XIV. Leó pápa magánlátogatást tett a montecassinói bencés közösségben és apátságban július 20-án, hétfőn délelőtt. „Váratlan ajándék volt. Megerősítést és bátorítást kaptunk tőle az Egyház és az emberiség iránti tágabb egyházi felelősségvállalásunkban” – nyilatkozta Luca Fallica apát a Vatikáni Rádiónak.
Az apát arról is beszélt, miként zajlanak az előkészületek a 2029-es jubileumra, amikor a kolostor 1500. évfordulóját ünneplik majd.
„Ez egy teljesen váratlan ajándék volt, mivel a látogatás szigorúan magán jellegű volt, ezért arra kértek minket, hogy tartsuk teljesen titokban” – nyilatkozta Luca Fallica apát a vatikáni médiának. „Valójában csak vasárnap erősítették meg, ezért csak néhány órával a Szentatya érkezése előtt tudtam értesíteni a közösséget. Így valóban mindent a nagy egyszerűség és a meghittség jellemzett.” A világ egyik legnagyobb és Olaszország (a subiacói Santa Scolastica kolostor után) második legrégebbi bencés kolostorában a pápának lehetősége nyílt arra is, hogy vendégeket és turistákat üdvözöljön, számolt be róla a montecassinói apát. Leó pápa elimádkozta a napközi imaórát a szerzetesek közösségével, megtekintette a levéltárat és a könyvtárat, majd együtt ebédelt a bencésekkel, mielőtt visszatért Castel Gandolfóba, nyári rezidenciájára. „Úgy hiszem, a pápa örült, hogy meglátogathatta ezt a helyet, ahol sok évvel ezelőtt járt, amikor – mint mondta nekem – még diák volt Rómában” – osztotta meg az apát.
VI. Pál nyomán
Leó pápa Szent Benedekre bízta a békét, ugyanazon a helyen, ahol Szent VI. Pál 1964-ben imádkozott, amikor odalátogatott, hogy újra felszentelje a székesegyházat azután, hogy a háború alatt elpusztították. Montini pápa akkor nyilvánította Szent Benedeket Európa fővédőszentjének, és Pacis Nuntiusnak, vagyis tanúságtevőnek, a béke hírnökének nevezve őt. „Ahogy akkor VI. Pál, és mint a későbbi pápák, II. János Pál és XVI. Benedek, Leó pápa is a béke zarándokaként ment fel Montecassinóba.” És meggyújthatta a békének azt a lámpását is, amelyet maga VI. Pál vitt a bencés apátságba 1964-ben.
Imádkozni a békéért és tanúságot tenni róla
A békét kérő ima mindennapi elkötelezettsége ezeknek a bencés szerzeteseknek alapítójuk közbenjárása által. Ez különösen igaz most, a 2029-es jubileumi évre való hároméves felkészülés kezdetén, amikor Montecassino hagyomány szerinti alapításának 1500. évfordulóját ünneplik majd. Ahogy Fallica atya felidézte, Szent Benedek 529-ben érkezett ide Subiacóból, és a jubileumi eseményeket már mostantól a béke témájáról szóló elmélkedések jellemzik, majd a világosság és a remény témái követik.
Nemcsak a béke üzenetének befogadásáról van szó, hanem arról is, hogy tanúivá, hirdetőivé váljunk annak, bárhol is éljünk” – hangsúlyozta az interjúban a bencés apát. Mindössze tíz nappal ezelőtt Pierbattista Pizzaballa bíboros, Jeruzsálem latin pátriárkája itt kapta meg a Pacis Nuntius-díjat, amelyet a jubileumra való felkészülés jegyében adtak át.
A második világháború sebeire emlékezve
Egy ilyen helyen békéért imádkozni annyit tesz, mint a második világháború bombázásainak sebeire emlékezni. Montecassinónak egyedülálló hivatása van arra, hogy a béke jele legyen, pontosan a történelme miatt: a béke emberei építették újjá ezeket a falakat – mondta itt Montini pápa. „Ismerve a háború borzalmait, még mélyebben, nagyobb együttérzéssel és irgalommal értjük mindazok szenvedését, akik ma fenyegetettségben és a háború, a konfliktusok szorításában élnek – hangsúlyozta a bencés közösség apátja. – Ezért még inkább nemcsak az imánkról van szó, hanem magáról a béke iránti elkötelezettségről is, amelyet elsősorban közösségként igyekszünk megélni, hogy tanúságtételünkkel és imánkkal sugározzuk azt.”
A pápa jelenléte
„Megerősítést és bátorítást éreztünk mind szerzetesi, mind tágabb egyházi felelősségvállalásunkban” – összegezte Fallica apát a pápa látogatásának lényegét. Péter utódjával töltött néhány óra ajándéka most egy olyan küldetéssé válik, „amely gyümölcsöt teremhet az Egyház és az egész emberiség javára”.
Montecassino története
Szent Benedek a hegy lábánál fekvő ókori Cassinum város akropoliszán telepedett meg 529-ben, Apollo temploma helyén felépítve monostorát. Itt fogalmazta meg Reguláját, itt fejezte be földi életét, s követői itt emeltek sírja fölé újra meg újra díszes templomot. A monostort 577-ben a longobárdok rombolták le – a Rómába menekülő szerzetesek révén ekkor indult el a Regula és a bencés életforma terjedése egész Európában –, 883-ban pedig a szaracénok martalékává lett. Harmadik pusztulását egy földrengés okozta 1349-ben.
Végül negyedik lerombolása 1944 februárjában következett be, amikor a dél felől közelítő szövetséges csapatok úgy ítélték meg – mint kiderült, tévesen –, hogy a hegyre épült monostor az ellenálló német sereg erődítményévé válhat, ezért földig bombázták. XII. Piusz hiába igyekezett elkerülni a pusztítást, de legalább a monostor felbecsülhetetlen kincseit sikerült a Vatikán falai között biztonságba helyezni. A romokat a németek immár valóban megszállták, ezért kellett 1944 májusában szövetségesek – köztük lengyelek – ezreinek életét áldoznia a hegy bevételekor.
A háborút követően Montecassinót az „ahol volt – ahogy volt” elve szerint nyomban elkezdték újjáépíteni az olasz állam költségén. A bazilika felszentelését – akárcsak a korábbiakét – a pápa végezte, 1964. október 24-én. VI. Pál ekkor nyilvánította Szent Benedeket Európa fővédőszentjévé.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican Media
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
