Az unió képviselői ismét megkísérlik véglegesíteni a Moszkva elleni legújabb szankciós csomagot.
Ez az első olyan intézkedéssorozat az Oroszországgal szembeni megszorítások történetében, amely a magyar kormányváltás óta születik – írja a Politico. Az elemzésben kifejtik: Orbán Viktor határozott fellépése és a szankciók elutasítása éveken át védelmet nyújtott a többi tagállamnak, és a magyar vétó mögé bújva több európai ország könnyedén palástolhatta saját ellenvetéseit. Magyar Péter hatalomra kerülésével azonban Budapest már nem állja útját a brüsszeli törekvéseknek, így a nyugati kormányok most kénytelenek felvállalni a saját gazdasági érdekeiket védő kifogásaikat – állapítja meg immár nyíltan is a bizottság üzenőfalaként funkcionáló brüsszeli lap.
Ville Niinistö finn európai parlamenti képviselő csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy a magyar kifogások elmaradásával milyen sok tagállam kezdte el „hátráltatni a közös döntéshozatalt”. A Politico cikke szerint az Ursula von der Leyen által júniusban előterjesztett, szám szerint huszonegyedik szankciós csomag előkészítése során az egyes tagállamok nyomására már számos kulcsfontosságú elemet finomítottak vagy teljes egészében töröltek. A diplomáciai egyeztetések résztvevői kiemelték, hogy húsz korábbi szankciós csomag után Brüsszelben kifogytak a „könnyű célpontokból”. A szankciók életbe léptetéséhez mind a 27 tagállam egyhangú támogatására szükség van, az újabb lépések azonban már az alapvető nemzeti érdekeket sértik.
Görögország határozottan elutasítja az orosz cseppfolyósított földgáz harmadik országokba történő szállításának tilalmát. Az athéni kormány a világ legnagyobb kereskedelmi flottáját felügyeli, és védeni kívánja az orosz gázt szállító jégtörő tartályhajókat üzemeltető görög vállalatokat. A görög nagykövet arra figyelmeztetett, hogy a brüsszeli tilalom miatt a hajók átjelentkezhetnek olyan országokba, ahol a szabályokat szinte lehetetlen betartatni. Görögország mellett Málta és Ciprus is bizonytalan az orosz kőolajra vonatkozó, hordónkénti 44,10 dolláros ársapka befagyasztásának hat hónapos meghosszabbításával kapcsolatban. A határidőt végül csütörtökig kitolták, így az ársapka ügye rendeződhet, ha sikerül megoldást találni a görög ellenvetésekre.
Ausztria a saját pénzügyi szektorát védi a tárgyalásokon. A bécsi kormány a Raiffeisen Bank érdekében lépett fel, amely 2,44 milliárd eurós kártérítést követel oroszországi eszközeinek lefoglalása miatt. Bécs korábban is felhozta már az ügyet, de most fordult elő először, hogy az osztrák követelések az utolsó pillanatban késleltethetik a megállapodást. Az Európai Bizottság végül ígéretet tett arra, hogy egy későbbi szankciós csomag összeállításakor megvizsgálja az osztrák bank kérését.
Több tagállam közösen érte el, hogy a tervezetből kikerüljön az orosz halbehozatal tilalma. A tőkehal és a tőkehaltermékek importjának betiltását az élelmiszerárak növekedésétől és a feldolgozóipar tönkretételétől tartó országok fúrták meg. Emiatt Moszkva továbbra is évente több mint félmilliárd dolláros bevételhez jut az európai halértékesítésből.
Kirill orosz ortodox pátriárka szankcionálását Bulgária akadályozta meg. Olaszország szintén hivatalos kifogást nyújtott be, megerősítve a Vatikán azon álláspontját, miszerint nem szabad egy másik egyház vezetőjét büntetni. Franciaország és Olaszország az orosz katonákkal szembeni vízumkorlátozásokat is jelentősen finomíttatta, arra hivatkozva, hogy az ehhez szükséges ellenőrzési rendszer még nem áll készen.
A jelentős visszalépések ellenére a csomag jelenlegi formájában még mindig több tucat orosz bankot zárna ki a nemzetközi SWIFT-rendszerből. Emellett több mint 250 személyt tiltanának ki az Európai Unió területéről, ami 2023 óta a legnagyobb méretű ilyen jellegű korlátozás lenne. Az alkukényszer azonban megmutatta, hogy Magyarország ellenállásának megszűnése ellenére sem lett könnyebb az orosz gazdaságra gyakorolt nyomás fokozása.
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
