Egyre forróbb nyarak, túlmelegedő kórházak, rejtett áldozatok – így változik Szlovákia klímája Vrabec Mária2026. 07. 21., k – 14:14
Néhány napra ugyan fellélegezhettünk, de a meteorológusok szerint korai lenne azt hinni, hogy véget ért az idei nyár első nagy hőhulláma. A nyár folyamán még többször is hőkupola alá kerülhet Európa jelentős részére.
A szakértők ráadásul arra figyelmeztetnek, hogy nem egyszeri szélsőségről van szó. Az ilyen hőhullámok a klímaváltozás előrehaladtával egyre gyakoribbá, hosszabbá és intenzívebbé válnak, Szlovákia pedig az egyik leginkább érintett európai térség.
Néhány napos enyhülés
A meteorológiai modellek szerint hamarosan ismét megerősödik az Európa fölött kialakuló magasnyomású légköri rendszer, amely újra csapdába ejtheti a forró levegőt. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint július második felében ismét 32–37 Celsius-fokos nappali maximumokra kell készülni, Nyugat-Európa egyes részein pedig újra elérheti vagy meghaladhatja a 40 fokot a hőmérséklet.
A mostanában sokat emlegetett hőkupola valójában nem új meteorológiai jelenség. Akkor alakul ki, amikor két ciklon közé tartósan beszorul egy anticiklon, amely hosszú időre ugyanazon térség fölött rögzíti a forró légtömeget.
Normális esetben egy-egy front néhány nap alatt kisöpri ezt a meleget. Egyre gyakrabban fordul azonban elő, hogy az anticiklon szinte mozdulatlanul áll Európa fölött, így napokon, akár heteken át nem tud megérkezni a lehűlés.
Ebben több tényező is szerepet játszik. Az alapot a globális felmelegedés adja, amely folyamatosan emeli a légkör átlaghőmérsékletét. Emellett az Atlanti-óceán rendellenesen magas vízhőmérséklete, a Golf-áramlat gyengülése, valamint a futóáramlás – vagyis a jet stream – megváltozott viselkedése is hozzájárul ahhoz, hogy a blokkoló anticiklonok egyre tovább maradjanak Európa fölött.
A helyzetet tovább bonyolítják az El Niño hatásai is, amelyek kiszámíthatatlanabbá teszik az időjárási folyamatokat.
Európa gyorsan melegszik
A meteorológiai folyamatok mögött azonban egy sokkal nagyobb léptékű változás húzódik meg. klímakutató szerint Európa már most is kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ átlaga, Magyarország középső része pedig az elmúlt három évtizedben a kontinens leggyorsabban melegedő térségei közé került. Szlovákia nem sokkal marad el, a déli régiókban ugyancsak pusztító hatású a fokozódó hőség.
Ürge-Vorsatz Diána szerint egyes régiókban évtizedenként háromnegyed-egy Celsius-fokkal emelkedik az átlaghőmérséklet.
Ez első hallásra nem tűnik soknak, valójában azonban óriási változást jelent az időjárásban: gyakoribbá válnak a hőhullámok, hosszabbak az aszályos időszakok, miközben egyre hevesebb zivatarok és villámárvizek alakulnak ki. A jelenlegi hőhullám már meghaladja azt a szintet, amelyhez az emberi szervezet könnyen képes alkalmazkodni.
Egészségünk bánja, a gazdaság veszít
A rendkívüli hőség hatásai messze túlmutatnak a kellemetlen közérzeten.A hőhullámok idején nő a halálesetek száma, különösen az idősek, a kisgyermekek és a krónikus betegek körében.
A magas éjszakai hőmérséklet miatt a szervezet nem tud regenerálódni, ami tovább növeli az egészségügyi kockázatokat.
A gazdaság is komoly veszteségeket szenved – a mezőgazdaságban és az építőiparban egyre gyakrabban lehetetlenné válik a nappali munkavégzés, mert a tűző napon már életveszélyes dolgozni. A termelékenység csökken, miközben az energiafelhasználás – elsősorban a légkondicionálók miatt – rekordokat dönt.
Ürge-Vorsatz Diána szerint ma már nem az a kérdés, hogy térségünkben előfordulhat-e egyszer 50 Celsius-fok közeli hőség, hanem az, hogy mikor következik be ez az extrém időjárási helyzet.
A városok saját magukat fűtik
A forróságot tovább súlyosbítja az úgynevezett városi hőszigethatás. A beton, az aszfalt és az épületek napközben hatalmas mennyiségű hőt nyelnek el, amelyet éjszaka fokozatosan visszasugároznak. Emiatt a belvárosok gyakran 10–15 fokkal is melegebbek lehetnek a környező zöldterületeknél.
Ennek látványos példáját a klímakutató Brüsszelből hozta: miközben a belvárosban több mint 47 fokot mértek, a közeli erdőben a hőmérséklet nem érte el a 25 fokot.
Szlovákiában is hasonló különbségek figyelhetők meg a belvárosok és a fás városrészek között.
A szakember szerint a fák a települések leghatékonyabb természetes légkondicionálói. Nemcsak árnyékot adnak, hanem párologtatással is hűtik környezetüket. Minél nagyobb egy fa lombkoronája, annál erősebb ez a hűtőhatás, ezért az idős fák megőrzése és az új fák ültetése a legjobb megoldás.
A vízhiány egyre súlyosabb
A hőség mellett egyre súlyosabb problémát jelent a vízhiány is. A szakértők szerint a következő évtized egyik legfontosabb stratégiai kérdése már nem kizárólag az energiatárolás lesz, hanem a víz megtartása.
A csapadék egyre szélsőségesebb eloszlása miatt olyan vízvisszatartó rendszerekre lesz szükség, amelyek egyszerre szolgálják az árvízvédelmet, az öntözést, a talajvíz pótlását és az ivóvízbiztonságot.
Szlovákia déli részén is érzékelhető a kiszáradás, amelyet tovább súlyosbít az intenzív mezőgazdaság, a talaj szervesanyag-tartalmának csökkenése és a természetes vizes élőhelyek eltűnése. A kutatók szerint a mocsarak és vizes területek helyreállítása, valamint a csapadék helyben tartása nélkül egyre nehezebb lesz megőrizni az ország vízkészleteit.
Még van idő cselekedni – de egyre kevesebb
A klímaváltozás folyamata még lassítható, de ehhez gyors döntésekre van szükség.
A kibocsátások csökkentése mellett a városok zöldítése, a megújuló energiaforrások használata, a közösségi közlekedés fejlesztése, a vízmegtartó beruházások és a természetes élőhelyek helyreállítása egyaránt elengedhetetlen.
Ürge-Vorsatz Diána szerint az egyének is sokat tehetnek: a fák megőrzése és ültetése, a repülőutak mérséklése, a fenntarthatóbb közlekedés és a kisebb ökológiai lábnyomú életmód mind hozzájárulhat ahhoz, hogy mérséklődjön a felmelegedés üteme.
A hőhullámok áldozatait Szlovákiában nem számolják
Miközben Európa több országában naponta elemzik a hőhullámok egészségügyi következményeit, Szlovákiában továbbra sincs átfogó adat arról, hány ember hal meg a rendkívüli meleg miatt. Franciaország és Csehország rendszeresen becsléseket készít a hőséghez köthető halálesetekről, Szlovákiában azonban egyetlen állami intézmény sem követi nyomon ezeket az eseteket.
A mentőszolgálat csupán a hőség okozta rosszullétekhez kapcsolódó riasztásokat tartja nyilván, a közegészségügyi hivatal nem vizsgálja külön a magas hőmérséklet miatt bekövetkezett haláleseteket, az Egészségügyi Felügyeleti Hivatal pedig olyan ritkának tekinti az ilyen eseteket, hogy nem vezet róluk külön statisztikát. Bár a nemzetközi betegségosztályozásban szerepel a hő és napsugárzás okozta egészségkárosodás (T67) diagnózisa, a hivatalos nyilvántartások csak a közvetlenül hőség okozta haláleseteket veszik figyelembe.
A Nemzeti Egészségügyi Információs Központ (NCZI) adatai szerint 1996 és 2025 között mindössze 42 ember halt meg hivatalosan a hőség közvetlen következményeként. A legtöbb halálesetet 2002-ben és 2007-ben regisztrálták, amikor négy-négy áldozatot tartottak nyilván.
A számok azonban nehezen összeegyeztethetők a valós időjárási helyzettel: 2003-ban például rendkívüli hőség sújtotta az országot, mégsem szerepel egyetlen hőség okozta haláleset sem a statisztikákban.
A halál oka: extrém hőség
A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) kutatói egészen más eredményre jutottak. Egy 2017-ben publikált tanulmányuk szerint a 2015 augusztusának első két hetében tapasztalt extrém hőség mintegy 240 idő előtti halálesethez járulhatott hozzá. Számításaik alapján 1996 és 2015 között összesen közel 540 ember halhatott meg a magas hőmérséklet következtében.
A jelentős eltérés oka az alkalmazott módszertanban rejlik.
A hivatalos statisztikák kizárólag azokat az eseteket veszik számba, amikor a hőség közvetlen halálokként szerepel a halotti bizonyítványban. A meteorológusok és epidemiológusok ezzel szemben az úgynevezett többlethalálozást vizsgálják, vagyis azt, hogy egy hőhullám idején mennyivel halnak meg többen a megszokottnál.
A magas hőmérséklet ugyanis jelentősen ronthatja a szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi betegségekben szenvedők állapotát, így sok esetben közvetetten vezet halálhoz.
Hasonló módszert alkalmaznak Franciaországban és Csehországban is. A brünni Masaryk Egyetem Recetox kutatóközpontja szerint több évtized napi halálozási és meteorológiai adatainak elemzésével megbízhatóan becsülhető, hogy a hőség hány halálesethez járult hozzá. A szakemberek rámutatnak: bár éves szinten a hideg időjárás több áldozatot követel, egy-egy rendkívül forró nyári napon akár az összes haláleset több mint fele is összefügghet a magas hőmérséklette
Hidegzuhany és borogatás
A hőhullám az egészségügyi intézményeket is komoly próbatétel elé állítja. Az ország legtöbb kórháza több évtizede épült, így sem az épületek szigetelése, sem az elektromos hálózat nem alkalmas arra, hogy valamennyi osztályon légkondicionáló működjön.
A pozsonyi Egyetemi Kórház egyik műtőjében a júnis végi extrém hőség idején összeesett egy műtősnő, miután a légtechnikai rendszer a rendkívüli hőségben már nem tudta biztosítani a megfelelő hőmérsékletet. A kórház közlése szerint a műtők ugyan korszerű szellőzőrendszerrel rendelkeznek, azt azonban nem ilyen szélsőséges külső hőmérsékletre tervezték.
Más intézményekből is hasonló visszajelzések érkeztek. A legtöbb állami kórházban kizárólag a műtők, az intenzív osztályok, a sürgősségi részlegek és néhány speciális kórterem klimatizált. A betegek jelentős része továbbra is 30 Celsius-fok körüli hőmérsékletű szobákban lábadozik – vagy inkább csak túlél.
Az egészségügyi dolgozók hideg borogatással, fokozott folyadékpótlással, hűtött infúziókkal és gyakoribb pihenőkkel igyekeznek enyhíteni a forróság hatásait. Több intézmény ventilátorokat is használ, bár ezek alkalmazása fertőzés-megelőzési szempontból nem minden esetben ajánlott.
Az orvosoknak, ápolóknak zuhanyozást ajánlott az egészségügyi minisztérium – kérdés, van-e idejük rá és mindenkire sor kerülhet-e az osztályonként egyetlen személyzeti tusolóban.
Vagy CT vagy légkondi
Kamil Šaško egészségügyi miniszter „katasztrofálisnak” nevezte a túlmelegedett kórházak helyzetét, ugyanakkor arra hivatkozott, hogy az egészségügy korlátozott forrásai miatt gyakran választani kell a diagnosztikai berendezések, CT és MR berendezések, és a légkondicionálás között.
A kijelentés komoly bírálatokat váltott ki. Orvosok, érdekvédelmi szervezetek és civil kezdeményezések szerint a klímaváltozás miatt egyre gyakoribb és hosszabb hőhullámokhoz az egészségügyi rendszernek is alkalmazkodnia kell, hiszen a megfelelő hűtés ma már nem kényelmi kérdés, hanem a betegek és az egészségügyi dolgozók biztonságának alapfeltétele.
Több kórházban adományokból sikerült légkondicionálókat felszerelni vagy teljes osztályokat felújítani, ami jól mutatja, hogy az intézmények gyakran külső segítségre szorulnak.
Közben az új állami kórházak már korszerű légtechnikai rendszerekkel épülnek, átadásukra azonban még éveket kell várni.
Szakértők szerint a hőség okozta halálesetek pontos nyilvántartása nélkül nehéz felmérni a klímaváltozás valódi egészségügyi hatásait, és megfelelő intézkedéseket kidolgozni. Amíg azonban Szlovákiában csak a közvetlenül hőség okozta haláleseteket regisztrálják, a forróság valódi emberi áldozatainak száma továbbra is rejtve marad.
Súlyos károk a mezőgazdaságban
Az idei rendkívüli hőhullám nemcsak az embereket és az energiaellátást állítja komoly kihívások elé, hanem a mezőgazdaságot is súlyosan érinti. A rekordközeli hőmérsékletek és az elhúzódó csapadékhiány miatt országszerte jelentős terméskiesésre számítanak a gazdálkodók, miközben több növény fejlődése hetekkel felgyorsult, vagy éppen idő előtt leállt.
Az aratás már javában zajlik, de a termelők szerint a hozamok szinte minden fontos szántóföldi kultúránál elmaradnak a tavalyitól.
Az árpa esetében 15–20 százalékos, a búzánál 20–25 százalékos terméscsökkenést valószínűsítenek, míg a repce termése várhatóan mintegy ötödével lesz kisebb.
A kukorica az év vesztese
A legsúlyosabb helyzet a kukoricaföldeken alakult ki. Több térségben a növény még a virágzás előtt száradásnak indult, ami drasztikusan rontja a várható terméshozamot. Egyes régiókban már most 30 százalékos kieséssel számolnak, de ha a száraz időjárás tovább folytatódik, a veszteség akár az 50–60 százalékot is elérheti.
A termelők szerint a kukoricatermesztés egyre kevésbé kifizetődő: az elmúlt öt évből négyszer is hektáronként hat tonna alatt maradt az átlagtermés.
A kínálat csökkenése már a piacokon is érzékelhető, ahol egy cső csemegekukoricáért akár két eurót is elkérnek.
Korábban kezdődött az aratás
Az idei időjárás a gabonafélék érését is jelentősen felgyorsította. A búza betakarítása a megszokottnál akár nyolc-tíz nappal korábban kezdődött meg. A rendkívül száraz tavasz és a hónapokon át tartó erős szél úgynevezett kényszerérést idézett elő, vagyis a növények a kedvezőtlen körülmények miatt idő előtt fejezték be fejlődésüket.
Ennek következtében a búzaszemek kisebbek lettek, romlott a termés minősége, a júniusi csapadék már nem tudott érdemben javítani a hozamokon. Bár a magasabb fehérje- és sikértartalom kedvező a sütőipar számára, az alacsony ezermagtömeg miatt összességében gyengébb termés várható.
A gazdálkodók szerint az idei búza minősége több szempontból a 2022-es, rendkívüli aszály sújtotta évre emlékeztet.
Jelentősen visszaesik az árpa termése is
Az őszi árpa országos termésátlaga várhatóan hektáronként mindössze négy tonna lesz, szemben a tavalyi 5,5–5,7 tonnás eredménnyel.A búzánál nagy különbségek mutatkoznak az egyes termőterületek között: a jobb adottságú földeken még 5–6 tonnás hektáronkénti hozamra számítanak, míg a gyengébb területeken csupán 2–3 tonna termés várható.
Ha a nyár második felében sem érkezik számottevő csapadék, a tavaszi vetésű növények további jelentős károkat szenvedhetnek, ami nemcsak a mezőgazdaság jövedelmezőségére, hanem az élelmiszerárak alakulására is hatással lehet.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
