A Magyar Szövetség az Oktatási Műhellyel együttműködve kidolgozta és benyújtotta szakmai módosító javaslatait a Tomáš Drucker vezette oktatási minisztérium által előkészített törvénytervezetekhez.
Tamás Erzsébet, a Magyar Szövetség oktatási szakpolitikusa tájékoztatása szerint a tárcaközi egyeztetésre benyújtott szakmai csomag négy kulcsfontosságú területen kezdeményez érdemi változtatásokat.
A javaslatok célja, hogy megvédjék a hazai magyar intézményeket a nemzetiségi iskolahálózatra nézve túl merevre tervezett szabályozás kedvezőtlen hatásaitól,
és hosszú távon biztosítsák az anyanyelvi tanulás jogát és lehetőségét, vagyis azt, hogy minden magyar gyermek magyar nyelven tanulhasson Szlovákiában.
A Magyar Szövetség és az Oktatási Műhely az alábbi területeken kezdeményezett alapvető módosításokat a minisztérium reformtervezeteiben:
1. Az iskolák megmaradása: alacsonyabb létszámhatárok
A törvénytervezet olyan általános minimális osztály- és intézményi létszámokat határoz meg, amelyek nem veszik figyelembe Dél-Szlovákia demográfiai helyzetét és a régió alacsonyabb népsűrűségét. A javaslattevők szerint ez számos magyar iskola elnéptelenedéséhez vagy bezárásához vezethet.
A módosító javaslat szerint:
az alsó és felső tagozatos magyar osztályokban a minimális átlaglétszám 12 fő legyen a tervezett 13, illetve 18 helyett;egy teljes szervezettségű magyar alapiskola minimális működési létszáma 108 fő legyen a tervezett 147 helyett.2. Nyelvi követelmények az iskolavezetésben és a pályázatok elbírálásánál
A javaslat egyértelmű szabályokat rögzítene az anyanyelvi oktatást irányító vezetők kiválasztására, megszüntetve a jelenlegi joghézagokat.
Ennek értelmében:
a nemzetiségi iskolák igazgatóinak kötelezően és igazolható módon ismerniük kell az adott kisebbség nyelvét a feladat ellátásához szükséges szinten;a vezetői pályázatokat elbíráló bizottságokban a Regionális Tanügyi Hivatal delegáltjának is rendelkeznie kell a megfelelő kisebbségi nyelvtudással, hogy szakmailag és objektíven tudja értékelni a jelentkezőket és az iskolafejlesztési terveket.3. Általános hálózatvédelem és a klaszterek szabályozása
A szakmai javaslat egy általános védelmi záradék beépítését is kezdeményezi, amely kötelezné a minisztériumot, a tanügyi hivatalokat és a fenntartókat arra, hogy döntéseik során elsődlegesen a kisebbségi oktatáshoz való alkotmányos jog érvényesülését vegyék figyelembe.
Az iskolák tervezett összevonásakor – az úgynevezett iskolai klaszterek létrehozásakor – a földrajzi távolság mellett kötelezően figyelembe kellene venni a közös tanítási nyelvet és a már meglévő szakmai kapcsolatokat is, függetlenül a fenntartótól.
4. Rugalmas finanszírozás és a tanári mentorprogram támogatása
A javaslat szerint a minisztériumnak a pénzügyi egyeztetési eljárások és a garantált minimum meghatározása során külön figyelmet kell fordítania a kisebbségi iskolák elérhetőségére, hogy az állami finanszírozási rendszer ne hozza hátrányos helyzetbe a kisebb intézményeket.
Emellett a Magyar Szövetség szorgalmazza a pedagógiai mentorok önálló kategóriaként való elismerését és célzott állami finanszírozását is, amely a jelenlegi tantervi reform sikeres megvalósításának egyik alapfeltétele.
„A benyújtott módosítások nem privilégiumokat kérnek, hanem a méltányosság és az arányosság elvét alkalmazva biztosítják, hogy a szlovákiai magyar gyermekek a jövőben is hozzáférjenek a minőségi, anyanyelvi oktatáshoz a saját lakóhelyük közelében”
– hangsúlyozta Tamás Erzsébet.
A Magyar Szövetség jelenleg parlamenten kívüli pártként a tárcaközi és társadalmi egyeztetések során, külső szakmai nyomásgyakorlással igyekszik módosítani a jogszabálytervezeteket.
A közlemény szerint a valódi és megnyugtató megoldást azonban az jelentené, ha a magyar közösséget és a magyar iskolahálózatot érintő törvények előkészítése és elfogadása során közvetlenül is jelen lehetne a döntéshozatalban. A Magyar Szövetség szerint ez a 2027-es parlamenti választások egyik fontos tétje.
Sajtóközlemény/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
