Apadnak a folyók: a Duna már alig hajózható, homokszigetek a Vágon és a Nyitra folyón Száz Ildikó2026. 07. 21., k – 15:17 Érsekújvár/Gúta/Kamocsa |
A komáromi Duna-szakasz még hajózható, de már erősen korlátozott körülmények között, mivel a sekélyebb gázlókban a hajók nem tudnak biztonságosan áthaladni. Július 21-én délelőtt 71–72 cm körüli vízállást mértek, a hajózási szint 136 centiméter körül van, jóval az optimális hajózási szint alatt. A motorcsónakok többsége is a kikötőkben vesztegel a Vág folyó komáromi partján, a folyó középrészén sok helyen bokáig ér a víz.
Az ugyancsak a komáromi járásbeli Gútánál kedden a kora reggeli órákban a hídról fotóztuk a Vág folyót, ahol nagy kiterjedésű, homokkal borított partszakasz emelkedett ki a vízből. A víz hőmérséklete elérte a 24,5 fokot, a vízállás 123 centiméter volt.
A Vág jelenlegi állapota nem azt mutatja, hogy teljesen kiszáradóban lenne, inkább egy nyári, csapadékszegény időszakra jellemző alacsonyabb vízhozamú állapotról van szó. A Duna viszont országos viszonylatban is nagyon alacsony vízszinteket produkál, nehezítve a hajózást nem csak Komáromban. A sokéves nyári átlaghoz képest több tíz centiméterrel alacsonyabb értékeket mérnek. A szabadstrand kedvelőit a partszakaszokon helyenként a rothadó halak és a kiszáradt kagylók kellemetlen szaga is elriasztja.
Júliusban és augusztusban korábban gyakran 200 centiméteres vízállások is előfordultak, az idei érték inkább a száraz nyarakhoz hasonlít, például a 2003-as, 2015-ös, 2018-as és 2022-es időszakhoz. Gútánál május végén a vízállás körülbelül 108–116 centiméter között alakult, június közepén 130–140 centiméter közé emelkedett, július elején átmenetileg visszaesett 117–132 centiméter körüli értékekre, majd július közepén 150 centiméter körüli szintet is elért, mielőtt ismét csökkenni kezdett. Július 20-án reggel a vízállás ismét mintegy 111–119 centiméter között alakult. Összehasonlításként: az első fokú árvízvédelmi készültség határa itt 590 centiméter. Érsekújvár közelében, a Zúgó parkerdőnél található kis vízerőműnél sem a vágyott vízzuhatag fogadott bennünket.
Az Érsekújvár és Kamocsa közötti szakaszon hasonló látvány tárult elénk: a híd pilléreit vastagon lepi a hordalék, a folyóban pedig hatalmas madárszigetek alakultak ki.
Ami a 2025 nyarát illeti, ebben az időszakban szintén hosszan tartó aszály sújtotta a Nyitra vízgyűjtőjét, és több térségben víztakarékosságra szólították fel a lakosságot. Ez alapján a 2025-ös és a 2026-os nyár hidrológiai helyzete nagyon hasonló.
A Nyitra folyó vízállása Érsekújvárnál júliusban 168–185 centiméter között mozgott, ami nagyon alacsony nyári vízállást jelent. Július elején 160–168 centimétert mértek.
A Nagysurány mellett épülő Gotion InoBat akkumulátorgyár környezeti dokumentációja szerint a létesítmény napi vízigénye mintegy 5500 köbméter lesz. Ebből körülbelül 500 köbmétert vezetékes ivóvízből, a fennmaradó mintegy 5000 köbmétert pedig a Nyitra folyóból nyernék.
A dokumentáció szerint a felhasznált víz egy részét tisztítás után visszavezetnék a folyóba, napi mintegy 880 köbméter mennyiségben. A beruházás ellen tiltakozó civilek és önkormányzati képviselők korábban azt is említették, hogy a vízkivétel elérheti az óránként 400 köbmétert, ami napi szinten 9600 köbmétert jelentene. Ez azonban nem a hivatalos környezeti dokumentációból származó adat, hanem egy tiltakozó rendezvényen elhangzott becslés. A hivatalos engedélyezési anyagokban szereplő számok alapján tehát a gyár vízfelhasználása körülbelül 5500 m³/nap, ebből a Nyitra folyóból 5000 m³/nap, a visszavezetett tisztított víz pedig 880 m³/nap.
Ha tehát a Nyitra folyó vízhozama egy száraz nyári időszakban például másodpercenként 3 köbméter, akkor a vízkivétel a folyóhozam mintegy 2 százalékát képezné. Ez első látásra nem tűnik óriási mennyiségnek, ugyanakkor a folyó ökológiai állapotának megítélésénél nemcsak a kivett víz aránya számít, hanem az is, hogy mennyi víz marad a folyóban a természetes élővilág, az öntisztulás, a vízhőmérséklet és a szennyezőanyagok hígulása szempontjából.
Kapcsolódó cikkünk
A Duna alacsony vízállása miatt a nagyobb merülésű hajók néhány szakaszon nem tudnak biztonságosan közlekedni, így a vízállás emelkedéséig az erre alkalmas horgonyzóhelyeken vesztegelnek – erősítette meg a TASR-nek a Közlekedési Hivatal.
A hivatal hozzátette: azok a hajók, amelyek merülése ezt megengedi, továbbra is biztonságosan áthaladhatnak az érintett szakaszokon.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
