„Aki nem tudott öntözni, elveszett” – súlyos gondot okoz a szárazság Tornyai Bianka2026. 07. 22., sze – 16:14
Idén a megszokottnál jóval korábban elkezdődött az aratás, a gabonafélék terméshozama a szárazság miatt mindenütt elmarad a tavalyitól, és vannak olyan termények, amelyek szinte belesültek a földbe. A Szlovákiai Agrárkamara egy fejlesztésekre, modern technológiák beszerzésére igényelhető támogatásra hívja fel a fiatal gazdák figyelmét.
Idén nagyon korán, a Komáromi járásban már június 10-én elkezdődött a gabonafélék betakarítása.
A szárazság mindenhol érezhető
Az aratás üteme régiónként eltérő, függ az időjárástól, az éréstől, a gabona eltérő nedvességtartalmától. Patasi Ilona, a Szlovákiai Agrárkamara elnöke az Új Szónak elmondta, a déli régiók gazdái jelentős mértékben hozzájárulnak az ország mezőgazdasági termeléséhez a növénytermesztésben és az állattenyésztésben, valamint a speciális növénytermesztésben egyaránt.
„A szárazság idén a legjobban a déli régiókat érinti. A legnagyobb határmenti régiókban, azaz a komáromi, dunaszerdahelyi és galántai, illetve a rimaszombati régióban a terméshozam átlagban 10-20%-kal kevesebb. A búzáé például 5,43 tonna hektáronként, ami tavaly 6,2 tonna/hektár volt. Az idei évet átlagosnak lehet elkönyvelni a gabonaféléket tekintve, de a tavasszal vetett növények, mint például a kukorica vagy a napraforgó, illetve a gyümölcsök vagy a káposztafélék egyenesen hozzásültek a földhöz. Aki nem tudott öntözni, az elveszett”
– fejtette ki Patasi Ilona. A sűrűn vetett gabonafélékben a legnagyobb kiesés a bodrogközi és a tőketerebesi régióban van, a tavalyi 5 tonnához képest idén 3,5 tonna hektáronként a terméshozam. Az olajos repcéből viszont jó termés ígérkezik az agrárkamara elnöke szerint.
Felfelé ívelő árak
Patasi Ilona elmondta azt is, hogy a felvásárlási árak elindultak felfelé: a kereskedők, a feldolgozók is észlelik a hiányt nemcsak Szlovákiában, hanem egész Európában, a búza tonnájáért 165 eurót adnak, ami 20%-kal magasabb ár a tavalyihoz képest, de az árpa felvásárlási ára is várhatóan 20-30%-kal lesz magasabb lesz. A repce és más olajos magvak tartják az árukat, de a szója ára is emelkedő tendenciát mutat.
„Jelen pillanatban a gazdálkodók is kivárnak, főleg azok, akik nincsenek arra utalva, hogy az eladott termés bevételéből vegyék meg az aratás utáni időszakban szükséges műtrágyát. Akinek viszont szüksége van a pénzre és meg akarja alapozni a jövő évi termést, az kénytelen áron alul eladni a betakarított terményeket”
– mutatott rá a kamara elnöke. A fogyasztói árakkal kapcsolatban elmondta, nem feltételezi, hogy széles körű áremelkedéssel kell számolni, néhány speciális terméktől eltekintve az alaptermékek ára várhatóan nem fog jelentősen megemelkedni. Kiemelte, a minisztérium figyelemmel kíséri a tejtermelők helyzetét és nagyon ügyel arra, hogy az ország önellátó maradjon a tejtermelésben, hogy az állatállomány ne csökkenjen az állattartóknál. A sertéstenyésztésben Szlovákia nem önellátó, a nagy üzletláncokban kínált húsárakkal a hazai tenyésztők nem tudnak versenyben maradni. Patasi Ilona rámutatott, ezek a hústermékek olyan országokból érkeznek, amelyekben a tartalékalapot állandóan feltöltik friss áruval, tehát azok a húsok jelennek meg a szlovákiai piacon, amelyek ott felszabadulnak a tartalékalapból.
Kevés lesz a takarmány
A kamara elnökétől megtudtuk, hogy az Európai Unió 6,7 millió eurós keretet hagyott jóvá Szlovákiának mezőgazdasági támogatásokra. Kifejtette, még nincs kész az eljárásmód, hogyan és mire lehetne ezt az összeget fordítani, de a Szlovákiai Agrárkamara a múlt héten tett javaslatot a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumban arra, hogy a kormány maximális mértékben emelje meg ezt az összeget és fordítsa a szántóföldi területekre, mert látható, hogy a tavaszi növények, például a kukorica vagy a napraforgó rendkívül rossz állapotban vannak.
„Nagyon sok helyen, mivel látták a gazdák, hogy a kukoricán el sem indult a magképződés, még zölden leszilázsolták, hogy legalább ilyen formában felhasználják az állatok számára takarmánynak. Ugyancsak főként a déli régiókban látható, hogy az állatok számára nem lesz szemes takarmány”
– egészítette ki. A kamara elnöke szerint további probléma a déli régiókban, illetve Magyarországon is, hogy kevés a kaszálható széna, ezért Szlovákia északabbi területeiről kénytelenek vásárolni, de úgy kell alakítani, hogy az összes állattartónak jusson kellő mennyiségű takarmány.
Megőrizni a termőföld minőségét
Patasi Ilona hangsúlyozta, mivel kevés az állat, ezért a szerves trágya is kevés, a gazdák kénytelenek több műtrágyát használni, az erre szánt támogatások is nagy segítséget jelentenének a gazdáknak.
„Kiemelt cél, hogy a termőföldek minősége megmaradjon, ezért az Európai Unióban tavaly ősszel elfogadtak egy rendeletet, amelyben meghatározták, hogy a tagországoknak nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a fehérje növények termesztésére, ugyanis azok nitrogénnel gazdagítják a földet. A földművelésügyi minisztériumban alakult is egy erre szakosodott osztály”
– mondta el a szakember. Erre azért is volt szükség, mert az éghajlatváltozás miatt a korábban délen termelt növények egyre északabbra húzódnak, erre hosszú távon fel kell készülni. Az elsőrendű feladat szerinte a természetes vizek nagyobb megtartása és az öntözés megoldása.
Új technológiák támogatása
Azon is el lehetne gondolkodni, hogy más növényeket kezdjünk termelni – véli Patasi Ilona.
„A hüvelyesek közül a borsón és lencsén kívül Szlovákiában nincs termelő, ezeket Kínából hozzunk be. Az üvegházakban történő zöldség- és gyümölcstermelésben lehetne szélesíteni a kínálatot, olyan fajtákkal próbálkozni, amelyek keresettek a téli időszakban, de nem tudjuk hazai szinten biztosítani”
– húzta alá.
Hozzátette, a más fajta növények termesztéséhez természetesen újfajta technológiák, nagyobb beruházások is kellenek, de éppen erre nyílt most lehetőség a 40 évnél fiatalabb gazdák számára. A Szlovákiai Agrárkamara szívesen nyújt segítséget a szeptember 11-ig benyújtandó pályázatok elkészítésében. A felhívásban olyan gazdák jelentkezését várják, akik az elmúlt két évben speciális növényt termesztettek vagy állatot tartottak és szeretnék bővíteni a vállalkozásukat. A kamara elnöke szerint ez nagyszerű lehetőség például modern üvegházak létesítésére vagy más nagyobb beruházások megvalósítására.
Kapcsolódó cikkünk Kistárkány |
Június végén már délelőtt is vibrál a levegő a Bodrogközben. A gabonatáblák sárgulnak, a repce betakarítása után pedig minden gazda ugyanazt számolgatja: mennyit vitt el az idei aszály, és mit hagytak meg a májusi fagyok. Kistárkány határában azonban Hajdók Bence szerint a megoldást nem kizárólag az égbolton kell keresni. A fiatal gazdálkodó közel tíz éve tudatosan szakított a hagyományos szántással, mert úgy véli: a klímaváltozást megállítani nem lehet, alkalmazkodni viszont igen.
A földút mellett megállva első pillantásra talán fel sem tűnik a különbség. A tábla felszínét azonban nem csupasz, feketére forgatott talaj borítja, hanem szalma és növényi maradványok. Ezek természetes takaróként óvják a földet a kiszáradástól. Hajdók Bence szerint ma már nem elsősorban az éves csapadékmennyiség jelenti a legnagyobb problémát, hanem annak kiszámíthatatlan eloszlása.
„A klíma mindig változott, most is változik. A kérdés nem az, hogy ez megtörténik-e, hanem az, hogyan alkalmazkodunk hozzá. Hónapok telnek el számottevő eső nélkül, aztán néhány óra alatt lehullik akár 60–100 milliméter csapadék. Ha a talaj erre nincs felkészítve, a víz egyszerűen lefolyik róla. Pedig minden cseppre szükség lenne”
– mondta lapunknak a fiatal kora ellenére rengeteg tapasztalattal és a környékbeli mezőgazdászok körében jól ismert gazda. A Bodrogközben korábban évente átlagosan 500–550 milliméter csapadék hullott. Tavaly saját mérései szerint ez már az ötszáz millimétert sem érte el, idén pedig a nyár elejéig még a kétszáz milliméter sem gyűlt össze. Szerinte ezt a hiányt sem öntözéssel, sem víztározókkal nem lehet pótolni.
Nem kell szántani
„A vizet a talajban kell megőrizni. Olyan állapotban kell tartani a földet, hogy amikor végre megérkezik egy nagyobb eső, minél több beszivárogjon, és minél tovább ott is maradjon. Ezért hagytam el közel tíz éve a szántást. Minél kevesebbszer bolygatjuk a talajt, annál jobban megőrzi a nedvességét. A felszínen mindig marad valamilyen növényi takaró, és minden művelet után visszazárjuk a talajt, hogy csökkentsük a párolgást”
– magyarázta. A gazdálkodó szerint a talajra nem egyszerűen földként kell tekinteni. Úgy fogalmaz, hogy az inkább egy háromlábú székhez hasonlít: fizikai, kémiai és biológiai állapota együtt határozza meg, mennyire egészséges. Ha bármelyik hiányzik, az egész rendszer felborul. A forgatás nélküli művelés ráadásul nemcsak a vízháztartást javítja. Kevesebb gépi munkát igényel, csökkenti az üzemanyag-fogyasztást és a hektáronkénti költségeket is. Ennek ellenére sok gazda még mindig idegenkedik tőle.
„Sokan attól tartanak, hogy ha nem szántanak, kisebb lesz a termés. Én ennek az ellenkezőjét tapasztalom. Egészségesebb talajjal a növények jobban viselik az aszályt, és a költségek is alacsonyabbak. Nem akarok senkit meggyőzni, mindenki maga dönt a saját földjéről. De azt gondolom, minél hamarabb kezdünk alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, annál nagyobb előnyünk lesz. Húsz év múlva már lehet, hogy késő lesz elkezdeni”
– tette hozzá Hajdók Bence.
Az idei év ezt jól példázza. Az őszi árpa a korábbi érési ideje miatt még viszonylag jól átvészelte a tavaszi szárazságot, a búza viszont már jóval nagyobb veszteségeket szenvedett. A bokrosodás gyenge volt, tövenként jóval kevesebb kalász fejlődött, mint ideális esetben. A júniusi esők ugyan segítették a szemek kitelését, de a termés mennyiségében és minőségében így is érezhető lesz a tavaszi vízhiány. A repcében pedig a májusi fagyok okoztak jelentős károkat: sok virág nem termékenyült meg, így a becők egy része egyszerűen nem fejlődött ki. Hajdók Bence szerint a szélsőséges időjárás a jövőben valószínűleg egyre nagyobb kihívás elé állítja a gazdákat. Éppen ezért úgy véli, ma már nem az a legfontosabb kérdés, lesz-e még aszály, hanem az, hogy a talaj mennyire lesz felkészítve arra, amikor végre ismét megérkezik az eső.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
