Zárug: Magyar birtokba vette Orbán abszolút köztársaságát Tokár Géza2026. 07. 16., cs – 15:46
A Gombaszögi Nyári Tábor csütörtöki napjának délelőttjén is több közéleti előadást hallhatatak a látogatók. Zárug Péter Farkas politológus Török Gáborral közösen írt könyvét, az Orbán korát reklámozta – és beszélt a Fidesz választási kudarcának okairól.
„A választásokról mondani akartunk valamit” – jelentette ki a politológus Gombaszögön Mózes Szabolcs moderátornak. A Fidesz köreihez egykor közelálló, de a korábbi magyar kormánypárttól már évekkel korábban eltávolodó, az eseményeket sajátos, anekdotikus stílusában kommentáló Zárug szerint mondani akartak valamit a magyarországi közéleti jelenségekről. Ezért más politológusokhoz hasonlóan kategóriákat kerestek a magyar állam jellemzésére.
A megtalált fogalom végül az „abszolút köztársaság” lett – egy olyan struktúra, ami a köztársaságot fedő kulisszák mögött egy tekintélyelvű, egyéni vezetést takar Orbán Viktor vezérletével. „Egyelőre úgy tűnik, hogy az új hatalom ezt az abszolút köztársaságot ugyanúgy kétharmaddal birtokba vette” – jegyezte meg Zárug egy felvetésre azzal a kitétellel, hogy Magyar Péter kimondottan élvezi a hatalomátvételt – az érdemi változásra az ország irányításában pedig „majd” sor kerül.
A beszélgetésen szóba került, hogy a választók eltávolodtak a Fidesztől és ítéletet mondtak az Orbán-kormány előző 16 éve felett, valamint a kormánypárt erőszakosabb stratégiája sem feltétlenül bizonyult eredményesnek a választási kampányban.
A magyarországi berendezkedést vajon Szlovákiában is alkalmazható? – hangzott el a kérdés. Ez a kategória több országnál lebeg a levegőben – felelt Zárug, aki szerint a koncentrálódó szuverenitás, az akaratukat vezérként keresztülvivő politikusok pedig feltűnhetnek, Szlovákiában, Lengyelországban, Csehországban és Szlovéniában is jelentkeztek már. Ugyanakkor bár igény volna rá a politikusok részéről, máshol nem jöttek létre Magyarországhoz hasonló feltételek a hatalom kiépítésére.
A politológus szerint a magyarországi viszonyokat hosszabb távon egy új alkotmányozás teheti helyre, amely teljesen más alapokra helyezi az ország irányítását és viszonyait. Zárug szeretné, ha egy, a szabadságjogokat tiszteletben tartó állam alakulna ki a folyamat végén, az európai uniós kereteket tiszteletben tartva – de megjegyezte azt is, hogy az erős vezetők iránti igény továbbra is fennmarad a társadalomban.
Hogyan érinthetik a változások a külhoni magyarsággal ápolt viszonyt? Zárug szerint a határon túli közösségekkel ápolt Fidesz-viszony sem volt annyira romantikus, mint ahogy a többség látta, a korábbi kormánypárt például a határon túli magyarok állampolgársága kapcsán is csak óvatosan kampányolt, majd fokozatosan változtatta meg az álláspontját és alakította ki a külhoni magyarokkal törődő, annak támogatásokat nyújtó kormány képét. Zárug reméli, hogy az új kormány és a kisebbségek viszonya is normalizálódik és a rövid távú visszaesést követően új, rendszerszintű, a magyarságot szolgáló intézményháló jön létre – a klientúrák helyett.
A Fidesz jövője kapcsán Zárug nem derűlátó: az Orbán Viktort körülvevő lojalitásháló megszűnt. „A polip befeszül és amit fog, az összes korongot elengedi, Orbán ebben a helyzetben van” – fejtette ki a politológus, aki szerint ezt érzékelik a vezetők párton belül is és korábban elképzelhetetlen módon rombolódik le az egykori miniszterelnök tekintélye. „Gulyás Gergely nem véletlenül mondott le, miközben még nem is tudjuk, ki lesz a Fidesz frakcióvezetője. A főnök meg ment Amerikába a focimeccsre” – mutatott rá Zárug.
Magyar Péter sajátos politikai stílusával kapcsolatban az elemző megjegyezte, a „filmszínház” típusú, látványra és szimbólumokra építőpolitizálás valójában az újvonalas politika. A véleménye szerint Magyar ebből a szempontból egyfajta trendsetternek tekinthető, azaz a világon több más vezető számára is példaként szolgálhat a stratégiája.
A beszélgetésre a Szakszög sátrában került sor – a helyszínen a szlovákiai magyar tehetségképzésre szakosodó szakkollégiumok szerveznek rendszeresen közéleti és tudományos előadásokat.
Kapcsolódó cikkünk
A szerdai napon már több fontos közéleti beszélgetés is zajlott a Gombaszögi Nyári Tábor. Tiszteletét tette Jaroslav Spišiak volt rendőrkapitány, de a fő programpontnak a Tisza Párt sikeréről és szlovákiai párhuzamairól szóló vita számított.
A kétnyelvű, szlovákul és magyarul zajló beszélgetés fő témáját a szlovák ellenzék lehetőségei és kihívásai adták a magyarországi kormányváltás tanulságainak tükrében. Kotiers Róza moderálásával Vida Kamilla a Partizán szerkesztője, Samuel Marec publicista, Pető Péter, a 24.hu főszerkesztője és Dominik Želinský szociológus ültek egy asztalhoz.
„Azt gondolom, hogy aktívnak kell lenni és nem szabad elveszíteni a reményt”
– jelentette ki Marec a szlovákiai ellenzéki kilátásokat tekintve. Želinský felhívta a figyelmet arra, hogy a szlovák társadalmi konstrukciók ellenére egy liberális párt számít a legnépszerűbb ellenzéki formációnak, az ellenzéki pártok pedig, amikor lehetőségük nyílt rá, megmutatták, hogy nem tudnak hitelesen kormányozni, ezzel is elriasztva a szavazók egy részét.
A szociológus egyben figyelmeztetett rá, hogy a jelenlegi kormánypártok szavazói a maguk szempontjából racionális okok miatt szavaztak Ficóra – gazdasági megfontolásból, vagy realista politikusnak tartva őt.
Vajon megfelel a jelenlegi szlovákiai helyzet a 2022-es magyarországi állapotoknak, mikor kétségbeesés és reménytelenség uralkodott? – tette fel a kérdést a moderátor. Vida szerint alapvető különbség, hogy eltér a két ország választási rendszere: a magyar ellenzék nehéz terepen küzdött a Fidesszel szemben, bár ugyanúgy meg kellett küzdenie a mítoszokkal és mantrákkal a kormánypárt legyőzhetetlenségéről. Vida szerint az összefogásról szóló diskurzus a gyengeség jelének számít, ami nem szólította meg a magyar választókat.
A gazdaság miatt veszített a Fidesz
Pető a magyarországi kormányváltás fő tényezőjének a gazdasági helyzet megváltozását tartotta. Azzal együtt, hogy ilyen aszimmetrikus választást még nem tartottak Magyarországon, a sok belefektetett erőforrás sem tudott segíteni a kormány megítélésén, miközben a hagyományos ellenzék nem tudott megfelelni a választói elvárásoknak – a Fidesz pedig elképzelni sem tudta, hogy kikaphat, így nem mozgósított megfelelően.
Vajon látszik Magyar Péter megfelelője Szlovákiában és egyáltalán szükség van-e hasonló karizmatikus vezetőre? – szólt a következő kérdés. Želinský szerint Magyar sikerében szerepet játszott, hogy a Fideszből kiugrott szereplőként kezdett politikai karrierbe, hasonló személyiséget a Smer részéről pedig nem látott, hacsak Pellegrini 2020-as politikai szerepvállalását nem tekinthetjük efféle kísérletnek. A jelenlegi államfő azonban automatikusan a Smer leépülésével számolt, tévesen.
Marec szerint Magyar győzelmének legfeljebb annyi az üzenete Szlovákia számára, hogy senki sem legyőzhetetlen.
Együtt vagy külön?
Szlovákiában sok kis ellenzéki párt küzd Fico ellen és akkor van esélyük a kormányfő leváltására, ha kevés szavazat veszik el a kormányváltó oldalon. Želinský a pártok egyesülésében, választási szövetségkötésében is lát kockázatot, ez elriaszthatja a szavazókat.
A Magyar Szövetségnek is helye van ebben az együttműködésben? Želinský szerint igen és pozitív változásnak tartja, hogy ismét egyeztetnek a magyar képviselettel. Marec egyetértett ezzel a megközelítéssel, véleménye szerint káros, hogy a többség nincs tisztában a magyar közösség igényeivel.
A beszélgetésen szóba került Magyar Péter választási stratégiájának több eleme is. Szó esett arról a toposzról, hogy a szlovák ellenzék nincs tisztában a választók igényeivel – a vitázók megerősítették, hogy az ellenzéknek hiteles politikai kínálatot kell nyújtania, amely túllép a „csak Fico”-jellegű üzeneteken.
Ezek az üzenetek, például a fejletlen infrastruktúra vagy a gyenge szociális ellátás, megszólíthatják azokat a vidéki szavazókat is, akikkel az ellenzéki pártok alapesetben nehezen tudnak kommunikálni.
A Partizán nem értéksemleges
A médiának nem szabadna méltánytalanul kezelnie a nehezebb sorsú embertársait és semmibe vennie a kormánypárti szavazókat – hangzott el a beszélgetésen. Pető szerint a sajtó szerepe túllépett az ellenzéki szerepen, a független sajtó nem politikai szempontból, hanem a köz kívánalmait és igényeit figyelemmel kísérve igyekszik tartalmat szolgáltatni. Az újságírás befolyását a politikára és a politikusok népszerűségére alaposan felülértékeltnek tartja, bizonyíték erre Donald Trump győzelme, az amerikai elnök kimondottan a sajtóval szemben pozicionálta magát.
Vida szerint a Partizánon általa vezetett Vétóról nem állítható, hogy értéksemleges lett volna, ugyanis az Orbán-rendszer leváltására építette a mondanivalóját – ettől függetlenül törekedtek a saját, autonóm vélemények megfogalmazására.
Marec a téma margójára kijelentette, zavarja, hogy Fico választói „rossz emberekként” vannak jellemezve a médiában – ez ugyanis nem igaz és nem is segíti a társadalmi párbeszédet.
A média és elit egyik feladatának az árkok betemetését, a közös témák megtalálását látja. Rámutatott, hogy Fico – ahogy Magyar sem – nem ítélkezik az emberek fölött. Magyar Péter sikerének egyik titka, hogy visszavette a Fidesztől a nemzeti szimbólumok használatát, a Fidesz pedig mintha beleesett volna a választók lenézésének hibájába az amerikai kampányminták átvételével.
Kapcsolódó cikkünk
Kedden ismét elkezdődik a Gombaszögi Nyári Tábor – a nyár egyik legnagyobb volumenű szlovákiai magyar rendezvénye, amely fontos közéleti találkozóhellyé nőtte ki magát. A tábor körüli, sokszor vitát is kiváltó rendezvényeket ezúttal a magyarországi kormányváltás keretezi.
A július 14. és 19. között rendezett Gombaszögi Nyári Tábor kialakulásának története a diáktáborokhoz kötődik. Bár már az 1920-as években is tartottak táborokat a szűk régióban és a Sarló ifjúsági mozgalmat is a helyszínen alapították meg, az 1950-es években feléledő magyar egyetemista diákmozgalmak nyári művelődési táboraihoz kötődik az egyetemista táborozás hagyománya.
Több, mint egy tábor
A változó helyszínű, rendszeresen költöző, jellemzően szűkebb körű, a rendszerváltást követően a Diákhálózat által szervezett egyetemista táborok a kilencvenes években tértek vissza Gombaszögre, később pedig Krasznahorkára. A tábor idővel kinőtte a helyi kemping területét, majd visszatért Gombaszögre, ahol főleg magyarországi és régiós forrásokból megindult az infrastruktúra fejlesztése is. Épületek újultak fel, szórakozási lehetőségek épültek ki a fesztiválozók számára – a tábor területe sokkal több, mint egy egyszerű kemping.
A professzionalizálódás ugyanakkor nem jöhetett volna létre, ha a szervezők köre a gyakran változó egyetemi struktúrák között marad. A 2010-es évekre állandósult a szervezők magja, huzamosabb ideig Orosz Örs és a Sine Metu („félelem nélkül”) Polgári Társulás szervezte a tábort. Miután Orosz közszereplővé vált, átadta a szervezési feladatokat, az elmúlt időszakban Nászaly Gábor főszervező igazgatja a tábort.
Gombaszög kinőtte az egyetemista gyökereit, de nem hagyta el: bár a legtöbb résztvevő továbbra is közép- és főiskolás, generációk járnak vissza a rendezvényekre: megjelentek a középkorú táborozók, sokan a környékbeli panziókat foglalják le. A koncerteken és foglalkozásokon túl pedig jellemzően közéleti találkozóponttá is vált a gazdag előadáskínálatnak köszönhetően, ezért a koncertekre járó környékbeliek mellett rendszeresen megfordulnak a táborban a visszajáró felvidéki közszereplők, művészek is. Hálózatépítésre legalább annyira alkalmas a rendezvény, mint a fesztiválozásra vagy a közéleti-művészeti programok követésére. Sokan ott vannak, akiknek a szava és a véleménye számít – túl a vitablokkokon akár egy sör vagy kofola mellett is elérhetőek.
Viták a vitákról
A kiemelt státusznak is köszönhető, hogy a gombaszögi beszélgetéseknek egyszerre van súlya, rangja és üzenete. Ahogy annak is üzenetértéke akad, mikor milyen előadásokra kerül sor, vagy éppen maradnak el – és minden évben történik valami Gombaszög körül, amit kifogásol a sajtó, a nyilvánosság, vagy épp valamelyik sértett.
A konfliktusok fő forrása, hogy a programszervezés megosztott módon történik: a külső szervezőpartnerek autonóm módon szerveztek saját blokkokat, miközben a központi szervezőbizottság különféle okok miatt élt a vétójogával, változtatott a felálláson. Gombaszög kapcsán további problémákat okozott, hogy a szervezői stáb folyamatosan egyensúlyozott a magyarországi politikai elvárások, a szervezők részéről érkező és a külső szereplők igényei között. Nincs ez másként most sem, igaz, a magyarországi kormányváltás miatt tizenhat év után először a tábor – formálisan – légüres térben mozog.
Az idén viszonylag békésen teltek az előkészületek. Egy blokk kapcsán adódott vita: a női közszereplőkről szóló, tervezett panelbeszélgetés marad el. Ebben a panelben borult az eredeti felállás: a beszélgetést tervező Bumm.sk portál Bokor Rékát (Magyar Szövetség) és az érsekújvári városi képviselőként, valamint influenszerként ténykedő Eva Polereckát (Magyar Fórum) ültette volna egy asztalhoz a Tisza Párt két felvidéki kötődésű képviselőjével, Strompová Viktóriával és Bögi Viktóriával.
Vita alakult ki azonban azzal kapcsolatban, kinek is van helye egy ilyen beszélgetésben „azonos súlyú” partnerként, végül Polerecká egy sértett üzenetben közölte, kitúrták a panelből a Magyar Szövetség nyomására. Strompová és Bögi ugyan az ígéretei szerint ott lesz a táborban, de a panelbeszélgetésre nem kerül sor.
A Gombaszögi Nyári Tábor egyébként az elmúlt két évben is a magyarországi politikai nyomásgyakorlás farvizén próbált boldogulni több-kevesebb sikerrel. 2024-ben még az Új Szó próbálta egy asztal mögé ültetni az akkor még csak friss ellenzéki politikusként ténykedő, az EP-választáson kiugróan sikeres Magyar Pétert és Grendel Gábort, de erre szervezői vétó érkezett – a vita elmérgesedett és általános sajtóbojkottal végződött.
Egy évvel később már a Budapestről érkező neheztelés ellenére megjelent az első prominens vendég, Tarr Zoltán: akkori EP-képviselő, valamint az új magyar kormány társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztere. Tarr egyébként az idén is előadást tart Gombaszögön.
A közéleti beszélgetések egyébként is több erős panellel szolgálnak: Gubík László Magyar Szövetség-elnök és a Progresszív Szlovákiát vezető Michal Šimečka szombaton vitáznak, de a brit nagykövet, Világi Oszkár üzletember, prominens civil aktivisták szintén fellépnek a táborban. Lapunk szintén megjelenik a táborban és rendszeresen tudósítunk az eseményekről.
Kapcsolódó cikkünk
Kemény Zsófi, Rejtő Jenő és csendeskönyvek Gombaszögön – a tábor irodalmi programja a Grendel Sátorban összpontosul, amelyet már évek óta a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesülete szervez. Tegdes Egyházi Dóra mesélt az idei felhozatalról.
Nem csupán a zenei programok miatt érdemes ellátogatni az egy hét múlva, július 14-én kezdődő Gombaszögi Nyári Táborba. A koncertkínálatról egyébként itt írtunk korábban, most nézzük az irodalmi Grendel Sátor programját, amelyet idén is a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesülete szervez. A sátor szerdától szombatig változatos irodalmi és könyves eseményekkel várja az érdeklődőket: a kínálatban a kortárs szerzőkkel való találkozások mellett interaktív workshopok is helyet kapnak.
„Igyekeztünk több oldalról megközelíteni az irodalmat és magát az olvasást is. Megjelennek a klasszikusok és a kortárs szerzők, és
fontos szempont volt az interakció gondolatata, azaz, hogy kapcsolat jöhessen létre az emberek és a könyvek között. Hogy ki lehessen próbálni, mit jelent ma olvasni, azaz hogy milyen új olvasási formák léteznek folyamatosan változó világunkban”
– mondja Tegdes Egyházi Dóra, a sátor egyik programfelelőse, a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke. Dóra hozzáteszi, ehhez olyan előadókat és workshopvezetőket hívtak meg, akik magas szakmai színvonalon tudják képviselni a témát, amelyet magukkal hoznak.
Történelem, irodalomelmélet és kortárs szerzők
„Lesz történelmi visszatekintés, egy kis irodalomelmélet, és természetesen kortárs irodalom is” – vezeti fel Dóra a sátor programkínálatát.
A történelmi témák iránt érdeklődők Czáboczky Szabolcs kassai történész, kutató és író előadását hallgathatják meg, aki a Rákóczi-kultuszt járja körül (szombat 13.30). Az irodalomelméleti blokk egyik kiemelt vendége pedig Thuróczy Gergely lesz, a Petőfi Irodalmi Múzeum irodalomtörténésze és muzeológusa, aki Magyarország legismertebb Rejtő Jenő-kutatójaként évtizedek óta foglalkozik az író életművével és a személyét övező legendákkal (péntek 15.30, Szifon színpad).
A kortárs szerzők sorát is több izgalmas vendég erősíti.
„Bemutatjuk Janette Motlová Cigány című kötetének magyar fordítását, Nagy Csabával is beszélgetünk új könyve kapcsán, és Kemény Zsófi is eljön”
– sorolja Dóra.
Janette Motlová Cigány című könyve idén tavasszal látott napvilágot magyarul Mészáros Tünde fordításában, a Tandem nonprofit szervezet kiadványaként – a kötet a szerző önéletrajzi ihletésű műve, amely a roma és nem roma világ közötti határvonalakat boncolgatja (szerda, 15.30).
A kortárs irodalom legnagyobb húzóneve egyértelműen Kemény Zsófi lesz, aki slammerként kezdett, majd sajátos stílussal robbant be az irodalmi köztudatba, és azzal, ahogy mai fiatalok életérzését és társadalmi kérdéseit képes papírra vinni. Az író-költővel Csóka Zsófia beszélget csütörtökön 13 órától.
Hadd említsük meg Drozd Ádám 21 nap című regényét, amely igazi kuriózum azzal, hogy a szerző mindössze tizenkét évesen írta. A kötet a Phoenix Kiadó gondozásában jelent meg és szerdán 13.30-kor kerül terítékre a Grendel Sátorban. Molnár Norberttel Bőd Titanilla beszélget Monogram című interjúköteteiről (péntek 13.00), Nagy Csaba írót Martinovics János kérdezi (csütörtök 10.30), míg Benyovszky Mánya Ágnes, Bolemant Éva és Benkő Tímea a nők irodalmi szerepéről beszélget majd (péntek 10.00).
A program része lesz egy panelbeszélgetés is az irodalomoktatás jelenéről. A csütörtökön, 15.30-kor kezdődő esemény különlegessége, hogy rozsnyói és környékbeli magyar nyelv- és irodalomtanárok osztják meg tapasztalataikat.
„Tényekről, tévhitekről és kihívásokról beszélgetünk majd. Körbejárjuk, hogy min lenne érdemes változtatni az irodalomoktatásban és hogy hogyan viszonyulnak a gyerekek és a fiatalok a kortárs, illetve a klasszikus irodalomhoz” – mondja Dóra.
Interaktív workshopok könyvekről és olvasásról
A Grendel Sátor programjának fontos elemei az interaktív foglalkozások. „Akik a könyves élményen túl egy kis önismereti munkába is belemerülnének, azoknak ajánlom a csendeskönyves workshopot, a Silent Book Clubot, szombaton pedig mesékkel zárjuk a tábort” – fogalmaz Dóra.
A csendeskönyvek műfajával foglalkozó workshop a sátor nyitóprogramja lesz egyébként (szerda 10.30) , és Dóra vezeti majd. A szöveg nélküli képkönyv kizárólag illusztrációk segítségével mesél el egy történetet.
„Ezek nem egyszerű képeskönyvek. A képek egymásra épülnek, összeállnak egy történetté, ráadásul rendkívül magas művészi színvonalon készülnek. A résztvevők kipróbálhatják, hogyan működnek ezek a könyvek, több különleges kiadványt is bemutatok majd”
– mondja Dóra.
A Silent Book Clubot Hipik Juli vezeti (szombat 10.00). Ez egy különleges olvasóklub-forma, ahol a résztvevők egy nyilvános helyszínen gyűlnek össze, mindenki a saját könyvét olvassa, miközben mégis fontos a közösségi élmény.
„Az interakció minimális, mindenki egyszerre olvas ugyanabban a térben. Ez egy közösségépítő kezdeményezés, amely már Dunaszerdahelyen és Komáromban is működik magyar nyelven” – meséli Dóra.
A harmadik, egyben a sátor programját záró interaktív programot Finta Dobos Boglárka vezeti (szombat 15.00). A foglalkozás középpontjában a mesefeldolgozás áll, de nem gyerekfoglalkozásról van szó: a résztvevők olyan történetekkel dolgoznak majd, amelyek felnőttekhez szólnak.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
