Az argentinok szerint az Albiceleste háromszor egymás után nem tud rosszul játszani

Az argentinok szerint az Albiceleste háromszor egymás után nem tud rosszul játszani

Magyar idő szerint vasárnap hajnali háromkor kezdődik az utolsó idei vb-negyeddöntő, amelyen a címvédő argentin csapat ellenfele a svájci válogatott lesz. Nagyon érdekes belelapozni a legnagyobb példányszámú Buenos Aires-i lap, a La Nacion fejtegetésébe, mit várnak a szurkolók a meccstől, mire számítanak, miben reménykednek.

Ahogyan visszaidézik a 2022-es dohai hangulatot, úgy látják, nagyjából most él át hasonlót az argentin tábor.

Katarban a szurkolók ünnepi hangulatot teremtettek, a Souq Waqif piacon, szőnyegek, fűszerek, arab parfümök és a hagyományos vízipipák – vagyis a sisa vagy hookah – között. Kansas Cityben a találkozóhely a Mill Creek Park lesz, ez a hatalmas park bárok, múzeumok és a város egyik leghíresebb nevezetessége, a J. C. Nichols-szökőkút ölelésében fekszik. A várakozások szerint ezrek gyűlnek itt össze argentin mezbe bújva a hagyományos szurkolói találkozóra.

„Az argentinok számára a látvány óhatatlanul Dohát idézi, hiszen a válogatottat övező hangulat egyre inkább azét a világbajnokságét tükrözi. Az Egyiptom elleni drámai győzelem újra felszította a 2022-es emlékeket. A kihívás most az, hogy maga a csapat is ismét szintet lépjen. Souq Waqif piaconelmélkedett a La Nacion.

Az argentinok úgy gondolják, hogy a svájciakkal szemben óriási létszámfölényben lesznek a lelátón. „A tömeg már megmutatta magát Kansas Cityben, Dallasban, Atlantában és Miamiban is, szombaton pedig újra megtölti a lelátókat ott, ahol minden kezdődött: ugyanazon a helyszínen, ahol az Algéria elleni kiütéses győzelem született, és ahol a csapatkapitány megszerezte első három gólját ezen a világbajnokságon.”

Majd következik egy kritikus értékelés: „Ami viszont még nem ugyanaz, az maga a csapat. Az a megállíthatatlan argentin együttes, amely 2022-ben – különösen a Mexikó elleni mérkőzés után – tündökölt, leírhatatlan minőséget sugárzott, meg azt az érzést, hogy bármi történjék is, végül győztesen kerül ki a küzdelemből. Jobban játszott, hatékonyabban irányította a mérkőzéseket, Messi karmesterként vezényelt – anélkül, hogy neki kellett volna játszania az egész zenekar helyett. A mostani gárda viszont megszenvedett a Zöld-foki-szigetek ellen, és hajszál híján kiesett Egyiptommal szemben. Mégis sikerült mozgósítani azt a büszkeséget és szellemiséget, ami egy nyolc éve épülő projekt alapját képezi – ez pedig elég volt ahhoz, hogy ismét helyet biztosítson magának az argentin válogatott a világbajnoki elitben. Ez elegendő volt a továbbjutáshoz, de a kételyek eloszlatásához már nem. Most újra meg kell találniuk azt a formát, amely a csúcsra repítette őket. Tehetségük és jellemük megkérdőjelezhetetlen; már csak az van hátra, hogy a játékuk is felnőjön ehhez a szinthez.”

Hírdetés

Az észak-afrikai csapat elleni győzelem újra feltüzelte a szurkolók lelkesedését, és a csapatot inkább a kitartásáért és büszkeségéért, mint a teljesítményéért ünnepelték.

Egyiptom ellen a csapat összeszedte magát, amikor a vereség biztosnak tűnt. Versenyben maradt egy olyan ágon, amely a sorsolás pillanatától kezdve kedvezőnek tűnt Argentína számára.

Az argentinok azt írják, a svájciaknak jobban örülnek, könnyebb mérkőzésre számítanak, mintha a kolumbiaiak jutottak volna tovább a tizenegyespárbajból.

Ismét csak olvassunk bele a La Nacionba: „A svájciak nem tűnnek a legnehezebb ellenfélnek; sőt, sokan szívesebben néznek velük szembe, mint Néstor Lorenzo csapatával – egy félelmetes riválissal a Copa América döntőjéből, amellyel különleges rivalizálás van. A nyolc negyeddöntős csapat közül a második legalacsonyabban rangsorolt, közvetlenül Norvégia előtt, a svájci.”

A napilap kitér arra is, hogy mind az argentin szurkolók, mind a játékosok körében az a meggyőződés: ez a csapat egy, talán két meccsen is tud rosszul játszani, de nem valószínű, hogy ezt háromszor egymás után fogja megtenni.

Bár mindig lehet meglepetés Lionel Scaloni összeállításában, Argentína várhatóan ugyanazzal a kezdőcsapattal áll ki, amely legyőzte Egyiptomot, Leandro Paredesszel és Julián Álvarezzel a tizenegyben. Scaloni a tornák végső szakaszában általában ragaszkodik a kialakított alapcsapatához.


Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »