Eredménytelenül zárultak az ügyvivő kormány és a szakszervezetek képviselői közötti tárgyalások tegnap, így folytatódik az általános sztrájk az egészségügyben. Közben a tanügyi szakszervezetek is a bérezési törvénytervezet visszavonását követelik. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint jelenleg nincs esély a jogszabály elfogadására.
Jövedelemcsökkentéstől tartanak
Mint ismert, miután a Cotroceni-palotában a rendszer problémáiról és a bérezési törvényről folytatott korábbi tárgyalások nem vezettek megoldáshoz, a Sanitas szakszervezet tegnaptól általános sztrájkot hirdetett az egészségügyben, melynek nyomán országszerte több mint 500 kórházban csak a sürgősségi orvosi ellátást és a legszükségesebb szolgáltatásokat biztosítják. Az egészségügyi személyzet leginkább a pótlékok csökkentésével és a bérek befagyasztásával elégedetlen. Az egészségügyi minisztériumban tegnap újabb tárgyalásokat folytattak az ügyvivő kormány és az érdekvédelmi szervezetek képviselői, utóbbiak azonban elégedetlenségüknek adtak hangot a találkozó után, és leszögezték: az alkalmazottak jövedelmének csökkentése vörös vonal, melyből nem engedhetnek. Iulian Pope, a Sanitas elnöke szerint a tegnapi egyeztetésen kevés pozitív eredmény született, nagyon sok kérdést továbbra is vizsgálnak. A szakszervezet számos olyan veszélyt lát, amely jövedelemcsökkenéshez vezet az egészségügyben dolgozók számára. Jelenleg nincs semmi garancia arra, hogy ezeket a problémákat meg tudják oldani. Arra az újságírói kérdésre, hogy folytatódik-e az általános sztrájk, azt válaszolta: „elvileg igen”. „Most a politikai pártokon a sor” – fűzte hozzá, utalva arra is, hogy az ügyvivő kormány hatásköre korlátozott.
Gabriel Predica, az Egészségügyi Szolidaritás alelnöke úgy nyilatkozott: továbbra is a technikai kérdésekről folytak a megbeszélések. „Ismét bebizonyítottuk, hogy kiállunk bizonyos munkavállalói csoportok mellett – ahogy korábban is említettem, azok mellett, akik hosszú műszakban dolgoznak vagy különösen veszélyes körülmények között végzik munkájukat –, és továbbra is rámutattunk arra, hogy fennáll a fizetéscsökkenés kockázata. Határozottan ragaszkodunk a munkaszüneti napok után járó pótlék emeléséhez” – szögezte le. Maga is figyelmeztetett: a tervezet jelenlegi formájában a különösen veszélyes munkakörök esetében lehetségesek olyan komoly jövedelemcsökkenések, amelyek akár az 1000 lejt is elérhetik.
Szolidárisak a tanügyiek
A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI), a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség és az Alma Mater Országos Szakszervezeti Szövetség közös közleménye szerint jogos a Sanitas tagjainak munkabeszüntetése. A tiltakozás fő oka szerintük az, hogy a megbukott kormány mindenáron el akarja fogadtatni a közalkalmazotti bértörvény tervezetét, amelyet az érintettek többsége, köztük az egészségügyben és az oktatásban dolgozók is elutasítanak.
A tanügyi szakszervezetek a Sanitashoz hasonlóan a bértörvény tervezetének visszavonását követelik. Álláspontjuk szerint egy ilyen jogszabályt nem lehet „hasraütésszerűen”, a bérszorzók mesterséges módosításával és a pótlékok kaotikus megvágásával kidolgozni csak azért, hogy a bérkeret beleférjen az előirányzott költségvetésbe. A három szakszervezet leszögezte, hogy komoly bértörvényt csak egy legitim kormány hivatalba lépése után, a szociális partnerekkel együtt lehet kidolgozni.
Nincs esély
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök úgy látja, az oktatásban és egészségügyben dolgozók fizetésével kapcsolatos jelentős nézeteltérések miatt a következő két hétben nincs reális esély a közalkalmazotti bértörvény tervezetének elfogadására.
A Digi24-nek hétfő este nyilatkozó politikus elmondta, az egészségügyben néhány napon belül megoldás születhet, mert intenzív tárgyalások folynak, amelyeken Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter is részt vesz. Az oktatásban azonban szerinte komoly problémák vannak, és jelenleg nem lát kiutat a patthelyzetből. „Bármennyire is jó szándékúak a törvénytervezetet kidolgozói, nem fogadhatjuk el, hogy az oktatásban dolgozók jövedelme csökkenjen”– jelentette ki, hozzátéve: nem lehet olyan új bértörvényt elfogadni, amellyel a két nagy rendszer, az oktatás és az egészségügy veszít.
Az RMDSZ elnöke a tervezet költségvetési vonzatára is felhívta a figyelmet. Emlékeztetett, hogy az elnöki hivatal kezdeményezésére aláírt pártközi megállapodás szerint eredetileg 8 milliárd lejjel növelték volna jövőre a közalkalmazotti bérkeretet, jelenleg azonban már 12,1 milliárd lejről tárgyalnak. Továbbra sincs válasz arra, miből fedeznék a 4 milliárd lejes különbözetet. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ a beruházások megvágását nem tudja elfogadni, az elbocsátások nehezen kezelhetők és fogadhatók el, az adóemelést pedig kizártnak tartja.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
