Július 22-én, szerdán reggel XIV. Leó pápa Castel Gandolfóból, ahol nyári pihenését tölti, a Róma megyében fekvő Vallepietrába utazott, a Szentháromság-kegyhelyre (Santuario della Santissima Trinità), ahol imádkozott az ősi freskó előtt, majd köszöntötte a jelen lévő híveket és szerzeteseket.
A kegyhely jelentős zarándokhely a Simbruini-hegység szikláiba vájva, 1337 méter tengerszint feletti magasságban. A freskó a Szentháromság három személyét ábrázolja, amint görög módon osztanak áldást.
A Szentatya meglepetésszerűen látogatott el a vallepietrai Szentháromság-kegyhelyre.
Az Autore-hegy sziklájába épített szentély Közép-Olaszország Lazio és Abruzzo régióinak határán található. Leó pápa, aki nyári pihenőidőszakát tölti Castel Gandolfóban, autóval utazott a Monti Simbruini-hegyen több mint 1300 méter tengerszint feletti magasságban fekvő kegyhelyre.
A szentély zarándokhelyként ismert, amely pünkösdkor és Szent Anna ünnepén, július 26-án hívők ezreit vonzza, akik gyalogosan, zászlókkal másszák meg a hegyi ösvényeket.
A barlang belső részén ősi freskók találhatók, köztük egy bizánci freskó, amely a Szentháromságot Krisztus három egyforma alakjaként ábrázolja.
A szentélyből kivezető lépcsők alján található a Szent Anna-kápolna, amelyet élő sziklából faragtak.
Legendás eredet
A vallepietrai Szentháromság-szentély Lazio tartomány egyik legfontosabb és legszeretettebb imahelye. Egy érintetlen tájon található, melyet a Simbrivio folyó, valamint kis patakok és apró vízesések szabdalnak. Ezen a vidéken egy titokzatos festmény bukkant fel egy kis barlangban. Számos hipotézis létezik a szentély eredetéről.
A legelterjedtebb népi eredetű legenda egy földművesről szól, aki egy mezőn szántott a domb tetején. Ez a földműves ökröket látott futni, amint a lenti 300 méter mély szakadékba vetik magukat. Kétségbeesetten odarohant a sziklás szakadék aljához, és látta, hogy az ökrök egy titokzatos Szentháromság-festmény előtt térdelnek. A festmény egy kis barlangban jelent meg.
Egy másik feltételezés a szentély alapítását Sorai Szent Domonkosnak (1031) tulajdonítja, amint arról a szent életrajza is beszámol.
Hagyományos gyalogos zarándoklat
A legendán túl a leghitelesebb hipotézis az, hogy menekülő keleti szerzetesek telepedtek le a remetelakban az Autore-hegy lábánál. Ezt a feltételezést a festményen látható három személy görög stílusú áldást adó testtartása is alátámasztja. A vallepietrai Szentháromság-szentély barlangjában evangéliumi jelenetek is láthatók.
Az Autore-hegy (1337 méter) lábánál található istentiszteleti helyen nagy hagyománya van a gyalogos zarándoklatnak. A pünkösdhöz közelgő varázslatos éjszakákon a környék településeiről számos zarándokmenet indul a hegyeken és völgyeken áthágva. Városaik zászlait viszik magukkal, szépen feldíszítve és fáradhatatlan zászlóvivők hordozzák, nem félve az esőtől, a perzselő naptól vagy a fáradtságtól. Lenyűgöző a hívők sokaságát látni, akik hosszú órákat gyalogolnak és a szabadban töltik az éjszakákat, hogy ne mulasszák el az egész évben várt találkozót.
A vénkisasszonyok sírása
Az 1700-as évek elején a Szentháromság-szentély előterében kezdték el végezni az úgynevezett „vénkisasszonyok sírását” a Szentháromság ünnepének reggelén. A közeli Vallepietra városából érkező, fehérbe öltözött „zitelle” (vénkisasszonyok) éneklik a zarándokokat megtérésre hívó dicsőítést. Manapság ez a hagyomány jelentős átalakuláson ment keresztül, de megőrizte az intenzív és részvételen alapuló vallásos érzületet.
A szentély előtti téren az 1960-as években egy szabadtéri oltárt építettek, amelyet egy nagy, görög kereszt alakú baldachin véd, amely műholdfelvételeken is látható. A kegyhelyről kivezető lépcsők lábánál található a Szent Anna-kápolna, amelyet szerzetesek faragtak az élő sziklából Szent Annának a 19. század óta terjedő tiszteletére.
Forrás és fotó: Vatican News Facebook-oldala, Vatikáni Rádió
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
