Nobel-díjasok, nemzetközi szakértők és tudósok, vallási vezetők, valamint korábbi állam- és kormányfők gyűltek össze július 16-án Rómában, a Capitoliumon, hogy aláírják a Római nyilatkozat a fegyvertelen és lefegyverző békéért a mesterséges intelligencia, a nukleáris és autonóm fegyverek, az új digitális protokollok és a digitális fejlődés feltörekvő modelljei korában című dokumentumot.
A közös felhívás a nukleáris fegyverek és a mesterséges intelligencia (MI) által támasztott hatalmas kihívásokkal szemben a megújult nemzetközi együttműködésre szólít fel.
Az úttörő Római nyilatkozat aláírásával gyakorlatilag lezárult a Nobel-díjasok, politikai vezetők és tudósok nemzetközi találkozója, amelyen az MI és a nukleáris háború kérdéseiről tárgyaltak. A tanácskozáson a világ több mint 200 legnagyobb tekintéllyel rendelkező személyisége, valamint a béke és a mesterséges intelligencia területén működő vezető nemzetközi kutatóintézetek képviselői vettek részt. Az eseményt XIV. Leó pápa Magnifica humanitas kezdetű enciklikája ihlette, mely az emberi személy védelméről szól a mesterséges intelligencia korában.
Háromnapos tanácskozás apéldátlan veszély időszakában
Castel Gandolfóban a Borgo Laudato si’ ökológiai központ július 14–15. között adott otthont az eseménynek, amely július 16-án zárult az ünnepélyes üléssel a római városházán, a Capitoliumon. A délelőtt Roberto Gualtieri, Róma polgármestere beszédével kezdődött. Ezután Daniel Holz, a Chicagói Egyetem professzora, az Egzisztenciális Kockázat Laboratórium (X Lab) alapító igazgatója őszintén emlékeztette a jelenlévőket: rossz hír, hogy „a példátlan veszély időszakában élünk”, viszont
Egyetlen gép vagy algoritmus sem dönthet egzisztenciális kérdésekben
A pápa római helynöke, Baldo Reina bíboros kiemelte, hogy a rómában aláírt nyilatkozat ma kivételes jelentőséggel bír. „Egy olyan időszakban születik, amelyet gyors átalakulás és mélyreható kockázatok jellemeznek: mesterséges intelligencia, nukleáris fegyverek, geopolitikai instabilitás, a multilateralizmus válsága, valamint az a kísértés, hogy a biztonságot a félelemre, az elrettentésre és a kölcsönös fenyegetésekre bízzuk.”
Reina bíboros hangsúlyozta, hogy „történelmi fordulóponthoz” érkeztünk. „A tudományos és technológiai fejlődés rendkívüli lehetőségeket kínál az egészségügy, az oktatás, a közegészségügy, a környezetvédelem, a szegénység elleni küzdelem és a béke építése számára. Ugyanez a haladás azonban, ha elszakad az etikától, a felelősségtől és az emberi személy méltóságának tiszteletben tartásától, az uralom, a kirekesztés, sőt a pusztítás eszközévé is válhat.”
„A ma bemutatott dokumentum nagyon világosan emlékeztet minket arra, hogy egyetlen gép, egyetlen algoritmus és egyetlen autonóm rendszer sem helyezhető olyan döntések középpontjába, amelyektől az emberiség fennmaradása függ.” Leszögezte, hogy
Az MI építésre vagy pusztításra késztetheti az embereket
Andrea Ciucci atya, a Pápai Életvédő Akadémia kancellárja az emberi találékonyságról elmélkedett. Megállapította, hogy egyrészt az emberek hihetetlen remekművek létrehozására képesek, másrészt viszont az emberi találékonyság nagy pusztítást is okozhat. Megerősítette, hogy a mesterséges intelligencia és a nukleáris energia sem kivétel, hiszen „a mesterséges intelligencia építésre vagy pusztításra késztetheti az embereket”.
Erkölcsi iránytű
Silvano Maria Tomasi bíboros és Maria Ressa, a Columbia Egyetem Nobel-békedíjas professzora szintén erőteljes szavakkal szóltak a jelenlévőkhöz a fegyverkezési versenyről és az erkölcsi iránytű szükségességéről ezekben a példátlan kockázatokkal teli időkben.
A túlélésünk forog kockán
A fizikai Nobel-díjas David Gross, a Kaliforniai Egyetem elméleti fizika tanszékének tanszékvezető professzora szerint a nukleáris fegyverek veszélye most sokkal nagyobb, mint harminc évvel ezelőtt volt. Sajnálatát fejezte ki, hogy a fegyverzetkorlátozási szerződések eltűntek, és hogy kilenc nemzet ma már nukleáris hatalom.
A világ népeinek tudatában kell lenniük, hogy ezek a fenyegetések miként befolyásolhatják nemcsak a saját életüket, hanem minden bizonnyal gyermekeik és unokáik életét is.
Gross professzor a nyilatkozatra utalva hangsúlyozta, hogy a benne foglalt javaslatok egyszerűek és már hallottuk őket korábban. Kiemelte: „Arra kérjük az atomfegyverekkel rendelkező nemzeteket, hogy olyan politikákat támogassanak, amelyek csökkentik a háború, a nukleáris háború és a megsemmisítés kockázatát.” Nyomatékosította, hogy a jelenlévőknek, akiket megihlettek a pápa szavai, az Egyháznak és minden erkölcsi érzékkel rendelkező embernek cselekedniük kell. „Emlékezzetek emberségetekre, és felejtsétek el a többit” – hangsúlyozta a Nobel-díjas professzor, figyelmeztetve, hogy egyértelműen a túlélésünk és a jövő nemzedékeinek túlélése forog kockán.
Az emberi méltóság nem algoritmus
Sharon Stone békenagykövet is felszólalt és kifejtette, hogy a közjó és minden emberi személy tiszteletben tartásának céljából egyesítenünk kell erőinket, s a gépek kapacitásának bővülésével párhuzamosan együtt kell növekednie építőik erkölcsi erőfeszítéseinek is. „Az emberi méltóság nem algoritmus” – figyelmeztetett a színésznő.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
