Negyedik alkalommal rendezték meg az Esszencia Spirit Felvidéki Párlatversenyt, amelynek díjátadóját és kóstolóját június 19-én tartották Nádszegen, a Bencze-házban. A versenyre idén 355 tétel érkezett, az értékelés szerint pedig az idei megmérettetés legnagyobb meglepetése nem egy különleges alapanyag, hanem a beküldött párlatok látványosan javuló minősége volt.
A rendezvény az Esszencia pálinkafőzde három tulajdonosához, Fitos Andráshoz, Kacz Péterhez és Császár Dávidhoz kötődik. A díjátadón részt vett Kacz Éva, Nádszeg polgármestere, valamint Berényi József (Magyar Szövetség), Nagyszombat megye első alelnöke is, aki a Mátyusföld legjobb pálinkája díjat adta át.
A zsűri munkáját Szöllősi Edit zsűrielnök vezette, aki pálinkanagykövet, párlatakadémikus, pálinkamester szakmérnök, okleveles pálinkabíráló és nemzetközi párlatszakértő. A díjátadó egyben szakmai találkozó is volt: a résztvevők nemcsak a díjazott tételeket kóstolhatták meg, hanem betekintést kaphattak abba is, milyen szempontok alapján értékelik a párlatokat.
A program Fitos András előadásával kezdődött, aki arról beszélt, mi a jó pálinka titka, és az idei évben mely gyümölcsökkel hogyan érdemes dolgozni. A párlatkészítés itt nem csupán technológiai kérdésként jelent meg, hanem olyan tudásként, amelyhez gyümölcsismeret, tapasztalat, türelem és szakmai alázat is szükséges.
Kacz Péter, az Esszencia pálinkafőzde egyik tulajdonosa számokban is bemutatta az idei versenyt. A 355 beérkezett tételből 124 csonthéjas gyümölcsből, 71 szőlőből vagy borászati termékből, 67 almatermésűből, 61 egyéb alapanyagból, 32 pedig vadon termő vagy bogyós termésből készült.
Az alkoholfok szerinti megoszlás is figyelemre méltó volt: 224 tétel 48 százalék alatti, 131 pedig 48 százalékos vagy annál magasabb alkoholtartalommal érkezett.
Kacz Péter szerint évről évre nő a 48 százalék alatti tételek aránya, ami azt mutatja, hogy egyre többen keresik azt az alkoholfokot, amelynél a gyümölcs karaktere jobban érvényesül.
A csonthéjasok között a szilva volt a legnépszerűbb, ebből 52 minta érkezett. Ezt követte a sárgabarack 33, a cseresznye 22, a meggy 11 és az őszibarack 6 tétellel. Az almatermésűeknél az alma vezetett 36 mintával, a körte 19, a birs 10, a naspolya pedig 2 tétellel szerepelt. A szőlő- és borászati termékek között az illatos fehér szőlőből készült párlatok voltak a legnagyobb számban jelen, ezekből 31 minta érkezett.
Az idei versenyen 79 aranyérmet, 108 ezüstérmet, 95 bronzérmet és 28 dicséretet osztottak ki, 45 tétel pedig nem ért el helyezést.
A statisztikák alapján a beküldött párlatok döntő többsége minősítést kapott, ami a szervezők és a zsűri szerint is a párlatkészítők fejlődését mutatja.
Szöllősi Edit zsűrielnök értékelésében kiemelte, hogy az idei verseny legnagyobb meglepetése a minőség javulása volt. Mint mondta, a korábbi évekhez képest jóval kevesebb volt a technológiailag súlyosan hibás tétel. Kisebb hibák természetesen most is előfordultak, de ezek sokszor éppen azért kerülnek versenyre, hogy a készítők szakmai visszajelzést kapjanak.
A zsűrielnök szerint
idén nem az volt a különleges, hogy egy-egy szokatlan alapanyagból készült párlat került a mezőnybe, hanem az, hogy nagyon sok volt a kifejezetten jó tétel.
Több esetben szoros döntés született, két párlatnál pedig szavazategyenlőség alakult ki a zsűritagok között, így végül neki kellett zsűrielnökként döntenie a győztesről. A bírálat természetesen anonim módon zajlott, vagyis a zsűri nem tudta, ki készítette az adott párlatot.
Szöllősi Edit arról is beszélt, hogy a bírálat komoly szakmai felkészültséget igényel. A tételeket fajtánként külön kóstolják: az almatermésűeket, a csonthéjasokat, a bogyósokat, a szőlőből készült párlatokat és a különleges kategóriákat elkülönítve értékelik. A zsűritagoknak nemcsak a hibákat kell felismerniük, hanem azt is pontosan tudniuk kell, milyen sajátosságai vannak például egy-egy meggy-, szilva- vagy szőlőfajtából készült párlatnak.
A bírálatnak meghatározott menete van, közben szüneteket tartanak, és semlegesítik az ízérzékelést. A zsűritagok kenyérrel, kiflivel, sajttal, almával és vízzel dolgoznak, hogy a következő tételt tisztán tudják értékelni.
Idén egyetlen nap állt rendelkezésre a teljes mezőny elbírálására, ennek ellenére a zsűri délig mintegy 200 tételt értékelt, délutánra pedig végeztek a versennyel.
A zsűrielnök külön is méltatta a felvidéki párlatkészítőket. Úgy fogalmazott, a régióban ma már nagyon jó pálinkák készülnek, és nemcsak azoknál, akik maguk főznek, hanem azoknál is, akik bérfőzdébe viszik az alapanyagot. Szerinte az Esszencia Spirit egyik fontos szerepe éppen az, hogy inspirálja a készítőket: minél jobb, tudatosabban elkészített tételekkel jelentkezzenek.
Szöllősi Edit szerint
a felvidéki pálinkakészítők között ma már nemzetközi szinten is kiemelkedő szakemberek vannak.
Ezt nemcsak az itteni verseny eredményei mutatják, hanem az is, hogy a felvidéki készítők más, magyarországi vagy külföldi megmérettetéseken is sikeresen szerepelnek.
Lapunknak elmondta, a pálinkakészítésben egyre több nő is szerepet vállal. A zsűrielnök szerint a nők ízérzékelése sokszor különösen fontos a jó párlat kiválasztásában. Elmondása szerint gyakori, hogy a férfiak ugyan maguk főzik a párlatot, de feleségüket is bevonják a versenyre szánt tételek kiválasztásába.
A díjátadót kóstoló is kísérte: a résztvevők megízlelhették a díjazott tételeket, találkozhattak a készítőkkel és szakértőkkel, valamint közösen ünnepelhették a kiváló gyümölcspárlatokat. Az idei rendezvényen korai sárgabarackfajtákat is lehetett kóstolni közvetlenül a termelőtől, a sajtokat pedig Juhos Árpád helyi kézműves sajtkészítő biztosította.
Az idei Esszencia Spirit ismét megmutatta, hogy a jó párlat mögött nemcsak gyümölcs és technológia áll. Kell hozzá tudás, türelem, hagyomány, tapasztalat és az a szakmai igényesség is, amely évről évre egyre erősebben jelenik meg a felvidéki párlatkészítők munkájában.
SZE/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
