Megjelentek a Magyar Közlönyben a további részletek: megszűnnek a közfeladatként felsőoktatási tevékenységet nem ellátó közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva), illetve a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, kiderült, kik az elszámolási biztosok, és melyik miniszter milyen állami feladatot „örököl meg” a kekváktól.
Magyar Péter miniszterelnök aláírta a már a Magyar Közlönyben is megjelent kormányhatározatot, amely szerint július 31-től egy sor közérdekű vagyonkezelő alapítvány szűnik meg, és amivel lebontja a kormány a több ezer milliárd forintos kekva-rendszert – írja a 24.hu összefoglalója.
A rendeletben részletesen szerepel, hogy melyik kekva esetében ki az elszámolási biztos, és melyik feladatokat „örökli meg” az állami feladatokat is ellátó kekváktól.
A felsorolás szerint megszűnik:
A frissen megjelent közlöny szerint az alapítványok mindegyikéhez elszámolási biztosokat jelöltek ki.
A parlament június közepén szavazta meg az Alaptörvény-módosítást, amelynek értelmében a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszüntetését készíti elő. A kormány közleménye szerint a beavatkozásra azért volt szükség, mert a közérdekű vagyonkezelő alapítványok úgy működtek, mintha magánalapítványok lennének, miközben állami vagyont kezeltek, és sok esetben politikai jellegű tevékenységet végeztek.
A kabinet az Állami Számvevőszék adataira hivatkozva azt írta: 2024-re több mint 3000 milliárd forintnyi közvagyon került ezekhez az alapítványokhoz.
Ez ingatlanokat, állami részvénycsomagokat, készpénzt és egyéb eszközöket jelentett. A kormány szerint az előző kabinet évente több tízmilliárd forintnyi osztalékról mondott le, amikor profitábilis cégekben, például a Molban vagy a Richterben meglévő tulajdonrészeket adott át alapítványoknak.
A kormány szerint a kekvák döntéshozó testületeit átszőtte a politika: a kuratóriumokba az előző kormányzathoz köthető politikai szereplők és miniszterek kerültek, a kinevezések pedig sok esetben életre szóltak. Ennek eredményeként jelentős közvagyon került ki az állami felügyelet alól, az érintett intézmények működése pedig bizonytalanná, gazdaságtalanná és szakmaiatlanná vált.
Két lépcsőben szűnnek meg a kekvák:
a részükre odaajándékozott 3 ezer milliárd forint értékű állami vagyont pedig visszaveszik. De az egyetemi kuratóriumokban és felügyelőbizottságokban ülő fideszes potentátok sem maradhatnak még egy évig a helyükön, a bevezetett szigorú összeférhetetlenségi szabályok miatt, az új tagokat pedig nyílt pályázat útján választják ki.
A kekvák megszüntetésével (összesen 37 ilyen alapítvány van) közel 300 kuratóriumi és felügyelőbizottsági hely szűnik meg, amelyek esetében az átlagos tiszteletdíj bruttó 1,5 és 2 millió forint között mozgott pár évvel ezelőtt.
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) leányvállalata az Infostartot is kiadó Inforádió Zrt. többségi tulajdonosa.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
