A Magyar Máltai Szeretetszolgálat nemzetközi tevékenységéről, az elmúlt másfél évtized eredményeiről és a jövő kihívásairól beszélt Solymári Dániel, aki 16 év után adta át a terület irányítását utódjának. Az interjúban a személyes visszatekintésén keresztül rajzolódik ki, miként vált a magyar szervezet a globális segítségnyújtás meghatározó szereplőjévé.
Sosem volt idegen a Magyar Máltai Szeretetszolgálattól a határokon átívelő segítségnyújtás. A Szuverén Máltai Lovagrend küldetéséből és a hazai szervezet személyes elköteleződéséből fakadóan a nemzetközi segélyezés tevékenységének fontos és elismert része lett, mely terület koordinálását másfél évtizeden át Solymári Dániel látta el.
A vele készült interjúban felidézi, hogy Kozma Imre atya hívására érkezett a Máltai Szeretetszolgálathoz azzal a megbízatással, hogy segítsen kialakítani a szervezet saját nemzetközi tevékenységét.
„Ezt akkor tulajdonképpen egyedül, egy nagyon kicsi, de rendkívüli csapat támogatásával végeztem. Imre atya mellett az akkori ügyvezető alelnök, Győri-Dani Lajos és a Forrásközpont vezetője, Lázár Alpár mélyen elkötelezettek voltak abban, hogy a szeretetszolgálatnak nemzetközi összehasonlításban is valós, érdemi, saját magyar hangja legyen a Globális Délen (a Global South egy társadalomtudományi, politikai és gazdasági kifejezés, mely Afrika, Latin-Amerika, a Karib-térség, a Közel-Kelet, Dél-, Délkelet- és Kelet-Ázsia, valamint Óceánia fejlődő országait foglalja magába – a szerk.). Az volt a célunk, hogy létrehozzuk a szervezet önálló tudását, képességét a helyben segítés különböző formáinak támogatására, és ez a magyar emberek szolidaritásának kifejeződéseként jelenjen meg az emberi perifériákon.”
A szakember kitér arra is, hogy az afrikai jelenlét nem gyors siker, hanem hosszú tanulási folyamat eredménye volt. Mint fogalmaz: „egy-két évig csak tanultuk Afrikát”, mielőtt elindították első kenyai programjukat.
Az interjúból az is kiderül, milyen meghatározó szerepet játszott Kozma Imre atya a nemzetközi misszió kialakításában, aki „személyes örökségének tekintette” a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nemzetközi munkáját. A magyar máltaiak sajátosságáról szólva kiemeli, hogy nem pusztán támogatásokat közvetítenek: a cél az, hogy „magyar szakemberek helyben segítenek”, miközben megőrzik saját, hiteles „magyar hangjukat”.
Az interjú részletesen bemutatja a világ különböző térségeiben végzett munkát is. Solymári Dániel szerint különösen büszkék arra, hogy „a világon elsőként vezettük be az ivóvizet Mombasa egyik nyomortelepére”, illetve számos úttörő programot indítottak Afrikában és a Közel-Keleten.
A Vatican News számára adott interjú kapcsán arról is beszél, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat mára nemzetközileg is elismert szereplővé vált. Megfogalmazása szerint: céljuk az volt, hogy „hallható hangja, látható arca legyen a világban” a szervezetnek.
A korábbi vezető arról is szót ejt, hogy már a kezdetektől egy önálló professzionális, magyar nemzetközi segítő csapat felépítését tűzte ki célul. „Az ország és a térség egyik legfelkészültebb fejlesztési segélyezési csapatának létrehozására” törekedett, amelynek vezetését 16 év után adta át korábbi helyettesének, Czirják Ráhelnek, akivel kapcsolatban úgy fogalmazott: „nála jobb kezekben nem is lehetnének a Magyar Máltai Szeretetszolgálat külföldi programjai”.
A csapatot úgy állította össze, hogy minden tagja önálló képességgel rendelkezzen az egyes kezdeményezések megvalósításában. „Mindannyian nagyon felkészült szakemberek. Biztos vagyok benne, hogy az új felsővezetés is hű marad Imre atya és a szervezet örökségéhez, és folytatódik az a munka, amely 36 éve az egyik meghatározója a magyar Máltaiak küldetésének.”
A teljes interjú elolvasható a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Nemzetközi Segélyezés weboldalán.
Forrás: Magyar Máltai Szeretetszolgálat
Fotó: MMSZ Nemzetközi Segélyezés; portré: Fábián Attila
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
