A csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón Magyar Éva és Köböl Anita öt olyan ügyről beszélt részletesen, amelyek egyenként több tízmilliárd forintot érintenek, és amelyek feljelentésig vezettek a kormány részéről. Van olyan is, amelyben azonos programokra különböző jogcímen ment is kiment nagy összegű támogatás, de a sajtófigyelés is igen tempósan drágult az évek során. Részletek.
Mint az Infostart is beszámolt, a Tisztítótűzben öt eddig előkerült ügyről számolt be a két kormányszóvivő, Magyar Éva és Köböl Anita túl azon, hogy a kormány szerintük az EU felé máris bizonyította a korrupció elleni harc hitelességét, ennek következtében indulhat el Magyarországra mintegy 6000 milliárd forintnyi közpénz.
1. Dél-budai, családos, sportos, fideszes politikus érintettsége
Ficsak 11 Alapítvány, Mindennapok Női Szemmel Egyesület, Zöld Követ Egyesület, Patrióták Magyarországért Egyesület, Fiatal Családosok Klubjának Egyesülete, Gazdagréti Összefogás Egyesület, Összefogás 11 Sportegyesület – első ránézésre hét különböző civil szervezet, de a kormány szerint valójában sok közük van egymáshoz, összeköti őket a Fidesz–KDNP egyéni képviselő-jelöltje, aki 2026-ban indult az országgyűlési választásokon. Egyes szervezetekben alapító, hivatalos képviselő vagy elszámolási közreműködő. Erre azután figyeltek fel a Miniszterelnökség munkatársai, hogy elkezdték átvizsgálni az előző kormánytól átvett iratokat. Az átvilágítással foglalkozó munkatársak a fideszes jelöltön kívül másokat is azonosítottak, akiknek a neve visszatérően felbukkan az iratokban. A kormány szerint a Ficsaknál volt olyan alkalmazott, aki fizetést kapott, de beszámlázott szolgáltatóként is.
A hét civil szervezetet 2021 és 2026 között 1 520 100 000 forinttal támogatta Miniszterelnöki Kabinetiroda, amelyet Rogán Antal vezetett.
A szervezetek azonos tartalmú programok finanszírozásának gyanúját és közös ingatlanvásárlást is felvonultatnak, ezért a Miniszterelnökség feljelentést tesz az illetéket nyomozóhatóságnál.
A feljelentés személyi és gazdasági összefonódásokra mutatnak rá a kormányszóvivők szerint.
Az ügyben hűtlen kezelés, hivatali visszaélés és költségvetési csalás gyanúja is felmerül.
2. Médiafigyelés egyre drágábban
A kormány azonnali vizsgálatot rendelt el a 2020-2026 közötti, az Observer médiafigyelővel kötött 31,9 milliárd forintos médiafigyelési szerződéssel kapcsolatban. Feltárták, hogy a díjak emelkedése nem állt arányban a szolgáltatással, és megvizsgálták a közbeszerzések szabályszerűségeit is.
A szerződésekben meghatározott díjazás messze meghaladja a kormány szerint az infláció mértékét, a 2020 és 2022 között még évi 2-2,4 milliárd forintos éves díj 2023-2026-ra 5,8 milliárdra emelkedett. A díjnövekedés nem áll egyértelmű arányban a szolgáltatási tartalom változásával, ezért vizsgálandó a túlárazás gyanúja.
A kormány szerint hasonló médiafigyelési szolgáltatások lényegesen olcsóbban is elérhetők lettek volna.
3. Fidesz-munkatársak fekete kapucniban?
Tavasszal a fél ország találgatta, kik vesznek részt Orbán Viktor országjárásán csoportosan, fekete kapucniban és ruhában, elnyomandó az ellentüntetők hangját. Előfordult, hogy lökdösődtek, Veszprémben pedig kitépték a molinót a tiltakozók kezéből.
A Telex portál több személyt is azonosított, egyiküket megkérdezték, hogy a Fidesz megbízásából van-e jelen, azt felelte: magánszemélyként, aggódó állampolgárként. Ezt követően a Miniszterelnökségen már zajló átvilágítás során kiderült, hogy ez nem így volt, a férfi nem egyszerű állampolgárként, hanem a Fidesz munkatársaként vehetett részt a fórumon, fideszes e-mail címmel.
Ezen kívül Orbán Viktor mint miniszterelnök vizuális tartalmait a Fidesz mint párt ingyenesen használta fel.
A Miniszterelnökség a fellelt iratokat feljelentés-kiegészítésként továbbítja az illetékes hatóságokhoz, miután tudomására jutott, hogy az ügyben garázdaság miatt már elindult egy vizsgálat.
4. Ki ismeri a Véglegestörlés.hu portált?
Köböl Anita ezt követően megkérdezte a jelen lévő újságírókat, ki ismeri a Véglegestörlés.hu portált, erre egy tudósító emelte fel a kezét. Erről szólt a következő kiemelt ügy.
Az adattörlő szolgáltatás kapcsán a dokumentum egy rendkívül összetett pénzügyi és eljárási konstrukciót tárt fel. A lényege: 2021 decembertől 2026 júniusig nettó 31,2 milliárd forintot fizettek ki a vállalkozónak (bruttó 40 milliárd forintot) összesen 15 millió adattörlő kódért.
A szerződéseket az NMHH kötötte az Antenna Hungária Zrt.-vel, a szoftvert és az üzemeltetési szolgáltatást egy másik zrt. látta el.
Az NMHH költségvetésében évente megjelent további tételként 10 milliárd forint erre.
A fő aggály az, hogy a díjazás alapja nem a ténylegesen végrehajtott adattörlések számához, hanem az adattörlő kódokhoz kapcsolódó licencjogosultságok megnyílásához kötődő volt, és fennáll a gyanú, hogy olyan esetekért is fizettek, amelyekhez nem kapcsolódott valós törlési tevékenység. Ez azt jelenti, hogy az elszámoltathatóság nem a tényleges szoftver letöltéséhez, nem a törlés megkezdéséhez, és még csak nem is a sikeres adattörléshez kapcsolódott, ezért nem zárható ki a gyanú, hogy jelentős összegű közpénz kifizetése nem kapcsolódott a tényleges adattörlési művelethez.
5. Kis egyház, értékes ingatlanok, támogatás – munka nélkül
Van egy kis, családias egyházi közösség, amelyhez 1-2 ezren tartoznak, mégis több 10 milliárd forinttal támogatta az előző kormány az elmúlt 6 évben, nagyságrendileg annyi pénzből, amennyiből most minden rászoruló gyerek tanévkezdési támogatáshoz jut.
A Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Ortodox Exarchátusa 2017-ben térítésmentesen megkapta a magyar államtól az úgynevezett Károlyi-palotát Budapest VIII. kerületében a Múzeum utcában, és a szomszédos Ötpacsirta utcában egy másik ingatlant, hogy ott dialógusközpontot, lelkiségi, kulturális és tudományos akadémiát hozzon létre, de ez a mai napig nem jött létre.
A támogatási szerződés eredeti, 2023-as, 5,3 milliárd forintos támogatási összege mostanra már 34,2 milliárd forintra nőtt. Öt szerződésmódosítással emelkedett az összeg így.
A Miniszterelnökség munkatársai ezt az ügyet is átvilágították, és arra jutottak, hogy a jelentős közpénzfelhasználással járó beruházásról készült beszámolók, a teljesítésigazolások, a műszaki-pénzügyi ellenőrzések dokumentumai, a tételes költségbecslések hiányosak, a kivitelezői díjazások átláthatatlanok, az adatok sokszor ellentmondanak egymásnak. Röviden: „teljes a káosz, a megbízó és a megbízott között személyi és szervezeti összefonódások vannak, ezért feljelentés indul, több bűncselekmény gyanúja is felmerül; költségvetési csalás, költségvetési csaláshoz kapcsolódó ellenőrzés elmulasztása, hamis magánokirat felhasználása, hivatali visszaélés” – hangzott el a kormányszóvivői tájékoztatón.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
