Június 24-én a Bodrogközi Magyar Közösség Háza adott otthont a „TALAJ. VÍZ. JÖVŐ!” elnevezésű kiemelt szakmai napnak. A CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. királyhelmeci képviselete által szervezett határokon átnyúló rendezvény napjaink legégetőbb kihívásaira, a drasztikus csapadékhiányra, a visszatérő aszályokra és a hatékony vízmegtartásra fókuszált.
Az eseményt a térségben nagy érdeklődés követte: a konferenciatermet teljesen megtöltötték a szakmai szervezetek, helyi mezőgazdászok, valamint a jövő generációját képviselő diákok.
A rendezvény kiemelt szakmai és régiós súlyát jelezte, hogy az eseményen képviseltette magát Magyarország Kassai Főkonzulátusa, valamint megjelentek a térség legjelentősebb Európai Területi Társulásai (ETT) is, köztük a Tisza ETT és a BOTILA ETT képviselői, a helyi önkormányzatok vezetőivel együtt.
Egymásra épülő ágazatok: nem megy egyik a másik nélkül
A szakmai nap programja tudatosan úgy lett felépítve, hogy hidat képezzen a regionális fejlesztési szervezetek, intézmények és a különböző szakterületek között. Drab Melinda, a CED királyhelmeci képviseletének vezetője megnyitó gondolataiban hangsúlyozta az ágazatok közötti összefogás elengedhetetlen szerepét.
Mint kiemelte, egyik szektor sem képes önmagában megoldani a klímaváltozás okozta krízist, hiszen nincsenek meg egymás nélkül.
A program összeállításakor a szervező szerint
kulcsfontosságú szempont volt annak demonstrálása, hogy a jövőbeni, nagy horderejű regionális döntések meghozatalakor mennyire fontos az intézményi vezetőknek, kutatóknak, a gyakorlati szakembereknek és a piaci szereplőknek kölcsönösen figyelembe venniük egymás kutatási eredményeit, fejlesztéseit és tapasztalatait.
Tudomány és gyakorlat egy asztalhoz ült
A kétoldalú, magyar-szlovák szakértői összefogás jegyében az egyetemi kutatók, az állami vízügy és a fejlesztők együttesen mutatták be a gyakorlatban is alkalmazható innovációkat:
Tudományos háttér és klímaadaptáció: Prof. Dr. Veres Szilvia (Debreceni Egyetem) a Kárpát-medence mezőgazdaságát érintő éghajlati kihívások megoldási lehetőségeit vázolta fel, míg Ing. Alena Šoltísová PhD (Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat – SVP) Kelet-Szlovákia vízi környezetének alkalmazkodási kérdéseit mutatta be.A regeneratív szemlélet és a táj védelme: Kiemelt figyelmet kapott Ing. Ľubomír Marhavý, a regeneratív mezőgazdaság elismert nemzetközi szakértője és agrár-tanácsadója. Előadásában és gyakorlati példáin keresztül rávilágított, hogy a talajprofil mélyebb rétegeinek mechanikai tömörödése hogyan gátolja a csapadék beszivárgását, s nyomatékosította: a víz útja valójában nem a felhőkben, hanem a megfelelően kezelt, élő talajban kezdődik. Mellette Štefan Vaľo geoaktivista az alföldi és erdészeti vízgazdálkodás helyreállítását, valamint a talajtömörödés megszüntetésének fontosságát hangsúlyozta.Agrotechnológiai és biológiai innovációk: A rendezvény második felében a talajmegújítást célzó, modern technológiai eljárások kerültek fókuszba. A szakértők részletesen ismertették a talajok aszálytűrését fokozó komplex mikrobiológiai megoldásokat (Daoda Zoltán, AGRO.bio), a talaj párolgási veszteségét csökkentő vízkímélő eljárásokat (Wattay Richárd, Water&Soil Kft.), valamint az aszálykár elleni integrált védekezési stratégiákat (Monori István, Agrova Kft.). Külön előadás foglalkozott a biodiverzitást és a talajszerkezetet javító takarónövény-keverékek alkalmazásával a fokozódó klímaváltozás tükrében (Kovács-Csomor Zsolt, Pannon Mag Agrár Kft.), végül pedig a lignit mezőgazdasági tápanyag-utánpótlásban és talajjavításban betöltött szerepét mutatták be (Ragulszky Gábor, MVM Mátra Erőmű Zrt.).
Szemléletváltás a szülőföld megőrzéséért
A program zárásaként a jelenlévők „Az aszály okai és megoldásai” című dokumentumfilmet tekinthették meg, amelyet interaktív beszélgetés követett az alkotóval.
A királyhelmeci szakmai nap egyértelmű konklúziója, hogy az aszály és a környezeti krízis nem áll meg a határokon.
A Kárpát-medence termőföldjeinek védelme és a vidéki közösségek megtartása érdekében elengedhetetlen, hogy az intézményi és területi partnerségek, az állami vízügy stratégiai látásmódja, a tudományos kutatás, valamint a mindennapi gazdálkodás szereplői szorosan együttműködve, egymás tudására építve hozzák meg a jövőbeni döntéseket.
Sajtóközlemény/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
