Botrányos jelenetek a szélerőműves közmeghallgatáson: Bombic, Harabin és Suja is hozta a formáját Koleszár Linda2026. 07. 09., cs – 15:49
Két héttel a botrányba fulladt közmeghallgatás után ismét bemutatták a gazdasági és környezetvédelmi minisztérium stratégiai dokumentumát, amely a Csallóközben és Érsekújvár környékén is szélerőműparkok számára jelöl ki akcelerációs zónákat. A nagy érdeklődés miatt a korábbi helyszín helyett ezúttal az Incheba kiállítócsarnok adott otthont a nyilvános vitának. Ismét elhangzott jónéhány botrányos felszólalás – Bombic, Harabin és Suja is hozta a kötelezőt.
Két héttel a botrányba fulladt pozsonyi közmeghallgatás után ismét nyilvános vitára bocsátják a gazdasági és környezetvédelmi minisztérium stratégiai dokumentumát, amely akcelerációs zónákat jelöl ki szélerőműparkok létesítésére. A tervezet a Csallóközt és Érsekújvár környékét is érinti, ezért jelentős érdeklődés övezi. A korábbi közmeghallgatást a pozsonyi Tatra Hotel 300 fős konferenciatermében tartották volna, ám a nagy tömeg miatt sokan nem jutottak be, a bent lévők pedig a rendezvény elhalasztását követelték. A nagyobb férőhelyre való tekintettel az Incheba kiállítócsarnok adott otthont a csürtörtöki nyilvános vitának.
Az Incheba kiállítócsarnokhoz érkezve már a kezdés előtt hosszú, kígyózó sorokban várakoztak az érdeklődők, hogy áteshessenek a biztonsági ellenőrzésen és bejuthassanak a nyilvános vitának helyet adó konferenciaterembe.
A nagy érdeklődés miatt az eredetileg 9.30-ra meghirdetett kezdés mintegy tíz percet csúszott, és még a vita megkezdése után is folyamatosan érkeztek résztvevők. A szervezők szerint mintegy ezer ember vett részt a rendezvényen.
A nyilvános vitát Saša Suchárová moderálta. A közmeghallgatás bizottságában Erna Dohnáliková, a beruházási és informatizációs minisztérium munkatársa, Juraj Novák, a gazdasági minisztérium szakembere, valamint Rastislav Rybanič, az egyes zónák környezeti hatásait vizsgáló Integra Consulting társaság képviselője is helyet foglalt.
A vita elején a moderátor arra kérte a felszólalókat, hogy legfeljebb négy percben fejtsék ki véleményüket, maradjanak tárgyilagosak, mellőzzék a személyeskedést és a vulgáris megnyilvánulásokat, valamint tartsák tiszteletben egymást és hallgassák végig a többi hozzászólót. A felhívásnak azonban csak részben sikerült eleget tenni: a vita során több alkalommal is indulatos szóváltások, bekiabálások és személyeskedő megjegyzések szakították meg a felszólalásokat.
A szélsőjobb hozta a formáját
A felszólalások sorát a Republika parlamenti képviselője, Miroslav Suja nyitotta, aki már beszéde elején a közönséget hergelte. A mikrofonba kiabálva azt kérdezte: „Van itt valaki, aki akarja ezeket a szélerőműveket?”, majd azt állította, hogy ha senki sem támogatja a beruházásokat, értelmetlen a vita. Az előadókat hazugsággal vádolta, és azt hangoztatta, hogy ha a választók elegendő felhatalmazást adnak nekik, a szélturbinákat azok kertjébe építik majd, akik most támogatják a projekteket.
Röviddel 11 óra előtt megérkezett a helyszínre Štefan Harabin is, akit tapssal fogadott a közönség. A volt igazságügyi miniszter csupán néhány mondatot szólt, elsősorban azt kifogásolva, hogy az egyik szakértő cseh nyelven szólalt fel. A megjegyzés nyomán a teremben többen kifütyülték az előadót, a moderátor pedig felajánlotta, hogy szükség esetén szlovákra fordítja a felszólalását. A helyzet ezt követően bizarr fordulatot vett: a cseh szakértő megszégyenítésére a közönség egy része elénekelte a szlovák himnuszt.
Harabin után Daniel Bombic kapott szót. A szélsőjobboldali influenszer az Integra Consulting szakértőjét, Rastislav Rybaničot kérte számon olyan kifejezések használata miatt, mint a „tudományos konszenzus”, az „alacsony egészségügyi kockázat”, illetve a „klímára és a levegőre gyakorolt pozitív hatás”. Bombic azt állította, hogy ő maga a kijelentései miatt börtönben ült, ezért arra figyelmeztette az előadókat, hogy kerüljék a szerinte nehezen értelmezhető fogalmakat.
A frissen alakult párt sem tétlenkedett
A közmeghallgatáson Zoroslav Kollár, a nemrégiben megalakult Jog az Igazságra (PNP) elnevezésű párt vezetője is felszólalt, élesen bírálva a szélerőművek telepítésének terveit, és augusztusra a Kormányhivatal elé hirdetett tiltakozást. Beszéde közben a mikrofonját a rendelkezésre álló idő leteltével kikapcsolták, ami felháborodást váltott ki a teremben, egy résztvevő pedig felajánlotta neki saját felszólalási idejét.
Daniel Máčovský aktivista ezt követően bejelentette, hogy 500 panaszbeadványt készítettek elő a főügyészség számára, és az eljárás jogszerűségét is megkérdőjelezte. Emellett vitatta a beruházás alapjául szolgáló szélmérési adatok megbízhatóságát, valamint egy német tanulmányra hivatkozva egészségügyi kockázatokra is figyelmeztetett.
Több csallóközi polgármester is jelen volt
A rendezvényen több csallóközi polgármester is részt vett, bár a korábbi alkalmakhoz képest ezúttal kevesebb településvezető jelent meg. A helyszínen volt Bereczk Oszkár, Albár polgármestere, Fazekas István, Nyékvárkony nagyközség vezetője és Rabay Anikó, Csallóközkürt község polgármestere. Ugyanakkor Nagy Józseffel és Berényi Józseffel (mindketten Magyar Szövetség) ott tartózkodásunk ideje alatt nem találkoztunk.
Lapunknak Fazekas István elmondta, hogy Nyékvárkony érdekeit képviselve érkezett a fórumra, mivel a községben már 2025-ben megkérdezték a lakosságot a szélerőművek létesítéséről, és a többség elutasította a beruházást. Hangsúlyozta, hogy polgármesterként kötelessége ezt az álláspontot képviselni.
Közölte, az önkormányzat kidolgozott állásfoglalását személyesen is át kívánja adni a szervezőknek, miközben azt korábban már három alkalommal is eljuttatták a környezetvédelmi és a gazdasági minisztériumba. Kiemelte továbbá, hogy szerinte Szlovákiának nincs szüksége szélerőműparkokra az energiatermelés szempontjából.
Emlékeztetett arra is, hogy a képviselő-testület 2025-ben határozatban utasította el a szélpark megépítését. „A végsőkig harcolni fogunk, hogy ez a szélerőműpark ne valósulhasson meg” – fogalmazott, hozzátéve: jelenleg nem lát olyan feltételeket, amelyek mellett Nyékvárkony támogatná a beruházást.
Kapcsolódó cikkünk Alistál |
Nagyszombat megye vezetése és több csallóközi település polgármestere közösen szólította fel a gazdasági minisztériumot, hogy törölje a térségbe tervezett szélerőműparkok helyszíneit az előkészítés alatt álló akcelerációs zónák közül. A tiltakozók környezetvédelmi, mezőgazdasági és turisztikai szempontokra hivatkoznak.
A gazdasági minisztérium javaslata alapján akcelerációs zónákat, vagyis szélerőműparkok számára kijelölt területeket hoznának létre a Csallóközben, Várkony és Alistál, valamint Ekecs és Nemesócsa között. A terv ellen közösen emelt szót Nagyszombat megye és több érintett település vezetője az Alistálon tartott sajtótájékoztatón.
Veszélybe kerülhetnek a természeti értékek
Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke elmondta, a megye álláspontja egyértelmű: nem támogatják a szélerőművek építését a kijelölt csallóközi területeken.
Berényi szerint Várkony és Alistál térségében található Szlovákia legnagyobb ivóvízkészlete, amelyet a beruházás veszélyeztethetne. Álláspontja szerint a szélerőművekhez szükséges mély alapozási munkálatok kockázatot jelenthetnek a felszín alatti vízkészletekre. Az Ekecs és Nemesócsa közötti terület esetében pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy ott geotermikus vízkészletek találhatók, amelyek szintén védelmet igényelnek.
Berényi szerint a beruházások a mezőgazdaságra is kedvezőtlen hatással lennének, ezért arra kérik a gazdasági minisztériumot, hogy a két csallóközi helyszínt vegye ki az előterjesztett akcelerációs zónák közül.
Az időzítést is kifogásolják
A megye alelnöke kifogásolta azt is, hogy a javaslat négy hónappal a helyhatósági és megyei választások előtt került napirendre. Véleménye szerint egy ilyen horderejű kérdés szakmai megvitatására ez az időszak nem alkalmas, mivel a téma erős érzelmeket vált ki a lakosságból, és jelentősen befolyásolhatja a választási kampányt.
Már most jelentős energiatermelő a régió
Berényi József arra is rámutatott, hogy a régió már jelenleg is jelentős szerepet tölt be Szlovákia energiaellátásában. Emlékeztetett arra, hogy Csallóközben működik a bősi vízierőmű, míg Nagyszombat megyében található a jászlóapátszentmihályi (Jaslovské Bohunice) atomerőmű, amelynek bővítését a kormány is tervezi.
Elmondása szerint ezért nem indokolt újabb nagyszabású energetikai beruházásokat a térségbe telepíteni. Hozzátette, a megyei képviselő-testület egyik energetikai szakembere szerint a jelenlegi villamosenergia-hálózat sem áll készen ekkora többletkapacitás fogadására.
Berényi arra is felhívta a figyelmet, hogy a szélerőművek élettartama korlátozott, és szerinte kérdéses, mi történik majd az elöregedett létesítményekkel. Mint fogalmazott, nem a megújuló energiaforrások ellen vannak, ugyanakkor ezt a konkrét projektet nem támogatják.
A turizmust és a tájképet is féltik
Bereczk Oszkár, Albár polgármestere a turizmusra gyakorolt lehetséges hatásokról beszélt. Elmondta, hogy a térségben – különösen Nagymegyeren és Dunaszerdahelyen – jelentős beruházások valósultak meg a turisztikai infrastruktúrában, és véleménye szerint a szélerőművek kedvezőtlenül befolyásolhatnák a régió idegenforgalmi vonzerejét.
Horváth Tamás, Alistál polgármestere a sajtótájékoztató helyszínére, az alistáli katolikus templomra utalva érzékeltette a tervezett létesítmények méretét.
Elmondta, hogy a tervek szerint a szélturbinák mintegy 260 méter magasak lennének, miközben a templom tornya 32 méteres. Szerinte az ilyen méretű építmények alapvetően megváltoztatnák Csallóköz látképét.
A polgármester mezőgazdasági termelőként arra is felhívta a figyelmet, hogy a beruházás a térség legjobb minőségű termőföldjeit érintené. Elmondása szerint a turbinák alapozásához 20–25 méter mély betonszerkezetek épülnének, ami hosszú távon megváltoztatná a tájat és a mezőgazdasági területet szerkezetét.
Számos településvezető szót emelt
Az alistáli sajtótájékoztatón több érintett csallóközi település vezetője is részt vett. Jelen voltak Medve, Dercsika, Albár, Csilizpatas, Pódatejed, Vajka, Ekecs, Lúcs, Kulcsod, Padány és Bögellő polgármesterei, akik támogatásukról biztosították a kezdeményezést, és szintén a tervezett akcelerációs zónák felülvizsgálatát sürgették.
Nyékvárkony önkormányzata nemrég a közösségi oldalán közölte, hogy július 9-én autóbuszt indít az pozsonyi Incheba Expo Arénába azok számára, akik személyesen szeretnének részt venni a tervezett csallóközi szélerőműparkok elleni tiltakozáson.
Kapcsolódó cikkünk
Pont az ellentétes hatást érte el a környezetvédelmi minisztérium Dél-Szlovákiát is érintő, szélerőművekről folytatott nyilvános, szerdai pozsonyi egyeztetése. A dühös polgárok szavát a szélsőségesek tolmácsolták, kiabálásba és veszekedésbe fulladt a vita.
A létesítendő szélerőmű-parkok témája az elmúlt hetek egyik leginkább felkapott politikai ügyének számít, vélhetően az önkormányzati választásokon is szerepet játszik majd az egyre széleskörűbb tiltakozás. Az elmúlt hetekben több önkormányzat is rácsodálkozott a gazdasági és a környezetvédelmi minisztérium terveire, ami országosan nyolc zónát jelöl ki a létesítményeknek – a legtöbbjüket a magyarok által is lakott régiókban.
Kiabálás beszélgetés helyett
Ahogy arról korábban portálunk is beszámolt, Udvardon petíció indult a kezdeményezés ellen, Tardoskedd kilobbizta, hogy eltávolítsák a nevét a listáról, de a Nyitra megyében induló magyar független polgármesterek is tiltakoztak a tervezet ellen – többek között Nagy József egykori környezetvédelmi miniszter vagy Berényi József nagyszombati megyefőnök-helyettes mellett. A legtöbb kritika a megépítendő szélkerekek méretét és környezeti hatásait érintette – szélsőséges esetben százas nagyságrendben épülnének turbinák, amelyek megváltoztatnák a környezetet és a látképet.
Az indulatokat fokozta, hogy a hatóságok nagyon gyorsan akarták engedélyeztetni a koncepciót, láthatóan arra törekedve, hogy minimalizálják az ellenállást. A Pozsonyban, egy hotelben megtartott nyilvános vita megmutatta, hogy a gyorsaság az ellenkező hatást érte el: dühös lakosok fogadták a minisztérium alkalmazottait és a környezet- és tájvédelmi témára a száj- és körömfájás-járványhoz hasonlóan a szélsőjobboldali politikai szereplők és influenszerek reagáltak a leggyorsabban.
Megjelent például a helyszínen az előzetes letartóztatásból kiengedett Daniel Bombic, vagy Štefan Harabin korábbi bíró és elnökjelölt is. A találkozó alaphangját végül a polgármesterekkel ellentétben nekik és a hangos elégedetleneknek sikerült megadnia, többen azt nehezményezték, hogy nem férnek be az érdeklődéshez képest alulméretezett helyszínre. A rendezvényt végül megszakították, egyelőre nem tudni, milyen módon tervezi a minisztérium az egyeztetések folytatását, de ígéretet tettek rá, szervezettebb keretek között.
„Ez nem párbeszéd”
Denisa Saková (Hlas) gazdasági miniszter rossz irányba viszi az energiapolitikát, az érsekújváriak és a csallóköziek helyett a befektetőket választja – állítja a rosszul sikerült egyeztetést követően kiadott sajtónyilatkozatában a Fenntarthatóbb Duna mentéért szakmai egyesület.
Pék Pál, a szervezet vezetője a nyilatkozatban kiemeli, a Nyitra Megyei Önkormányzat Energiaügyi és Környezetvédelmi Bizottsága már tavaly nyilatkozatban utasította el a szélerőművek építését a megye területén, a Pozsonyból kijelölt zónák pedig a megyei tervekkel sincsenek összhangban – a nagy beruházóknak viszont kedveznek.
A közlemény szerint nem elfogadható, hogy a beruházók fölözik le a megtermelt villamos energia hasznát, a meghallgatás eredményei pedig mutatják, hogy a minisztériumnak valójában nincs érdekében konzultálni a nyilvánossággal. „Az érdeklődők jelentős részét, köztük érintett települések polgármestereit sem engedték be a tárgyalóterembe. A szervezők több mint egy órán keresztül figyelmen kívül hagyták a résztvevők kérését, hogy biztosítsák a nyilvános részvétel feltételeit. A zsúfolt helyiségben még a szellőztetést és a légkondicionálást is kikapcsolták” – áll a nyilatkozatban, amely szerint ez nem társadalmi párbeszéd, Sakovának pedig fel kellene vállalnia a felelősséget a történtekért.
Jó ötletnek tűnt
A szélerőművek iránt feltámadt állami lelkesedés az uniós Helyreállítási Terv és a megújuló energiaforrások támogatása kapcsán jelentkezett. Az állam szerint 207 turbina majdnem 1449 MW termelésére lenne képes – ha nem akadékoskodnának az önkormányzatok.
A legtöbb befektetést azonban a Dunaszerdahelyi, Vágsellyei, Komáromi és Rimaszombati járásban kijelölt zónákban hajtanák végre. A kormány érvelése szerint a terület kijelölése nem jelenti feltétlenül azt, hogy figyelmen kívül hagynák a települések akaratát és automatikusan megvalósulnának a befektetések – „mindössze” egyszerűbbé válik az engedélyeztetés.
Kapcsolódó cikkünk
A szélerőművek egész Európában és azon túl is fontos részét képezik a megújuló energiára való átállásnak, és jelentős eszközei a környezetvédelmi politikáknak. Ugyanakkor jól ismertek a környezetre gyakorolt negatív hatásaik is.
Fejlesztésüknek ezért úgy kell történnie, hogy ne károsítsa a természetet, beleértve a madárvilágot is, olvasható a Szlovák Madártani Egyesület közösségi oldalán. Ha a turbinákat nem megfelelő helyre telepítik, hatásuk egyes fajok esetében annyira súlyos lehet, hogy akár teljes helyi populációkat is veszélyeztethetnek.
A szélturbinák bizonyítottan okoznak madárpusztulást, elsősorban a lapátokkal való ütközések miatt. A közvetlen pusztuláson túl azonban az érintett területek elkerüléséhez is vezethetnek, ami nemcsak az egyedek elvesztését jelenti, hanem a megfelelő fészkelő- és vadászterületek megszűnését is.
Fontos felismerni, hogy nem minden madárfaj érintett egyformán. A szélturbinák nagy testű, hosszú életű és ritka fajokat veszélyeztetnek leginkább – ragadozó madarakat, gólyákat vagy túzokokat. Ezek a fajok kevés utódot nevelnek fel, és minden egyes egyed elvesztése populációs szinten is jelentős következményekkel járhat. Egyes védett területeken csupán néhány pár él, és ha szélerőműparkok létesülnének a közelükben, néhány madár pusztulása az egész állomány összeomlásához vezethetne. Tudományos adatok ráadásul megerősítik, hogy a ragadozó madaraknál és több vízimadár-fajnál a halálozási kockázat lényegesen magasabb, mint a gyakori fajok esetében.
Szlovákiában olyan fajok kerülhetnek veszélybe, mint a kerecsensólyom, a parlagi sas, a szirti sas, a rétisas vagy a túzok. A megoldás viszonylag egyszerű: a szélerőműparkokat megfelelő helyekre kell tervezni, távol a fő vonulási útvonalaktól, fészkelőhelyektől és a nagy madárkoncentrációjú területektől. A helyes elhelyezés a legjobb megelőzés – hatékonyabb, mint bármilyen technikai intézkedés.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovák Madártani Egyesület a túzokot jelölte meg az év madarának, ezzel hívja fel a figyelmet arra, hogy odafigyeléssel a nálunk kihalással fenyegetett fajok is megmenthetők.
A túzok Európa legnehezebb repülő madárfaja, s egyben az egészséges mezőgazdasági táj szimbóluma. Nemrég még közvetlenül a kihalás veszélye fenyegette, a célzott természetvédelmi tevékenységek azonban a túzok esetében megmutatták, hogy a kritikusan veszélyeztetett fajok is megmenthetők. Ezért joggal lett 2026 madara – írja a Szlovák Madártani Egyesület közleményében.
Még száz évvel ezelőtt több mint 2000 egyed élt Szlovákia déli részén, állománya azonban a mezőgazdaság megerősödése, a mezsgyék és ugarok felszántása, az orvvadászat, valamint az elektromos vezetékek építése (és az ezeknek ütköző túzokok pusztulása) következtében annyira lecsökkent, hogy 2005–2013 között Szlovákiában csak rendszertelenül, nem minden évben költött. A Csallóközből a túzokok teljesen eltűntek, és az említett években már csak Ausztria–Szlovákia–Magyarország hármas határán maradtak fenn – az ún. Ürgemezőn (Sysľovské polia).
Ausztria példáját követve 2023-tól Szlovákiában is sikerül jelentős kiterjedésű túzokélőhelyeket helyreállítani. Ennek köszönhetően 2025-ben nálunk 10 tojó költött – ez a legtöbb az elmúlt negyedszázadban. A téli időszakban pedig, amikor az osztrák, nyugat-magyarországi és szlovákiai állományokból százszámra érkeznek túzokok az Ürgemezőre, a megfigyelt egyedszám meghaladta a 600-at, ami az elmúlt fél évszázad legmagasabb értéke.
Kapcsolódó cikkünk
A faj, amelyet a kipusztulás fenyegetett Szlovákiában, főnixmadárként tért vissza – olvasható a Szlovák Madártani Társaság (SOS/BirdLife Slovensko) közösségi oldalán.
A 2025-ös költési szezon eredményei minden várakozást felülmúltak: a természetvédők 38 territóriumot és 36 költőpárt regisztráltak, ami az elmúlt huszonöt év legmagasabb értéke. A szalakóta állománya immár ötödik éve folyamatosan növekszik, ami meglepő fordulat egy olyan faj esetében, amely évtizedeken át a kihalás szélén állt.
A mesterséges odúk szerepe a visszatelepülésben
A populáció növekedésének egyik kulcsfontosságú tényezője a mesterséges odúk kihelyezése. Hasonlóan a magyarországi gyakorlathoz, Szlovákiában is célzottan telepítik ezeket a költőládákat olyan élőhelyekre, ahol a legeltetésnek köszönhetően bőséges a táplálék, ám hiányoznak a természetes költőhelyek.
Az utóbbi évtizedekben több száz odú került kihelyezésre a Kelet-szlovákiai-síkságon. Csak az elmúlt öt évben több mint 200 új odú készült el, és tavaly további 70-et helyeztek ki elektromos vezetékek oszlopaira. A friss megfigyelések szerint a szalakóták egyértelműen előnyben részesítik ezeket a magaslati költőhelyeket, mivel jobb kilátást és nagyobb védelmet biztosítanak a ragadozókkal szemben.
Északi terjeszkedés és új költőhelyek
A szalakóta állománya Délkelet-Szlovákiában már öt éve növekszik, de a költés eddig jellemzően a Latorcától délre koncentrálódott. 2025-ben azonban három új territórium is megjelent a folyótól északra, melyek közül kettőben sikeres költést is észleltek.
A szalakóta hosszú távú fennmaradása szorosan összefügg a mezőgazdasági területek kezelésével. A legeltetéses állattartás – bár gyakran nem a legjövedelmezőbb gazdálkodási forma – kiemelt jelentőségű a biodiverzitás megőrzésében. Jövője azonban nagymértékben függ az állami támogatásoktól és a földhasználati szabályozástól.
Kapcsolódó cikkünk
Egy szalakótapárt figyeltek meg ornitológusok Bodrogköz sztyeppéin, a Tőketerebesi és Nagymihályi járások területén. A szalakóta azon kevés vonuló madárfajok egyike, amely csak április végén tér vissza afrikai telelőhelyéről Szlovákiába – számolt be róla a Szlovák Madártani Társaság (SOS) /BirdLife Slovensko a közösségi oldalán.
A szalakótát 2025-ben az év madarává választották. Több mint tíz éven át helyileg kihaltnak vélték, ám 2020-ban újra megjelent. Jellegzetesen élénk kék színű madár, méretre körülbelül varjú nagyságú, szárnyfesztávolsága 66–73 cm. Feje, nyaka és hasa ragyogó türkizkék, háta gesztenyebarna. Népies elnevezése „kék varjú” is volt, részben rikácsoló hangja miatt.
Bucz Veronika a komáromi Duna Menti Múzeum ornitológusá a regionális komaromedia.sk hírportálnak elárulta, hogy az utolsó pár 2010-ben a komáromi járásban, Gyalla környékén fészkelt. A következő évben ez a pár már nem jött vissza, érdekességük, hogy pár egyik tagja magyarországi volt, a másik szlovákiai. Az ornitológus elárulta azt is, hogy gömöri és kelet-szlovákiai területek kedvezőbbek szalakóták, s mivel ott újra van legeltetés.
A BirdLife szerint a szalakóta a szlovák sztyeppék természetvédelmének zászlóshajója. A madarat főként a legeltetés visszaszorulása és az intenzív mezőgazdasági művelés szorította ki az alföldekről. Délkelet-Szlovákiában az ornitológusok évek óta mesterséges odúkat helyeztek ki a madaraknak, a 2024-es szezonban 29 fészket foglaltak el. Szlovákia jelenleg az egyetlen európai ország, ahol a helyileg kihaltnak vélt szalakóta visszatért fészkelni a természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően. A 2025-ös költési szezonban 60 új odú áll majd a szalakóták rendelkezésére, a következő évben pedig további 50.
„A szalakóták természetes módon harkályok által vájt faodvakban fészkelnek, ezekből azonban egyre kevesebb van a mezőgazdasági területeken”
– közölte az SOS.
Bucz Veronika szerint várható, hogy komáromi járásban is újra megjelennek ezek a madarak. A Nagyléli szigeten kihelyezték a bódékat, a legeltetés folyamatos, így visszatérhetnek a madarak.
(TASR, komarnoviny.sk)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
