Csak a fák aktív légkondicionáló működésére, illetve a lakásokra, irodákra szerelt légkondicionáló berendezések használatának visszafogására van szükség Ürge-Vorsatz Diána klímakutató szerint. A Közép-európai Egyetem professzora, az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének alelnöke az InfoRádióban azt mondta: eddig tudott légkondi nélkül alkalmazkodni az európai társadalom, most már változtatni kell.
A világ is gyorsulva melegszik, de Európa az átlagnál is nagyobb ütemben, a legnagyobb veszélyben pedig épp Magyarország középső része van – mondta Ürge-Vorsatz Diána klímakutató az InfoRádióban. Az szinte biztos, hogy eléri majd az 50 Celsius-fokot a hőmérséklet Magyarországon, a kérdés csak az, hogy mikor – tette hozzá, kiemelve a hőség halálos áldozatainak növekvő számát, illetve azt, hogy a kánikula egészségügyileg ártalmas hatásai miatt nagyon sokan maradandó egészségkárosodással fogják az életünket leélni.
Mindez ellen elmondása szerint leginkább azzal lehet védekezni, ha fásítjuk a településeinket, az idősebb, nagy fákat pedig minél tovább megőrizzük, nem csonkítjuk őket, mert csak a nagy fák képesek aktívan légkondicionálni.
„A többi módszer, amit ismerünk, az esetleg mérsékli a belső túlmelegedést az épületekben, de aktívan légkondicionálni csak a növények vagy esetleg a vízfelületek tudnak
– utóbbiból azért összességében elég kevés van Magyarországon –, hiszen a fák a levélfelületeikkel légkondicionálnak. Ez olyan, mint amikor kijövünk a strandon a vízből, és amíg még vizesek vagyunk, addig akkor is fázunk, amikor nagyon meleg van. Ugyanezt csinálják végül is a növények: a talaj legmélyebb rétegeiről felhozzák a nedvességet, és ezt elpárologtatva hűtenek, valamint még árnyékot is biztosítanak” – emelte ki a Közép-európai Egyetem professzora, az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének alelnöke.
Emiatt
A klímaszakértő szerint egyre több légkondicionálásra lesz szükség, viszont meg kell próbálni ennek mértékét olyan minimálisan tartani, amennyire csak lehet, hiszen
a légkondicionálás két-három szempontból is ördögi kör.
Szavai szerint a légkondicionáló berendezések
Nagyon nehéz hirtelen ennyivel több embernek és ennyivel több épületet ellátni légkondicionálással, emiatt például az Európai Bizottság épületében is le kellett állítani pár napja a légkondicionálást, amiből problémás kommunikációs eset is lett – jegezte meg Ürge-Vorsatz Diána. Elmondása szerint Európában még megoldottuk az eddigi, nem olyan drasztikus hőséghullámokat kisebb mértékű légkondicionálással, mert alkalmazkodtunk a kultúránkkal, például nyáron vesszük ki a szabadságot, mert akkor a munkahelyünkön nehezebben tudunk dolgozni, vagy például ilyenkor az iskolák be vannak zárva.
„Rengeteg alkalmazkodás úgy alakította ki az európai társadalmat, hogy termelékenyek, produktívak legyünk még amellett is, hogy néhányszor nyáron eddig is elértek minket hőséghullámok. Most is fontos lenne úgy alkalmazkodnunk, hogy ne az legyen az első, hogy mindenhova légkondicionálót teszünk, mert ettől nagyon meg fog borulni az európai klíma, illetve hozzásegítünk az éghajlatváltozáshoz. Ugyanis a légkondicionálás nemcsak az energiafelhasználása miatt gyorsítja a felmelegedést, hanem amiatt is, hogy a légkondicionáló berendezések olyan gázokat használnak, amelyek
körülbelül negyedannyit emeltek már a globális átlaghőmérsékleten, mint a szén-dioxid. Nagyon erős üvegházhatású gázok”
– figyelmeztetett a klímakutató, hozzátéve, hogy emiatt úgy kell megvédeni az embereket, hogy megpróbáljunk minél tovább „kibekkelni” általános légkondicionálás nélkül.
A cikk alapjául szolgáló interjút Kalapos Mihály készítette.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »


