A szlovákiai magyar közoktatás megóvásában és fejlesztésében érintett hét szakmai szervezet, intézmény és politikai párt 2025 tavaszán együttműködési platformot hozott létre Oktatáspolitikai Műhely néven. Fodor Attila, a műhely megbízottja szerkesztőségünket arról tájékoztatta, hogy a kezdeményezés eredetileg a szlovákiai magyar oktatás közép- és hosszú távú stratégiájának kidolgozására jött létre, az elmúlt évben azonban szinte kizárólag az iskolahálózat átalakításával, racionalizációjával és optimalizációjával kapcsolatos kérdésekkel kellett foglalkoznia.
A műhely elemzéseket és vizsgálatokat készített, törvénytervezeteket véleményezett, módosító javaslatokat fogalmazott meg, bekapcsolódott minisztériumi munkacsoportokba, több alkalommal tárgyalt az oktatási miniszterrel, valamint regionális és kistérségi fórumokat szervezett.
A most közzétett ajánláscsomag a magyar iskolahálózat átalakításával kapcsolatos tapasztalatokat és javaslatokat foglalja össze. A dokumentum szerint az Oktatáspolitikai Műhely szakemberei
2026 januárja és márciusa között Dél-Szlovákia magyarok lakta térségeiben 13 regionális, illetve kistérségi fórumon mintegy 400 polgármesterrel, iskolaigazgatóval, önkormányzati és szülői szervezeti képviselővel egyeztettek.
A találkozókon a jogszabályi változásokról, a magyar iskolák problémáiról és az iskolahálózat szükséges átalakításáról volt szó.
Az ajánlások alapját az iskolahálózatra vonatkozó adatok, mutatók és trendek elemzése, a régiókban szerzett tapasztalatok, az oktatásügyi kormányzat racionalizációs tervei, a változó jogszabályi és finanszírozási környezet, valamint a kedvezőtlen demográfiai folyamatok adják. A cél a minőségi magyar nyelvű oktatás elérhetőségének és fenntarthatóságának biztosítása.
A műhely elsőként azt javasolja, hogy azokon a településeken, ahol magyar óvoda és magyar alapiskola is működik, ezeket vonják össze egyesített intézménnyé.
A dokumentum szerint ez azért is időszerű, mert az új tanügyigazgatási törvény alapján az óvodák a jövőben nem működhetnek jogalanyiság nélkül a község szervezeti egységeként.
Az alacsony tanulói létszámmal működő, csak alsó tagozatos kisiskolák esetében a műhely azt tartaná célszerűnek, ha ezek – megfelelő helyi feltételek, közlekedési lehetőségek és korábbi együttműködési tapasztalatok esetén – nagyobb, teljes szervezettségű alapiskolák kihelyezett tagintézményeiként működnének tovább. A szerzők szerint ez stabilabb működést, jobb pedagógusellátottságot és gazdagabb szakmai kínálatot eredményezhet.
A dokumentum kitér az alapiskolai oktatás szerkezeti átalakítására is. Az eddigi alsó és felső tagozatos rendszer helyett három ciklusú, 3+2+4 éves felosztás lép életbe.
Az Oktatáspolitikai Műhely azt javasolja, hogy az alacsony lélekszámú települések kisiskolái általában ne vezessék be a második ciklust, vagyis a 4–5. évfolyamot.
Ezekben a falvakban elegendő és felelős vállalásnak tartják a kötelező óvodai nevelés és az első oktatási ciklus, vagyis az 1–3. évfolyam biztonságos és minőségi működtetését. A második ciklus bevezetését csak kivételes, sajátos feltételek mellett javasolják.
A városokban más típusú megoldást ajánlanak: ott a magyar alapiskola és a magyar gimnázium összevonását, iskolaközponttá alakítását tartják követendő iránynak.
Példaként az ipolysági modellt említik. Az ilyen központokhoz később magyar óvoda, művészeti alapiskola, speciális alapiskola vagy szabadidőközpont is kapcsolódhatna, hosszú távon biztosítva a magyar nyelvű oktatást a város és térsége számára.
Az ajánláscsomag támogatja az iskolai klaszterek létrehozását is.
Ezek olyan szerződéses együttműködések lennének, amelyekben több fenntartó vagy intézmény közösen használhatná fel emberi és anyagi erőforrásait. A műhely szerint ez bővítheti a programkínálatot, javíthatja a szakszolgáltatások elérhetőségét, és erősítheti a tudásmegosztást. Egyúttal azt kérik az oktatási tárcától, hogy pontosítsa a klaszterek jogi, pénzügyi és szakmai kereteit.
A dokumentum hangsúlyozza: az átalakítás során nem rövid távú, ad hoc megoldásokra, hanem a magyar oktatás hosszú távú megmaradását és fejlődését szolgáló döntésekre van szükség. Kiemelik azt is, hogy
az összevonásokkal létrejövő új intézményeknek önálló magyar intézményként kell működniük.
A műhely szerint a közös igazgatású oktatási-nevelési intézmények nem jelentenek kellő garanciát a magyar tagozatok hosszú távú fennmaradására.
Az Oktatáspolitikai Műhely szerint minden térségben külön kell felmérni a helyi adottságokat, igényeket és lehetőségeket. A legjobb megoldások csak az érintettek párbeszéde, együttműködése, felelősségvállalása és bizalma révén születhetnek meg.
A döntéseket a fenntarthatóság, az elérhetőség és a minőség szempontjai alapján kell mérlegelni, úgy, hogy ne sérüljön a magyar gyermekek anyanyelvi neveléshez és oktatáshoz való joga.
Fodor Attila szerkesztőségünknek küldött tájékoztatásában jelezte: szeretnék, ha az ajánláscsomag eljutna a szlovákiai magyar oktatásban érintett szereplőkhöz – fenntartókhoz, iskolavezetőkhöz, pedagógusokhoz, szülői szervezetekhez –, valamint a szélesebb nyilvánossághoz is.
Az Oktatáspolitikai Műhely egyúttal felajánlja együttműködését és szakmai segítségét mindazoknak, akik részt vesznek a magyar iskolahálózat átalakításában és a magyar oktatás fejlesztésében. A dokumentum záró gondolata szerint: a szlovákiai magyar oktatás jövője közös ügy.
Az Oktatáspolitikai Műhely iskolahálózat-optimalizálással kapcsolatos teljes ajánláscsomagja IDE kattintva elérhető.
SZE/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
