Miután az Országgyűlés megszavazta a vagyonvisszaszerzési hivatal felállítását, újabb kérdésekről is döntött az uniós pénzek hazahozatala kapcsán: például országos közlekedésszervező jön létre, amely dönt a tarifákról, menetrendekről, egy másik szervezet feladata pedig a járművek beszerzése lesz. Megkezdődött az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról szóló javaslat vitája. Benyújtották közben a szakképzési centrumokban a kancellári munkakört január 1-jével megszüntető törvénymódosítást is az Országgyűlésnek.
Újabb zárószavazásokkal folytatta munkáját az Országgyűlés, miután elfogadta kedden a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) felállításáról szóló törvényjavaslatot.
Létrejön az országos közlekedésszervező és az országos gördülőállomány-kezelő társaság
A közösségi közlekedés intézményi és működési reformja részeként létrejön az országos közlekedésszervező és az országos gördülőállomány-kezelő társaság; a Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter által benyújtott jogszabályt az Országgyűlés 137 igen, 46 nem szavazattal és hét tartózkodás fogadta el.
Vitézy Dávid szerint nem privatizáció és nem piacliberalizáció történik, hanem transzparensebbé és magasabb színvonalúvá szeretnék tenni a közszolgáltatások működését.
A cél a vasúti közszolgáltatás fejlesztése, az elmúlt harmincöt év legnagyobb vasúti járműfejlesztési programjának végrehajtása és az uniós források hazahozatala – hangsúlyozta a miniszter.
A miniszter felhatalmazást kap, hogy a két társaság feladatait rendeletben állapítsa meg.
A gördülőállomány-kezelő társaság 100 százalékos állami tulajdonban álló gazdasági társaságként jön létre, a közlekedési és beruházási miniszter tulajdonosi joggyakorlása alatt. A társaság az uniós források terhére beszerzendő vasúti járműflottát az országos közlekedésszervező rendelkezésére bocsátja, amely a személyszállítási közszolgáltatásokra versenyeztetési eljárásokat ír ki.
A gazdák kárenyhítési rendszeréből előlegfizetésre nyílik lehetőség
Az Országgyűlés 190 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvény módosítását.
A törvény a károsult mezőgazdasági termelők terheinek enyhítése érdekében megteremti a kárenyhítési rendszerből az előlegfizetés lehetőségét.
A kárenyhítő juttatás előrehozott kifizetése, azaz a kárenyhítési előleg a Kárenyhítési Alapban rendelkezésre álló forrás terhére valósítható meg.
A törvénymódosítás értelmében a kárenyhítési hozzájárulás és a krízisbiztosítási hozzájárulás már nem csak banki átutalással fizethető, hanem online bankkártyás fizetéssel is.
Elfogadta a parlament a vagyonvédelmi hivatal felállításáról szóló javaslatot
A parlament 143 igen és 47 nem szavazattal elfogadta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) felállításáról szóló törvényjavaslatot.
A szöveg benyújtói szerint a közvagyon sérelmével összefüggő cselekmények megelőzése, feltárása és szankcionálása kiemelt közérdek, aminek érvényesítéséhez olyan szervezetre van szükség, ami a közvagyon védelmére irányuló feladatokat egységes szemlélettel és megfelelő hatáskörökkel látja el. Az NVVH a közvagyonnal való jogellenes gazdálkodással összefüggő ügyek feltárása, a bűncselekményből származó vagy azzal összefüggésben a közvagyon köréből kikerült vagyon azonosítása, biztosítása, értékének megóvása és visszaszerzése érdekében jár el – írják.
A Miniszterelnökség egy korábbi közleményben hangsúlyozta, hogy a hivatal minden szükséges költségvetési forrást és jogi felhatalmazást megkap a munkájához,
az NVVH a kormánytól teljesen függetlenül működik majd, beszámolási kötelezettsége csak az Országgyűlés felé lesz.
A szervezet vezetője és négy elnökhelyettese különleges rendőri védelem alatt áll majd, mentelmi joggal, a négy elnökhelyettesből hárman ügyészek lesznek.
A hivatal elnökének éves nyilvános beszámolót kell készítenie a tevékenységéről az Országgyűlésnek.
Az NVVH közvagyonvédelmi kockázatértékelést, közvagyonvédelmi vizsgálatot végezhet, és közvagyonvédelmi felügyelet alá vonást rendelhet el. Emellett munkája során joga van belépni a vizsgálathoz kapcsolódó helyiségekbe, irattárakba, raktárakba, szerverszobákba, átnézhet minden releváns iratot, nyilvántartást, szerződést, elektronikus adatrögzítőt, vizsgálhatja a felügyelet alá vont gazdálkodó szervezet fizetési számláját és pénzügyi eszközeit, a közvagyon visszaszerzése és védelme érdekében nyomozati és vádképviseleti hatásköröket gyakorolhat, illetve kérheti a rendőrség, az ügyészség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vagy egyéb szerv közreműködését.
A hivatal elnökét és elnökhelyetteseit a törvény hatálybalépésétől számított harminc napon belül választja meg az Országgyűlés.
Uniós pénzek: Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervével összefüggésben fogadott el törvényjavaslatokat az Országgyűlés
Elfogadták a helyreállításai tervben szereplő energetikai vállalásokhoz szükséges törvényjavaslatot
A képviselők 137 igen szavazattal – 38 nem ellenében és 14 tartózkodás mellett – elfogadták a Magyarország helyreállítási és ellenállóképességi tervében szereplő, energetikai tárgyú vállalások teljesítéséhez szükséges törvények módosításáról javaslatot.
A javaslat alapján módosul egyebek mellett a villamos energiáról, a magyar építészetről, a bányászatról és az energiahatékonyságról szóló törvény.
Elfogadták a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot
Az Országgyűlés 137 igen, 41 nem szavazattal és 11 tartózkodás mellett elfogadta a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv, egyes kormányprogrampontok és kormányhatározat végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot.
A megszavazott törvényjavaslat a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervben vállalt kötelezettség megvalósítását, ehhez kapcsolódóan a kormányprogramban szereplő vállalások megvalósítását, kormányhatározatban előírt feladatok megvalósítását, Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke jogállásának rendezését, továbbá egyéb és technikai módosítás megvalósítását szolgálja.
Megszüntetik a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz tartozó adókedvezményeket, a műemléki projektek adóalapkedvezményét, valamint a kihasználatlanul maradt növekedési adóhitel intézményét.
Kármán András pénzügyminiszter a vitában felidézte:
2023-ban 54 adónem létezett Magyarországon, a Tisza célja ennek egyszerűsítése.
Kivezetik például a bevándorlási különadót, amelyet a bevándorlást támogató szervezeteknek kellett fizetni önbevallás alapján, valamint eltörlik a települési adót és az ebrendészeti hozzájárulást is, amelyeket csak néhány önkormányzat vetett ki.
Megszüntetik a szén-dioxid-kvótaadót és a szén-dioxid tranzakciós díjat is, viszont megduplázzák a levegőterhelési díjat, és tervezik Európa legszigorúbb környezetvédelmi szabályozásának megalkotását.
Meszűnik az egyes kiskereskedelmi vállalatok átalakulására vonatkozó korlátozás, ugyanakkor a kiskereskedelmi adó kulcsai és alapja változatlan marad.
Szintén része a törvénycsomagnak a bizalmi vagyonkezelés szabályozása, ahol a kiskapukat szüntetik meg, illetve a NAV elnök jogállását is rendezik, a pozícióra ki is írtak egy nyilvános pályázatot.
Megszűnik a kriptoeszköz-validálási kötelezettség
Az Országgyűlés 143 igen, 46 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett elfogadta a kriptoeszköz-átváltási szolgáltatást érintő egyes törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló előterjesztést.
A törvény a kriptoeszköz-szolgáltatók validálási kötelezettségét és az ehhez kapcsolódó büntető törvénykönyvi tényállásokat (kriptoeszközzel visszaélés és jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás nyújtása) helyezi hatályon kívül, az indoklás szerint azért, mert a validálás előírása nincs összhangban az uniós joggal.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
