Az Apakulcs program keretében idén is meghirdették az „Apa ezerrel!”, valamint ennek párjaként az Anyakulcs programhoz kapcsolódva az „Anya ezerrel” pályázatot, aminek egyik stratégiai partnere idén is a Magyar Kurír volt. Az eredményhirdetés időpontja a hagyományoknak megfelelően apák napja, június harmadik vasárnapja, idén június 21-e.
Apa ezerrel
dr. Kálmán Viktor: Kalóz
– Apa!
– Mondd.
– Nőnapot ünnepeltünk a suliban.
– Igen, ma nőnap volt. Hogy sikerült?
– Tőlem senki sem fogadta el a virágot.
– Biztos rossz szemmel néztél a lányokra.
– Apa…
– Ne haragudj, csak így tudom elviselni ezt az egészet. Nekem is fáj nagyon.
– Azért legalább a Lilla elfogadhatta volna.
– Pont a Lilla? Az ő apukája vezette…
– Tudom! De a Lilla akkor is tetszik.
– Több virág volt, mint amennyi lány, ezért nem tudtad odaadni senkinek a tiédet.
– Nem kell ez a duma, apa, tudom jól, mi az igazság.
– Tulipán volt? Piros, vagy sárga?
– Nálam piros. Aztán visszaadtam a tanárnőnek.
– Ha már senki nem fogadta el…
– Főleg a Lilla.
– Főleg.
– Apa.
– Mondd.
– Tudom, még messze van, de a következő farsangon kalóz szeretnék lenni.
– Majdnem egy év múlva lesz. Hogy jutott eszedbe?
– Szerinted?
– Ne…
– A Lilla miatt.
– Ne, kérlek…
– Hátha tetszenék neki. És milyen praktikus lenne! A féllábú és félszemű kalóz! Még jelmez sem kell! Igaz, a tolószék kicsit ciki lesz… Apa, miért sírsz?
*
Anya ezerrel
Magyarkuti Anna: Éjjel szoptatok és webshopokat nézek
Százszorszépek, eperlevelek,
műgyantába foglalt friss virágok.
Elpostázhatom a tejemet,
és utána fehér kis medálok
lehetnek belőlem; emlékőrök.
Van, aki üveggömbbe teszi
az első hajtincsedet, amit őrzök,
minden szép és minden egyedi.
Szinte ereklyének néz ki a
tejmedál, és szemfog-szépia.
Tintahalvér, vagyis nem vér, tinta.
Nem rendelek tejes ékszert mégsem.
A hajnal felé úszok én is, mint a
tintahal a hirtelen sötétben.
Hív a sok kis kincs, hogy bújjak abba,
legyek én is mese, tárgyi emlék.
Legyek én a szárazvirág magja,
és egyszer majd a karácsony estét
én ragyogjam be és hassam át,
mint zserbóillat a hűvös szobát.
De igazából nem tudom, hogy hogy lesz.
Lehet, hogy nem szereted a zserbót.
Akkor hívsz majd, mikor neked jó lesz,
te állítod be a wifi jelszót,
és majd elteszed
a lim-lomból,
mi kell neked.
Eldöntöd, hogy mennyit viszel el.
Te tudod, hogy mire kell a hely.
* * *
Apa ezerrel
Kelemen-Nádasdi Ildikó: Sem kifli, sem tej
Hatéves voltam, amikor apám elment – és nem a sarki boltba.
Nem hozott sem kiflit, sem tejet. Nem hagyott hátra levelet, sem magyarázatot.
Aznap délután – emlékszem, szerda volt – a függönyön a ház előtti fenyők árnyéka táncolt, a tévében pedig Frédi és Béni ment, amikor a gyerekkorom hirtelen véget ért.
Anyám arcára ráfagyott a mosoly. A képernyőn Frédi felkiáltott, mert valaki a lábára lépett; a sajgó, piros duzzanat ritmusra lüktetett.
Ott, a tévé előtt ülve azt hittem, a mi sebünk is ilyen: hangos, vicces, és a következő részre nyomtalanul elmúlik.
De az életünk nem egy húszperces rajzfilm volt.
Apám hiánya kezdetben összetört, de ma már nem haragszom rá.
Nem lettem olyan, mint ő.
Amikor a fiam kezét fogom, nem akarok bizonyítani semmit. Csak ott vagyok neki.
Hatéves, mint én akkor. De az ő meséje nem ér véget a tévé előtt.
*
Anya ezerrel
Gáll Csilla: Olyan anyád
Lehettem volna olyan anyád,
aki vastag falú óvásba burkolt,
aki mindig szelíd és türelmes.
Lehettem volna olyan anyád,
aki döntéseid árnyékára
nem figyelmeztetett,
saját vívódásait és gyengéit
nem tárja eléd.
Lehettem volna olyan anyád,
aki otthon felejtett tornazsákodat,
uzsonnádat utánad vitte.
Lettem helyette olyan anyád,
aki nem rohan pajzzsal minden
nehézséged és fájdalmad elé,
aki ha mulasztottál, azt kérdezte,
ezt hogyan fogod megoldani,
aki már kisiskolás korodban
egyedül küldött le a boltba,
pár apróval és bizalommal.
Lettem neked olyan anyád,
aki megmutatta, hogy a világban
emberek sokféleképpen
élnek, szeretnek és imádkoznak,
aki nem keresett munkahelyet neked,
nem telefonált albérletekért helyetted,
aki, amikor útra keltél, csomagolt
tányért és pár hétköznapi fortélyt,
hogyan oszd be a pénzt,
hogyan főzd a kávét jó erősre,
és magadat még erősebbre.
Aki szőtt génjeid mélyére,
az összehajtott vásznak redői közé
valami makacs, halk bátorságot.
Részletek és a további díjazott munkák az alábbi linkeken olvashatók:
Apa ezerrel; Anya ezerrel.
Szívből gratulálunk minden nyertesnek!
A személyes díjátadó 2026 őszén lesz.
Forrás és fotó: Apakulcs
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
