli részein is alacsony, tíz százalék alatti relatív talajnedvességet regisztráltak. A terület mintegy 88 százalékán nem éri el az 50 százalékot a talajnedvesség.
A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet dolgozói arra is rámutatnak, hogy az aszály kedvezőtlen hatással van a mezőgazdasági terményekre és az erdőállományokra. Az egész Hegyháton, a Duna menti alföldön, a Kelet-szlovákiai-alföldön és a Dél-szlovákiai-medencében aszálytól és magas hőmérséklettől sújtott növényzetről számolnak be. A gazdák a gabonafélék esetében 10–40 százalékos hozamkiesést jeleznek. A sekélyebb talajokon termesztett kukorica nem hoz kalászokat. Komoly gondok vannak a takarmányszénával is. A lucerna, a lóhere és a fűfélék nagyon alacsony és gyenge növésűek. A burgonya a lokális csapadék ellenére is gyengén fejlődik.
A gyümölcs idő előtt érik, lehull, az ágak letörnek a bő termés alatt, de a gyümölcsnek nincs leve és ízetlen. Az idősebb és beteg fák fokozatosan pusztulnak, nemcsak a gyümölcsfák, hanem az akácok, fenyők, lucfenyők és gesztenyék is. Vízhiányosak a patakok, erdei források, s a kutak vízszintje is csökken.
A szakértők a levelek nyári sárgulására is felhívták a figyelmet. Az erdei fák ilyen reakciója a csapadék és a talajnedvesség hiányának nagyon hosszú és intenzív időszakában következik be. A fák lombozatuk ritkításával védekeznek a vízveszteség ellen.
NZS/Felvidék.ma/Teraz.sk
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
