1100 hallgató vehette át oklevelét a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának július 23-án és 24-én a budapesti Szent István-bazilikában tartott diplomaátadóin. Kuminetz Géza rektor a valóságot gazdagabban látó jámborság jelentőségéről beszélt. Birher Nándor dékán hangsúlyozta, hogy a tudás akkor válik értékké, ha birtokosa az „út, igazság, élet” iránytűjével él.
Négy turnusban vesznek részt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának (PPKE BTK) végzősei az ünnepélyes diplomaátadón. A hallgatók talárban az első padsorokban, a hozzátartozók a hátsó traktusban foglalnak helyet.
Az átadó az egyetem és a kar vezetésének – Kuminetz Géza, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora; Birher Nándor Máté, a BTK dékánja; Nemesi Attila László tanulmányi dékánhelyettes, valamint Kőszeghy Miklós tudományos és kutatási dékánhelyettes – ünnepélyes bevonulásával és a Himnusz elénekelésével kezdődik, majd ünnepi beszédek hangzanak el. Hagyományosan a rektor és a dékán mellett egy jelenlegi hallgató és egy öregdiák szól a végzősökhöz.
Kuminetz Géza, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora beszéde középpontjában az a gondolat állt, hogy az embernek nemcsak szakmai tudását, hanem teljes személyiségét is folyamatosan fejlesztenie kell.
Az érett személyiség ismérve a józan ítélőképesség és a felelősségteljes cselekvés talaján kivívott szabadság és tárgyilagosság. „A sokoldalú emberi intelligenciát ki kell művelnünk, és a végső cél felé kell iránytanunk” – fogalmazta meg a rektor, hozzátéve:
Bizonyos adottságok, készségek, képességek – a kutató egyénisége, nemzeti hovatartozása, a veleszületett tehetsége és észjárása, szocializációja és nevelési körülményei, a kor szelleme, preferenciái – segíthetik az embert, hogy a valódi szabadságra, az igaz ismeretre jusson.
Kuminetz Géza egy olyan készséget emelt ki – a szó kikopottnak tűnhet: jámborság, pietas, kegyeslelkűség –, amely szerinte a keresztény ember egyik legfontosabb alapmagatartása.
Akiben ez az érzék nincs meg, úgy érzi, nincsenek titkok, nem tud csodálkozni, és meg van győződve arról, hogy el tudja igazítani a dolgokat, elsősorban önmagát. Ez az ember nem tud belefeledkezni a lét kimeríthetetlenségébe.
A rektor szerint
Ez a lelkület egyszerre jelent tiszteletet, szemérmességet, csodálkozást és a misztérium iránti érzékenységet.
Kuminetz Géza arra figyelmeztetett, hogy
ebből fakadóan a tettvágyunk valódi indíttatást kap. Hiányában az alkotóerő könnyen kritikává, lázadássá vagy cinizmussá torzul; míg a kegyes lelkület megszabadít az önimádattól, kíméletességre és tiszteletre tanít embertársaink, a közösség, önmagunk és végső soron Isten iránt. Ez az alapmagatartás nemcsak a hívő ember, hanem a valóban nagy tudósok, művészek, pedagógusok és államférfiak sajátja is.
Végül azt kívánta a friss diplomásoknak, hogy egész életük során harmonikusan fejlesszék értelmüket, érzelmi világukat és akaratukat, mert ezek együtt vezetnek el a helyes ítélőképességhez és a valódi szabadsághoz.
Birher Nándor Máté, a PPKE BTK dékánja beszédében hangsúlyozta, hogy a Pázmány Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara az elmúlt években jelentős fejlődésen ment keresztül. Rekordszámú jelentkező választotta az intézményt, az egyetem elnyerte az Év Egyeteme címet a lelki egészség kategóriában, felkerült a Times Higher Education nemzetközi rangsorára, több új képzés indult, számos oktató részesült tudományos és állami elismerésben, a kar pedig rangos tudományos rendezvények szervezésére is megbízást kapott.
Mindez – fogalmazott – azt jelzi, hogy a Pázmány diplomájának értéke a munkaerőpiacon is folyamatosan növekszik.
A dékán ugyanakkor kiemelte: egy katolikus egyetem küldetése túlmutat a piacképes tudás átadásán. Ezt a küldetést a főépület bejárata fölött olvasható jelmondat – „Via, Veritas et Vita” (út, igazság és élet) – fejezi ki. Az út azt jelenti, hogy az ember tudja az irányt, akkor is, ha a GPS vagy AI mást mutat; az igazság biztos támpontot ad neki a bizonytalan világban; az életről pedig tudja, hogy a legnagyobb ajándék, amelyért hálával tartozik és melyet tovább kell adnia.
Arra is felhívta a friss diplomások figyelmét, hogy a diploma önmagában nem tesz senkit naggyá. Az egyetem valódi célja az, hogy olyan embereket bocsásson útjukra, akik tudásukat mások szolgálatába állítják. Emlékeztetett arra, hogy a végzettek közül később sokan vezetőként, tanárként, kutatóként, bíróként, újságíróként, diplomataként vagy családanyaként és családapaként formálják majd a magyar társadalmat. Ezért fontos, hogy a Szent István király jobbja előtt átvett diploma mindig figyelmeztesse őket, mi az út, az igazság és az élet.
Beszéde végén Arisztotelész gondolatát idézte fel, amely szerint az ember értelme és erénye egyszerre lehet az igazság eszköze vagy a pusztítás forrása. A Pázmány célja – hangsúlyozta – az, hogy hallgatói ne csupán tudást, hanem erkölcsi iránytűt is kapjanak, és felismerjék: a tudás akkor válik valódi értékké, ha mások javát szolgálja.
Az egyetem küldetése az volt, hogy Isten közelségét is megmutassa hallgatóinak – hangsúlyozta Birher Nándor Máté dékán. Végül Isten áldását kérte a friss diplomásokra, családjaikra és jövőbeli szolgálatukra.
A hallgatók nevében Antal András, a Hallgatói Önkormányzat elnöke szólt a végzettekhez; az öregdiák-közösség képviseletében pedig Kotánczi Hanna, az Alumni Tanács tagja köszöntötte az új diplomásokat. Mindketten a Pázmányon töltött egyetemi évek összekapcsoló erejét, a közösségi összetartozás ajándékát emelték ki.
Antal András így fogalmazott: a Pázmány általi részünk lehetett egy élethosszig tartó, igaz barátságok kialakulásában.
Kotánczi Hanna meghívta a végzősöket az Alumni közösségbe, ami olyan megtartó hálót jelent, amelyre a későbbiekben is támaszkodhatnak. Kifejezte: bár a jövőbeli karrierút még alakulóban lehet, a Pázmányon szerzett diploma és az itt megalapozott szemléletmód mindannyiukat felkészítette a rugalmas problémamegoldásra és a kihívások leküzdésére.
A diplomaosztó egyben a professzor emeritusi kinevezések átadásának alkalma is. Ezt a szakmai elismerést kifejező kitüntető címet a nagykancellár adományozza a Kari, valmint az Egyetemi Tanács határozatai szerinti rektori előterjesztés alapján.
Idén professor emerita kinevezést vehetett át Fröhlich Ida prodékán, a Történelemtudományi Doktori Iskola oktatója.
Fröhlich Ida, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a perzsa–hellenisztikus–római kori zsidóság történetének és a holt-tengeri tekercsek irodalmának egyik legismertebb szakértője. Nevéhez fűződik a vallástörténet mesterszak elindítása, valamint a Történelemtudományi Doktori Iskola megszervezése és sokéves vezetése. A Pázmányon folyó ókortörténeti kutatást világviszonylatban is jegyzett műhelymunkává emelte. Munkásságát számos elismerés, köztük a Joachim Gnilka-díj fémjelzi.
Professor emeritus kinevezést kapott Hargittay Emil professzor, az Irodalomtudományi Doktori Iskola oktatója.
Hargittay Emil, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, több mint négy évtizede a régi magyar irodalom egyik legkövetkezetesebb és legnagyobb tekintélyű kutatója. Tudományos munkásságának középpontjában a barokk irodalom és lelkiség, mindenekelőtt Pázmány Péter életművének feltárása áll. 2026-ban átvehette a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét. Pázmány Péter örökségének hűséges gondozója, akit példaértékű tanári és tudományszervezői munkája is méltóvá tesz az elismerésre.
Az 1100 hallgató bölcsészettudományi (nyelv-, irodalom- és kultúratudományok; történelem-, művészet- és filozófiatudományok; alkalmazott bölcsészet), pedagógia és neveléstudományi, társadalomtudományi (politika-, nemzetközi és kommunikációtudományok; szociológia és gondoskodáspolitika), pszichológia és mentálhigiéné, valamint szociális és segítő szakmák területén szerzett diplomát.
*
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem képzései iránt idén is jelentős volt az érdeklődés, a Pázmány továbbra is a legkedveltebb magyar egyetemek közé tartozik, sikerült növelni is jelentkezőinek számát, idén összesen több mint 19 ezer jelentkezés érkezett.
Fotó: Lambert Attila
Trauttwein Éva/Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
