Hálaadó szentmisével ünnepelték a Szociális Missziótársulat fenntartásában működő Bethánia Napköziotthonos Óvoda alapításának 30. évfordulóját Szikszón. A jubileumi esemény egyben a missziós szolgálat ünnepe is volt, melyet a szerzetesrend egy évszázada végez Szikszón a gyerekek, a családok és a rászorulók javára – olvasható a szerzetesrend közösségi oldalán június 9-én közzétett beszámolóban.
Amikor az alapító, Farkas Edith a 20. század elején a keresztény szociális apostolkodás új formájának megteremtésén fáradozott, Fischer-Colbrie Ágost kassai püspök felsimerte a kezdeményzés jelentőségét. Támogatásának köszönhetően került a Szociális Missziótársulat birtokába a Hunyady–Balassa Alapítvány szikszói kastélya, valamint a hozzá tartozó földek, szőlők és a park.
1909 tavaszán megkezdődött az épület felújítása és az első missziós nővérek letelepedése. Farkas Edith szívében különös helyet foglaltak el a veszélyeztetett gyermekek; hamarosan megindult egy gyermekotthon kialakítása is. E szolgálat rövid időn belül intézményes formát öltött: 1910-ben az Igazságügyi Minisztérium húsz fiatal leányt utalt be javító nevelés céljából a szeretetházba – ezzel kezdetét vette az a szolgálat, mellyel a Szociális Missziótársulat nővérei nemcsak nevelni, hanem Krisztus szeretetével felemelni és új életre segíteni kívánták a rájuk bízottakat.
A szikszói misszió lelki középpontjává vált az újonnan épített kápolna. 1911 pünkösdjén került az oltár fölé a Jó Pásztor című olajfestmény, amelyet Madarassy Erzsébet és Előmann Anna kültag testvérek készítettek. A kép ma is ott található a szeretetotthon kápolnájában, amelyet az óvoda közössége is rendszeresen használ imádságra és lelki alkalmakra. A kápolna védőszentje a Jó Pásztor lett: az a Krisztus, aki néven szólítja juhait, keresi az elveszettet, és szeretettel hordozza a rábízottakat.
A szerzetesrendek feloszlatását követően a társulat elveszítette intézményeit és birtokait. A valaha gyerekek nevelését szolgáló épületet állami tulajdonba vették, és egy részét csirkenevelő telepként használták. Emberi szemmel úgy tűnhetett, hogy a misszió végleg megszakadt. Isten azonban másként rendelkezett.
A rendszerváltozás után Mogyorósi Erzsébet Józsa nővér kezdte újjászervezni a Szociális Missziótársulat életét Magyarországon. Sikerült visszaigényelni a szikszói birtokot és épületeket, amelyek ismét az evangéliumi szolgálat helyszínévé válhattak.
Harminc évvel ezelőtt így nyithatta meg kapuit a Bethánia-óvoda, amely azóta nagyon sok gyermeknek adott biztonságot, szeretetet és keresztény nevelést. Bethánia annak az otthonnak a neve az evangéliumban, ahol Jézus mindig szeretetteljes fogadtatásra talált. A szikszói óvoda közössége az elmúlt három évtizedben arra törekedett, hogy ugyanilyen légkör fogadja a hozzájuk érkező gyermekeket és családokat.
A június elején tartott jubileumi ünnepség hálaadó szentmisével kezdődött, melyet Szarvas István plébános, az óvoda és a szeretetotthon lelkiéletének hűséges segítője mutatott be a szikszói Szentháromság-templomban.
Az ünneplő közösséget elsőként Kereki Kristóf köszöntötte, aki az intézmény legelső nemzedékei közé tartozó egykori óvodásként személyes emlékein keresztül idézte fel a Bethánia-óvoda szeretetteljes légkörét. A fenntartó képviseletében Beöthy Zsuzsanna Cecília nővér osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel. Beszédében felidézte Farkas Edith alapító anya korát, valamint azt az utat, amelyen a Szociális Missziótársulat megérkezett Szikszóra. Kiemelte: a város és a rend története immár több mint száz éve összefonódik.
Kereki Józsefné Éva óvodavezető – visszatekintve az elmúlt három évtized eseményeire – köszönetet mondott mindazoknak a pedagógusoknak, munkatársaknak, szülőknek és gyerekeknek, akiknek szeretete, munkája és áldozatvállalása hozzájárult az intézmény fejlődéséhez.
Szentbeszédében Szarvas István atya felidézte azt a nemrég megjelent írást, amelyben Sztahura Ágnes Angelika nővér a XIII. Leó pápa által kiadott Rerum Novarum enciklikától napjainkig mutatta be a keresztény szociális gondolkodás útját. A Szociális Missziótársulat megszületése is ezekből a társadalmi kihívásokból fakadt – hangsúlyozta Szarvas István. – Farkas Edith felismerte korának sebezettségét, és Krisztus szeretetével kívánt választ adni a szegénységre, az elhagyatottságra és a társadalmi igazságtalanságokra. Ez a küldetés ma is élő valóság, amelyet XIV. Leó pápa Magnifica Humanitas kezdetű tanítása is megerősít az emberi méltóság és a szociális felelősség hangsúlyozásával.
A szentmisét követően az ünneplés az óvoda épületében folytatódott. A vendégek egy különleges kiállítás keretében tekinthették meg az elmúlt harminc év emlékeit, fényképeit és dokumentumait. A tárlat egyszerre idézi fel a múlt örömeit és mutatja meg azt a gazdag örökséget, amelyet az intézmény hordoz.
Az ünnepségen Szarvas István plébános megáldotta az óvoda bejárata fölött elhelyezett új Jó Pásztor-szobrot. Az óvoda dolgozói, a gyerekek, szüleik és a meghívott vendégek együtt ünnepelték a jubileumot.
A Szociális Missziótársulat nővérei hálát adtak a több mint százéves kegyelmi történetért, amelyet Isten a történelem viharai között is megőrzött; Farkas Edith alapító anya felismeréséért, hogy életre hívta a társulatot; Mogyorósi Erzsébet Józsa nővér hűségéért és az újjászervezésért; a Szikszón szolgáló nővérek, pedagógusok és munkatársak áldozatos munkájáért – és mindenekelőtt azért, hogy a Jó Pásztor ma is vezeti ezt a közösséget, s a Bethánia-óvoda harminc esztendő múltán is ugyanazt a küldetést teljesíti, amelyért egykor létrejött: Krisztus szeretetét közvetíteni a gyerekek és családjaik felé.
A keresztény nevelés jelentősége napjainkban
A Bethánia-óvoda harminc éve nem csupán gyermekek felügyeletét és nevelését végzi, hanem olyan értékrendet is közvetít, amely egész életükre szilárd alapot adhat. A mai világban különösen fontos a keresztény szellemű nevelés, hiszen a gyermek személyisége már a legkorábbi években formálódik. Ebben az időszakban tanulja meg a szeretet, az elfogadás, a tisztelet, az őszinteség, a felelősség és az egymás iránti odafigyelés alapvető értékeit.
Gyakran hallani azt a véleményt, hogy a hit kérdését majd felnőttként döntse el az ember. Való igaz, hogy a hit személyes döntés, azonban dönteni csak arról lehet igazán, amit az ember ismer. Ahhoz, hogy valaki később szabadon és felelősen tudjon állást foglalni a hit kérdésében, szükséges, hogy gyermekkorában megismerje annak alapjait, megtapasztalja a keresztény közösség szeretetét, és találkozzon az evangélium értékeivel. A hit magvait a gyermekkor termékeny talajába kell elvetni, hogy azok később megerősödve gyümölcsöt hozhassanak.
A keresztény óvoda ezért nem csupán tudást ad át, hanem segíti a gyermekeket abban, hogy Isten szeretetének légkörében növekedjenek. A közös imádságok, az egyházi ünnepek megélése, a bibliai történetek és a mindennapokban gyakorolt szeretetszolgálat olyan lelki kincsek, amelyek egész életükön át elkísérhetik őket. A Bethánia Óvoda küldetése ma is ugyanaz, mint harminc évvel ezelőtt: szeretettel nevelni a rá bízott gyermekeket, hogy hitben, tudásban és emberségben gazdagodva váljanak a jövő felelős, értékeket hordozó felnőttjeivé.
Szöveg: Sztahura Ágnes Angelika SM
Forrás és fotó: szerzetesek.hu; Szociális Missziótársulat
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
