Minden euróövezeti tag jogosult ünnepi 2-eurós érmét kibocsátani. Ez azt jelenti: a 2-eurós érmén nem a normál tagállami kép és szöveg van ilyenkor a „nemzeti” oldalon, hanem valami más.
Viszont ahogy a normál érméknél, itt is konszenzus-kötelezettség van, azaz ha egyetlen állam nem fogadja el a dizájnt, akkor az illető érme nem bocsátható ki.
Bulgária rögtön az első jubileumi érméjére vétót kapott, azaz nem lesz ilyen érme:
A vétózás részletei titkosak, de szinte biztos, hogy a kiszivárgott infók alapján a tettes Szlovákia, a szlovák kormányzat vétózta meg a tervet, mégpedig azon az alapon, hogy a cirill ábécé nem „bolgár”, hanem „szláv”.
A vicces az egészben: a szlovákok és felvállalt elődeik – a morvák – sose használták a cirill ábécét. Hozzájuk Cirill és Metód glagolita ábécéje jutott csak el, majd azt is gyorsan felváltotta a latin ábécé. A cirill ábécé ezzel szemben Cirill és Metód tanítványainak alkotása, s sokkal korlátozottabban terjedt el: csak a Kelet-Balkánon és Oroszország (Rusz) felé északkeletre. A glagolita ábécé viszont gyorsan eltűnt, bár nyoma maradt sokáig a szlovákoknál, s még inkább a horvátoknál,
A glagolita ábécé teljesen új alkotás, pontos, de túl bonyolult írással, ezért se tudott elterjedni, míg a cirill tulajdonképpen egyfajta „reformált” görög írás.
A glagolita ábécé első 5 betűje:
Ⰰ, Ⰱ, Ⰲ, Ⰳ, Ⰴ,
ugyanennek a cirill megfelelői:
А, Б, В, Г, Д,
a görög megfelelők:
Α, Β, Β, Γ, Δ.
(A görögben a „Β” ejtése a klasszikus kor végéig „b”, onnantól „v”. Az eredeti „b” ejtést a „v” megjelenésétől mint „MΒ” írták, most is ez a helyes írás. A cirillben az eredeti „B” maradt „v”-nek, míg annak kicsit módosított alakja a „b”-nek.)
Természetesen csakis Bulgáriában nevezik a cirillt bolgár ábécének, mindenhol máshol „szláv ábécé” a neve (ill. egyetlen kivétel van, Macedónia, ahol a neve „macedón ábécé”). Történetileg mindegyik elnevezés helyes:
- az ábécé Bulgáriában lett megalkotva, s először Bulgáriában lett bevezetve,
- az első szláv irodalmi nyelv a Thesszaloniki környéki bolgár nyelvjárás alapján lett megalkotva, s Thesszaloniki az ókori Macedónia egyik központja volt,
- az ábécé jelentősége összláv: a bolgáron (és macedónon) kívül használja még a szerb, a montenegrói, az orosz, az ukrán, a belarusz, s a ruszin nyelv is a szláv nyelvcsaládban.
Az elnevezés-vita persze régi. Az első szláv irodalmi nyelv elnevezése is hasonló kényes kérdés: neve minden „ószláv”, kivéve Bulgáriát és Macedóniát, ahol „óbolgár”, ill. „ómacedón”. Itt is könnyű téveszteni, mert van „ősbolgár” és „ősmacedón” is, így nevezik:
- a Balkánra a VII. században benyomuló bolgárok eredeti nyelvét, mely egyesek szerint türk nyelv volt, mások szerint kelet-iráni nyelv,
- az ókori macedónok eredeti nyelvét elgörögösödésük előtt.
Macedóniában most nagy a tapsvihar, hogy Szlovákia megvétózta a bolgár „soviniszta” érmét.
Nagy cikk az egyik vezető macedón médiában:
Közben új hírek érkeztek: a szlovákok meglepődtek, hogy ők lettek megnevezve vétózó félként, így kijelentették, hogy ők nem vétóztak. Végülis Görögország magára vállalta a vétózást, az indoklás: nekik semmi bajuk az „a bolgár ábécé” szöveggel, de mindez rossz precedens teremt, mert amikor majd a jövőben Észak-Macedónia euróövezet tag lesz, akkor ők is hasonló érmét fognak akarni, „a macedón ábécé” szöveggel, ami viszont elfogadhatatlan.
Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »
