Miközben a közbeszédben sok szó esik a testi egészségről, a férfiak lelki egészsége még ma is gyakran háttérbe szorul. Pedig a depresszió, a kiégés, a magány, a szorongás vagy az öngyilkossági gondolatok nem válogatnak nemek szerint. Mégis van egy csoport, amelynek tagjai sokkal ritkábban kérnek segítséget: a férfiak.
Nem véletlen, hogy számos nyugati országban június a férfiak egészségének hónapja, amelynek fontos része a mentális egészség is. Ilyenkor civil szervezetek, szakemberek, munkahelyek és közösségek kampányokkal, előadásokkal, szűrőprogramokkal és médiamegjelenésekkel hívják fel a figyelmet arra, hogy a férfiaknak is szükségük van támogatásra – nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is.
A cél egyszerű, de annál fontosabb: lebontani azt a falat, amely sok férfit visszatart attól, hogy kimondja, ha bajban van.
Gyerekkorunktól sokan azt tanuljuk, hogy a férfi legyen erős, bírja ki, ne panaszkodjon, ne mutasson gyengeséget. Ezek az üzenetek sok helyzetben segíthetnek kitartani, de van egy áruk is. Rengeteg férfi akkor sem beszél a problémáiról, amikor már rég segítségre lenne szüksége.
Ennek súlyos következményei vannak. A statisztikák szerint a férfiak jóval ritkábban fordulnak pszichológushoz vagy más szakemberhez, miközben számos országban lényegesen magasabb körükben az öngyilkosságok száma. Sokan nem azért hallgatnak, mert nincs fájdalmuk, hanem mert úgy érzik, nincs joguk kimondani.
Nyugat-Európában és Észak-Amerikában ezért júniusban egyre több kezdeményezés születik. Férficsoportok, sportegyesületek, munkahelyek és egészségügyi szervezetek arra bátorítják a férfiakat, hogy beszéljenek a lelki terheikről, figyeljenek egymásra, és merjenek segítséget kérni. Nem az a cél, hogy a férfiak gyengébbé váljanak, hanem hogy egészségesebbek legyenek.
Magyarországon erről még mindig kevés szó esik. Pedig nálunk is ott vannak azok a férfiak, akik csendben hordozzák a család anyagi terheit, munkahelyi stresszel küzdenek, válást élnek át, elveszítik a kapcsolatot gyermekeikkel, magányosan öregszenek, vagy egyszerűen csak úgy érzik, hogy senki sem kíváncsi arra, hogyan vannak valójában.
Talán éppen ezért lenne szükség arra, hogy a férfiak mentális egészsége ne csak egyetlen hónap témája legyen, hanem egész évben fontos ügy maradjon.
Persze nem szabad átesni a ló túloldalára sem. A lelki egészség nem azt jelenti, hogy minden nehézségnél összeomlunk, vagy hogy a férfiasság értékei – a felelősségvállalás, a kitartás, a bátorság – elveszítenék a jelentőségüket. Éppen ellenkezőleg. Az igazán erős férfi nem attól erős, hogy mindent egyedül visel el, hanem attól, hogy felismeri, mikor van szüksége segítségre, és képes azt kérni és elfogadni.
A férfiak mentális egészségének hónapja végső soron nem kiváltságot kér a férfiaknak. Csupán emlékeztet valamire, amit hajlamosak vagyunk elfelejteni: a férfiak is emberek. Nekik is vannak sebeik, veszteségeik, félelmeik és könnyeik – még akkor is, ha ezeket ritkábban mutatják meg.
Ha valóban egészségesebb társadalmat szeretnénk, akkor nem engedhetjük meg magunknak, hogy a férfiak lelki szenvedését továbbra is láthatatlanná tegyük. Mert amikor egy apa, egy férj, egy fiú vagy egy barát lelkileg megerősödik, abból nemcsak ő nyer, hanem a családja, a közössége és végső soron az egész társadalom is.
Forrás:ferfihang.hu
Tovább a cikkre »
