Országos viszonylatban több mint 125 ezer fiatal, illetve családja szembesülhetett a tegnap az érettségi vizsgák óvás előtti eredményeivel. Azok nagyjából hasonlóak az elmúlt évekéhez, enyhén jobbak is, mint az előző esztendőben: az érettségin részt vett diákok 74,8 százaléka vizsgázott sikeresen, tavaly az óvások elbírálása előtt ez az arány 74,3 százalékos volt. Magyarán, az érettségin megjelent 126 169 diák közül 94 345 átmenő jegyet kapott, igaz, ez azt is jelenti, hogy idén is eredménytelenül próbálkozott a ballagók mintegy negyede. Jónak tekinthető ellenben a három székelyföldi megye átlaga, a mutatók az országos középérték fölöttiek: Hargita megyében az idén végzett diákok 75,8 százaléka vizsgázott eredményesen, Kovászna 79, Maros megye pedig 79,3 százalékkal az országos középmezőnyben helyezkedik el. Ha a legjobbakhoz viszonyítunk – Kolozs (89,9 százalékos átmenési arány), Brassó (86,2) és Brăila megye (85,1) –, nem olyan rossz a helyzet, ha a leggyengébbekhez – Ilfov (63,4), Mehedinți (66,3) és Ialomița (68,2) –, akkor viszonylag jónak tekinthető. Ám ennél is lényegesebb, hogy összességében jobbak a román nyelv- és irodalomvizsga eredményei: a Hargita megyei diákok 79,16 százaléka ért el ötöst vagy annál nagyobb jegyet, a háromszéki diákok 84,15 százaléka, míg a Maros megyei diákok 86,54 százaléka vizsgázott sikeresen románból, a két tömbmagyar megye tehát javított románból a tavalyhoz képest.
Ez önmagában is fontos lépés, a román nyelvtudás terén tapasztalt székelyföldi javulást mindenképp érdemes észrevenni, ez ugyanis fontos mind a diákok, mind a tanárok számára, valamint lényeges a szülők számára is. Ugyanis térségünkben nemcsak a diákoknak, hanem a szülőknek is erejükön felül kell teljesíteniük, hiszen aki csak teheti, magánórákra járatja gyermekét. A vizsgajegyek mellett egyébként azt is érdemes lenne összesíteni, hogy a sikeresen érettségizők közül hányan, milyen tantárgyakból jártak magánórára és hány évig. Mert minden jel szerint nem csupán tanterven, tananyagon és pedagóguson, vagyis az iskolai környezeten múlik az érettségizők teljesítménye, hanem meghatározó a magánórák száma, illetve minősége is. És azok a diákok, akiknek nincs lehetőségük erre, már az iskola padjaiban lépéshátrányba kerülnek, és bizony ebből az áldatlan állapotból csak erőteljes társadalmi és intézményi segítséggel tudnak kilépni…
Miközben nyugodtabban tekinthetünk az érettségi vizsgák első eredményeire, érdemes azt is tudatosítani, hogy ezek csupán számok. Fontosak, mert megalapozzák a fiatalok további lépéseit, ám ezeknél is lényegesebb, hogy az eredményesen érettségizők miként viszonyulnak a világhoz és önmagukhoz, egyénenként miként tekintenek vissza az iskola falai között töltött hosszú időszakra. Az meghatározta életüket, vagy csak teltek a napok, hetek, hónapok? És miközben visszapillantanak történésekre, időszakokra és közösségekre, hasznos lehet, ha oktatási rendszertől és pedagógusoktól elvonatkoztatva önmagukat is megvizsgálnák. Elégedett vagyok? Jó úton indulok? Mi éltet, mi működtet engem? Mire vagyok kíváncsi? Mi az én feladatom, netán a küldetésem? – ha tehát egy sikeres érettségi után egy felnőttjelölt őszinte választ keres e kérdésekre, esély mutatkozik arra, hogy meg is találja…
Érettségiző diákok Sepsiszentgyörgyön. Fotó: Albert Levente
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
