Žilinka: súlyosan hibáztak a hatóságok a gölnicbányai gyilkosság ügyében Tokár Géza2026. 07. 07., k – 11:49
Maroš Žilinka főügyész szerint a hatóságok súlyosan megsértették a hatályos törvényeket a tragikus gölnicbányai gyilkosság kapcsán. A főügyészség több problémát is talált az eljárás kapcsán.
A gölnicbányai tragédia június huszadikán történt és nagy vihart kavart a szlovákiai közéletben: egy férfit annak ellenére is szabadlábra helyeztek, hogy veszélyt jelentett a feleségére – egy helyi tanárnőre – és az illető napokkal később brutális módon meg is gyilkolta a 47 éves asszonyt. A hatóságok nem értesítették az áldozatot és az sem volt teljesen világos, mi indokolta az erőszakos elkövető szabadon bocsájtását. Az ügy kapcsán Boris Susko igazságügyi miniszter és Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter is megszólalt, Jana Maškarová rendőrfőkapitány pedig belső vizsgálatot rendelt el. Ez a vizsgálat később nem mutatott ki komolyabb problémákat a hatóságok eljárása kapcsán.
Žilinka a mai nap folyamán tette közzé a Legfőbb Ügyészség megállapításait: a tisztviselő szerint olyan súlyos mulasztások történtek az eset kivizsgálása és kezelése kapcsán, amelyeket nem lehet tolerálni. A gyilkos férfi, a feleségét korábban részegen életveszélyesen megfenyegető Tomáš V. ügyében eleve nem megfelelő jogcímen indítottak eljárást.
Žilinka szerint az esetet követően szükséges, hogy a Kassai megyei ügyészség megakadályozza a hasonló problémák megismétlődését, az Iglói járási ügyészség pedig levonja a személyi következtetéseket. Tomáš V.-t még június kilencedikén ítélték nyolc hónapos feltételes szabadságvesztésre erőszakos fenyegetés vádjával – hogy aztán tizenöt hónapra elhalasszák a büntetés végrehajtását és elvonóra küldjék.
Žilinka úgy gondolja, hogy a hatóságok „egyáltalán nem voltak képesek megbirkózni” az eljárás lefolytatásával, mivel azt eleve a családon belüli erőszakot figyelembe véve, kapcsolat erőszakként kategorizálva kellett volna lefolytatni. A főügyész felhívta a figyelmet arra, hogy a férfi hosszú ideje terrorban tartotta a családját és ennek több jele is volt – elégedett tárgyakat, ruhákat tett tönkre, rátámadt kiskorú lányára és hozzátartozóira. Az ügyészség úgy látja, hogy a rendőrségi kihallgatás során is súlyos hibákat követtek el a hatóságok, ami tovább nehezítette az ügy kivizsgálását és megfelelő elbírálását.
Kapcsolódó cikkünk
Nem sokkal a szabadlábra helyezése után brutálisan gyilkolt meg a férje egy gölnicbányai (Gelnica), nagy köztiszteletnek örvendő tanárnőt. Az ügy hullámai miniszteri szintig jutottak, Boris Susko és Matúš Šutaj Eštok is magyarázkodni kényszerült, a rendőrfőkapitány azonnali intézkedéseket ígér.
A tragédia múlt szombaton történt, pedig nem kellett volna bekövetkeznie. Tomáš V.-t még hónapokkal korábban ítélték nyolc hónapos feltételes szabadságvesztésre és terápiára, miután februárban halálosan megfenyegette, ittas állapotban megtámadta és fojtogatni kezdte a 47 éves feleségét. Mindezek ellenére egy júniusi ítéletben már feltételesen szabadlábra helyezték, pedig a felesége – egy helyi alapiskola tanítónője – nyilvánvalóan féltette az életét és távoltartási végzést is kért az ügyben, eredménytelenül.
Tizenegy nappal később a férfi megjelent a hétvégi háznál, ahol az asszony tartózkodott és megkéselte, majd egy kocsival elmenekült. A rendőrség őrizetbe vette, az áldozaton azonban már nem tudtak segíteni. Az eset általános sokkot okozott a településen.
A felháborodás mértékét mutatja, hogy a főügyész, az igazságügyi miniszter és a belügyminiszter is nyilatkozott a hatóságok hibázásának okairól, Jana Maškarová rendőrfőkapitány pedig belső vizsgálatot rendelt el az eset kapcsán.
Boris Susko, az igazságügyi tárca vezetője a kormány szerdai ülése előtt elmondta, amennyiben bebizonyosodik, hogy az állami szervekhez köthető a hiba, rendszerszintű változásokat kell végrehajtani az igazságszolgáltatásban. Susko úgy gondolja, az elnéző bírósági ítélethez hozzájárult az elkövető korábbi, makulátlan múltja. Elmondása szerint a problémát az jelenti, hogy a távoltartási végzéshez az áldozat abban az időben folyamodott, mikor férje előzetes letartóztatásban ült. Az ilyen esetekben a bíróság elutasítja a kérvényt, mivel úgy látja, teljesültek a feltételek.
Susko szerint meg kell várni a vizsgálatok végeredményét és csak azt követően lehet levonni a következtetéseket.
Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter precedens nélküli, elítélendő eseménynek nevezte a történteket és jelezte, hogy a hatóságok mindent elkövetnek a hasonló tragédiák megelőzésére, míg Maroš Žilinka főügyész szerint rendszerszintű hibák sorozata vezetett a tragédiához, a hatóságoknak ugyanis látniuk kell, milyen módon viselkedhetnek a szenvedélybetegek.
A Maškarová által elrendelt vizsgálat az ígéretek szerint a jövő hét elején lezárul. A rendőrség vezetője jelezte, hogy a gyilkosság miatt megváltozhat néhány törvényi szabályozás, az erőszakos bűncselekmények áldozatait például kötelezően értesíthetik, ha az elkövetőt szabadlábra helyezik. Ez azonban önmagában nem oldja meg a problémát.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia olyan törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentbe, melynek célja a nemi alapú és a családon belüli erőszakkal szembeni védelem megerősítése. Az átfogó javaslat több fontos fogalmat is tisztáz, amelyeknek a benyújtók szerint a büntető törvénykönyvben is meg kellene jelenniük, mert csak így van esély arra, hogy az erőszakot, bántalmazást elkövetők büntethetőek legyenek.
Az ellenzéki Progresszív Szlovákia (PS) párt képviselői, Beáta Jurík, Lucia Plaváková és Zuzana Števulová által kidolgozott jogszabályi keret a bántalmazást elszenvedő személyek támogatását szolgálná. A javaslat öt fontos fogalmat tisztáz és írja le részletesen, hogyan kellene eljárni abban az esetben, ha ezek a bűntettek megvalósulnak, illetve mi kell a visszaszorításukhoz. Ezek az alapfogalmak a családon belüli erőszak, a nemi erőszak, a szexuális zaklatás, az online zaklatás és a nőgyilkosság.
Alapfogalmak és megoldási javaslatok
Bolemant Lilla nőjogi szakértő szerint azért lenne fontos elfogadni a törvénymódosító javaslatot, mert Szlovákiában nincsenek a törvények úgy összehangolva, hogy aktívan és rendszerszinten lehessen megbüntetni az elkövetőket és megelőzni a bántalmazást, zaklatást, nemi erőszakot.
„A sokat emlegetett Isztambuli Egyezmény, vagyis az Európa Tanács egyezménye a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról, amelyet Szlovákia 2011-ben aláírt, de 2021-ben elutasította a ratifikálását, pontosan ezt segítené, hogy a büntetésre és megelőzésre vonatkozó ajánlások és törvények össze legyenek hangolva a tagállamokban, így nálunk is. A PS által javasolt módosítás pontosan meghatározza a fogalmakat és leosztja a szerepeket is. Mindez azért fontos, hogy a hatóságok komolyan vegyék a családon belüli erőszakot és a bántalmazás különböző fajtáit”
– fogalmazott. Kifejtette, lehet arról beszélni, hogy a rendőrségnek milyen lehetőségei vannak közbelépni például a családon belüli erőszak esetén, de a rendőrségnek kötelessége kellene, hogy legyen pontosan a javaslatban leírt fogalmak alapján eljárni. A törvénymódosítás részletesen taglalja azokat a bűntetteket, amelyekkel az egyes szervek dolgozhatnak, valamint azt is, hogy a bűntettek esetén hogyan kellene helyesen eljárni.
„Köztudott, hogy sok esetben nem veszik komolyan a bántalmazást, nemi erőszakot bejelentőket, mert társadalmilag elfogadott a nők elnyomott szerepe. Ismerjük a közmondást, miszerint a föld művelve, az asszony verve jó, amit szerencsére egyre ritkábban mernek az emberek hangoztatni, de ha családon belüli erőszak történik, szinte mindig megjelenik az a narratíva, hogy milyen rendes ember volt az elkövető, nem is lehet elképzelni róla, hogy képes lenne az erőszakra, biztos kiprovokálta az áldozat”
– magyarázta Bolemant Lilla, hozzátéve, hogy azért sem lehet eleget foglalkozni ezzel a témával, mert csak akkor fognak bekerülni ezek a fogalmak a hétköznapi szóhasználatba, a közbeszédbe, a sajtóba, ha beszélünk róluk.
Elrettentő példák kellenek
A nőjogi szakember szerint továbbá abban is szerepe van a javaslatnak, hogy az elkövetők tudatosítsák, a nemi, a családon belüli erőszak, a bántalmazás ugyanolyan büntetendő cselekedet, mint a többi, ami szerepel a Büntető törvénykönyvben, ugyanolyan komolyan kell venni ezeket is.
„Ha nem lehetne félrenézni, ha meghatározott kiszabható büntetés járna ezekért a bűntettekért, az elrettentő példa lenne az elkövetőknek”
– hangsúlyozta. Elmondta, az online zaklatással kapcsolatban is ugyanez érvényes, pontos meghatározások kellenek, mi tartozik ebbe a kategóriába és milyen büntetés jár érte az elkövetőnek, illetve mik a kötelességei a hatóságoknak. Ezzel lehetne elkerülni, hogy az erőszak elszenvedőit újra traumatizálják az eljárások során vagy ők, ahelyett, hogy kiharcolnák maguknak az igazságot, feladják a harcot amiatt, mert pont azoktól nem kapnak segítséget, akiktől a leginkább elvárható lenne.
A beleegyezés hiánya nemi erőszak
A nemi erőszakra kitérve Bolemant Lilla hangsúlyozta, egyik nagyon fontos része a törvénymódosító javaslatnak, hogy a beleegyezés hiányát tekinti nemi erőszaknak, ami azért fontos változás, hogy többé ne kelljen az erőszak elszenvedőjének bizonyítania, hogy annak ellenére történt szexuális aktus, hogy ő abba beleegyezett volna.
„A nők soha nem mondhatták ki egyértelműen azt, amit akartak. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) meghatározása szerint az erőszak, az ellenállás hiánya nem jelent beleegyezést. A módosítás azért lenne fontos, hogy a hatóságok ne a szexista sztereotípiákkal, az úgynevezett hagyományos szemlélettel nézzenek a nemi erőszakra, hanem kellőképpen komolyan vegyék”
– emelte ki.
A nőgyilkosság és erőszak háborús fegyver
Bolemant Lilla aláhúzta, a nők ellen elkövetett nemi erőszakot és gyilkosságot háborúk idején fegyverként használja a támadó fél a civil lakosság ellen, illetve a prostitúció, a gyerek- és emberkereskedelem is virágzik a háború sújtotta területeken.
„A migrációs válság idején mindenféléről szóltak a hírek, de arról, hogy mennyi nőt, gyereket kihasználtak, kényszerítettek prostitúcióra, rabszolgaságra, a legkevesebb szó esett, pedig ezek a jelenségek mindig jelentős részét képezik a háborús harcoknak”
– zárta gondolatait a nőjogi szakember.
A törvénymódosító javaslat a következő definíciókat fogalmazza meg részletesen:
Családon belüli erőszak
A szlovák jogrendszerben a családon belüli erőszak fogalma 2018 óta létezik az áldozatokról szóló törvényben, de a büntető törvénykönyv még mindig nem szabályozza külön bűncselekményként. Ez megnehezíti, hogy a jogrendszer megfelelően reagáljon erre a súlyos emberi jogi problémára. A módosító javaslatban hangsúlyozzák, a családon belüli erőszak magában foglalja a fizikai, szexuális, lelki és gazdasági erőszak minden formáját, amely családon vagy párkapcsolaton belül történik. Jellemzője, hogy ismétlődik, az incidensek intenzitása általában fokozódik, ami az elszenvedőknél oda vezet, hogy elveszítik a képességüket vagy a lehetőségüket arra, hogy időben megállítsák azokat. Mindez a magánszférában, a nyilvánosság szeme elől elrejtve, így annak ellenőrzése nélkül történik. A meglévő jogi normák és azok végrehajtása nem nyújt elegendő segítséget és védelmet az áldozatok számára. Bár leggyakrabban a nőket érinti, bárki áldozattá válhat nemtől, kortól vagy társadalmi helyzettől függetlenül. A nők és férfiak tapasztalatai eltérnek: a nők többnyire partnerük, míg a férfiak inkább más családtagok részéről szenvednek el erőszakot.
Nemi erőszak
A rendelkezésre álló adatok szerint a Szlovákiában élő 18-70 éves nők közel 5%-a találkozott a nemi erőszak valamely formájával, de a szakértők szerint rengeteg a be nem jelentett eset, hatalmas a látencia. Az áldozatok gyakran félelemből hallgatnak: tartanak az elkövetőtől, mások reakciójától és a társadalmi megbélyegzéstől.
„Sok túlélő nem bízik a hatóságokban, mert úgy érzik, hogy az igazságszolgáltatás nem nyújt számukra megfelelő védelmet. A nyomozások során gyakran találkoznak nemi sztereotípiákkal, hibáztatással és érzéketlen bánásmóddal. Ezért fontos, hogy a törvényi változások a gyakorlatban is megjelenjenek az intézmények és szakemberek munkájában”
– írják a javaslatban.
Az elavult jogszabályok és a beleegyezéssel kapcsolatos tévhitek hozzájárulnak a szexuális és nemi alapú erőszak normalizálásához. A nemi erőszak elsősorban nőket érint, de bárki áldozattá válhat. Az elkövetők gyakran a társadalmi egyenlőtlenségekre és hatalmi viszonyokra építenek, ezért a nemi erőszak nem pusztán szexuális motivációról, hanem a dominancia és a kontroll fenntartásáról is szól. Az ilyen erőszak sokszor párkapcsolatban történik, de családtagok is lehetnek elkövetők.
A javaslattevők kiemelték, a nemi erőszak jogi újradefiniálása, vagyis hogy a szexuális aktusba való beleegyezés hiánya nemi erőszakot jelent, segíthetne csökkenteni a nemi alapú erőszakot és jobban védeni az áldozatokat. A javaslatban kifejtik, a jelenlegi szabályozás szerint a felelősség és a bűn, vagy legalábbis a bűnrészesség terhe a túlélők vállára nehezedik, míg az elkövetőket igazolják, sőt gyakran még fel is mentik, ha nem alkalmaztak erőszakot. Ez különösen igaz, ha az áldozat nem védekezett, ha nem volt olyan állapotban, hogy védekezzen vagy bármilyen módon kifejezze nemtetszését.
Szexuális zaklatás
A szexuális zaklatás a nemi alapú erőszak egyik formája, amelyet a törvény Szlovákiában már 2004 óta a diszkrimináció egyik típusaként határoz meg.
„A civil jogi szankciók mellett azonban egyre inkább szükség van büntetőjogi szabályozásra is”
– mutattak rá a javaslat készítői. Kutatások szerint a zaklatás elsősorban nőket érint, de bárki áldozattá válhat. Szlovákiában a nők közel fele tapasztalt már élete során szexuális zaklatást és a lakosság több mint fele találkozott valamilyen formájával. Az áldozatok többsége nem tesz bejelentést, főként a szégyenérzet, a stigma, a bizalomhiány és a társadalmi bagatellizálás miatt. A javasolt büntetőjogi szabályozás célja nemcsak a büntetés, hanem a megelőzés is, összhangban az Isztambuli Egyezmény ajánlásaival és más EU-országok gyakorlatával.
Online erőszak, kiberzaklatás
A kutatások szerint minden harmadik nő élete során megtapasztal valamilyen erőszakot, és körülbelül minden tizedik 15 év feletti nő szenvedett már el online vagy kibertérben történő erőszakot. Az internet ma már alapvető szerepet tölt be az életben, ezért fontos, hogy biztonságos legyen mindenki számára. A PS képviselői emlékeztetnek, az online zaklatás ugyanazok a hatalmi minták és cselekvési módok szerint működik, mint az offline erőszak, azonban a technológia megkönnyíti és gyakran más erőszakformákkal is együtt jár. A nők, különösen a fiatal nők, aránytalanul gyakrabban válnak súlyos online zaklatások áldozataivá. Az online zaklatást átélt nők 77%-a legalább egyféle szexuális és/vagy fizikai erőszakkal is szembesült az intim partnere részéről. Az online térben elkövetett erőszak különböző formákat ölthet, lehet szó például kiberzaklatásról, bosszúpornóról, nemi alapú sértésekről és zaklatásról vagy gyűlöletkeltésről, szexualitás megnyilvánulásának elítéléséről, kéretlen pornográfiáról, online szexuális zsarolásról, fenyegetésről, személyes adatok nyilvánosságra hozataláról. Az online gyűlöletkampányok és zaklatások erősödnek a társadalmi polarizációval és az internetes anonimitással együtt. Emberi jogi aktivisták, újságírók és LGBTI+ jogvédők gyakran válnak célponttá. Az Európai Unió új irányelvei és az emberi jogi ajánlások szerint szükség van a jogszabályok modernizálására, hogy az online erőszak áldozatai hatékonyabb védelmet és jogi segítséget kapjanak.
Femicídium, vagyis nőgyilkosság
A nő meggyilkolása azért, mert nő, gyakran a párkapcsolati erőszak következménye.
„A femicídiumot a nők elleni folyamatos erőszak szélsőséges megnyilvánulásaként kell értelmezni, amely mindenhol, így Szlovákiában is jelen van, még ha formái eltérőek lehetnek is. A femicídium külön bűncselekményként való hiánya a Büntető törvénykönyvben megnehezíti a jelenség mértékének mérését, mivel az a gyilkosságokra és emberölésekre vonatkozó általános statisztikák között gyakorlatilag láthatatlanná válik”
–húzták alá a PS képviselői.
Statisztikai szempontból a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) a femicídiumot úgy határozza meg, mint egy nő megölését intim partner által, illetve egy nő halálát olyan cselekmény következtében, amely különösen káros a nőkre nézve. Intim partnernek számít a jelenlegi vagy volt házastárs, illetve partner, függetlenül attól, hogy közös háztartásban éltek-e. Szlovákiában a femicídium eseteinek többsége jelenleg a gyilkosságra és emberölésre vonatkozó büntetőjogi paragrafusok alá tartozik. A rendőrségi adatok szerint 2017-ben 26 nő lett gyilkosság áldozata, és ezek 42%-át intim partner ölte meg. A hatékony megelőző politikák kialakításához azonban pontos adatokra és a femicídium természetének jobb megértésére van szükség. A femicídium jogi meghatározása ezért segítené az adatgyűjtést és a probléma láthatóvá tételét.
A PS törvénymódosító javaslata
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
