Erdővidéki értékek nyomába eredhettek mindazok, akik Baróton pénteken délután ellátogattak Erdővidék Múzeumába, ahol családi napot szerveztek az udvaron. A hangulatos összejövetelen szó esett a térség gasztronómiai értékeiről, gyógynövényeiről, volt tárlatlátogatás, könyvbemutató, a résztvevők népdalokat tanultak, és végül bográcsban főtt paszulyfőzelék elfogyasztásával zárhatták az Erdővidék Múzeuma, illetve a baróti Tortoma és Vox Cordis kiadók által szervezett eseményt.
Mint azt Demeter László múzeumigazgató elmondta, a családi napot július 24-én, pénteken délután öt órától a nagyajtai unitárius parókia udvarán megismételnék, ahol szintén játék- és könyvvásárral, énekekkel, népdalokkal, gyógynövény-ismertetővel, versekkel, mesékkel, valamint közös vacsorával várják a közönséget.
Irodalom és matematika
A baróti múzeum udvarán a legkisebbek, mindamellett, hogy egy asztalnál rajzokat színezhettek, meghallgathatták Bódai-Soós Judit budapesti írónő előadását, aki társszerzője a Vox Cordis Kiadónál megjelent, Mesepöttyök című könyvnek. Elmondta, hogy már egészen kicsi korában verseket írt, alig négyéves volt, amikor a Mikulást saját verssel köszöntötte. Különben matematikatanár, úgy fogalmazott, hogy írónak született és matematikatanárnak tanult, a két foglalkozás így összeegyeztethető. És ő össze is egyezteti a matematikát az irodalommal, az iskolában, ahol tanít, volt eset, hogy egyenletek megoldását fantáziatörténetek írásával párosították.
„A másodfokú egyenlet diszkriminánsa egy szörny volt, amit le kellett győzni” – mondta a fantáziamatematika világáról, amikor a diákok nemcsak a képletet vezették le, de fantáziatörténeteket is írtak róla. „Arról tud az ember leghitelesebben írni, amit ismer – vallotta be, számos önéletrajzi írása van, az általa írt mesék cselekménye is zömében ismert, bejárt helyszíneken zajlik. Mesék a székelykapuk alatt című meséskönyve tizenkét mesét tartalmaz, egyet-egyet tizenkét székely településről, amelyekben a meseelemeken kívül kíváncsiságfelkeltő szinten az adott településekről ismereteiket is gyarapíthatják a gyerekek. Végül a jelenlevőknek mesét is olvasott Bódai-Soós Judit és Deák Fruzsina, a Gaál Mózes Általános Iskola diákja.
Berkeciné Farkas Anna Erdővidék hagyományos ételeiről beszélt
A régi jó puliszka
Érdekes beszélgetés indult aztán Erdővidék gasztronómiai értékeiről. A beszélgetés vezetője a székelyszáldobosi születésű Berkecziné Farkas Anna, a 100 sepsiszentgyörgyi recept, több mint 100 sepsiszentgyörgyi háziasszony című könyv társszerzője volt, aki elmondta, hogy édesanyjától, nagymamájától tanult főzni szülőfalujában, és ma is ugyanazt az ízvilágot követi, amelyet akkor tanult, és amely érdekes módon Kolozsváron felnőtt férjének is nagyon ízlik.
„Nagy álmom, hogy minden régi receptet összegyűjtsek, amíg még van, akitől” – mondta. Rávilágított arra is, hogy a mai fiatalasszonyok már inkább az interneten keresik a recepteket, aki még a nagymamája receptes füzetéhez folyamodik, azt régimódinak tartják. „Attól félek, hogy nagyon sokan így látják ezeket a dolgokat, és az, ami még a miénk, a régi, az el fog veszni” – hangsúlyozta. Azt ígérte, hogy egyszer majd könyvet ír az erdővidéki hagyományos receptekről, ételekről.
A rendezvényen értékes könyveket is lehetett vásárolni
Felelevenítette gyermekkorának egyik jellegzetes ételéhez, a puliszkához fűződő emlékeit is. Mint monda, akkor szinte szégyellte, hogy szinte nap mint nap ott van a puliszka az asztalon, mert azt hitte, azért esznek puliszkát, mert nem telik kenyérre. De aztán három-négy éve már az ő, mai családja étrendjébe is visszatért a puliszka. „A puliszkát régebb hideg édes- vagy savanyú tejjel ettük, ez volt az első fogás, a második lehetett például hagymatokány, vagy télen, amit nagyon-nagyon szerettem, a savanyú káposztát apróra felvágtuk és forró zsírban átforgattuk, azt tálaltuk a puliszka mellé esetleg tojásrántottával vagy füstölt hússal. De olyan is volt, hogy hecserlilekvárral ettük a puliszkát” – részletezte. A jelenlevőkkel együtt megállapította, hogy „az üzletekben kapható puliszkafélék vizet sem vihetnek a régi, malomban őrölt liszteknek”, úgyszintén töltelékes káposztát sem lehet manapság olyan finomat főzni sehol, mint lehetett a régi, hagyományos fás kályha felett.
Bódai-Soós Judit írónő-és matematikatanár hivatása szépségeiről mesélt és olvasott a gyerekeknek
Gyógynövények és éneklés
A délután hátralevő részében Kékesi-Keresztes Szidónia és Ambrusbede Hajnal jóvoltából erdővidéki gyógynövényekkel és az azokból készült preparátumokkal lehetett ismerkedni, aztán terítékre került a baróti Boróka Nyugdíjasklub tagjai által bográcsban készült paszulyfőzelék, melyet jóízűen fogyasztott el mindenki, minekutána Lakatos Csilla segédletével erdővidéki népdalok tanításával, jó hangulatban fejeződött be a családi délután Erdővidék Múzeumában.
A szervezők a jövő pénteki, nagyajtai folytatásra is ugyanolyan szeretettel és hasonlóan sok érdekességgel várnak mindenkit.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
