Jól irányítható, teljesíti a kéréseket, parancsokat – eddigi karrierje igazolja mindezt. Kitűnően tud helyezkedni, saját pályáját sikeresen egyengeti, csakhogy pártjáról ugyanez nem mondható el. A legutóbbi parlamenti választáson 2 százalékot értek el, Tomac az Európai Parlamentbe az USR-vel közös listán jutott be, szavazói támogatás tehát alig áll mögötte. Nicușor Dan olyan politikust nevez ki szakértői kormánya élére, aki a maga pártját még a parlamentbe sem tudta bejuttatni. Fából vaskarika, amire nemigen van példa a demokratikus világban. Ugyanakkor ez a döntés más veszélyeket is hordoz. A jelenlegi romániai politikai osztályból kiábrándult, de a demokrácia intézményeiben még bízó polgárokban felmerül: miért is szavaztak? Volt értelme a voksuknak, ha nem a többséget szerzett pártok alakíthatnak kormányt? Szükség van egyáltalán politikusokra, ha „szakértőkkel” kiválthatóak?
Az államfő szándékai talán jók, de nagyon rossz tanácsadókkal vette magát körül. Beállt a szociáldemokraták táncába, és ezzel eljátszotta annak esélyét, hogy a Bolojan-kormány a megszorítások után valamilyen eredményt is felmutasson, és bizonyítsa, Romániát demokratikus nézeteket valló politikusok is kormányozhatják jól, nem hiba, hanem erény és előny lehet a Nyugat értékeinek, szabályainak követése. Talán meg lehetett volna törni a kétkedők, frusztráltak, a szélsőségesek táborához szegődők számának folyamatos növekedését.
De ha már nem sikerült az elnöknek újra összekalapálnia a korábbi koalíciót, lehet, okosabb lett volna, ha annak szétverőjére, a legnagyobb parlamenti pártra, a szociáldemokratákra bízza a kormányzást. Még azon az áron is, hogy az AUR-ral közösen kényszerülnek majd vezetni az országot, hisz az elmúlt hónapban a parlamentben folyamatosan bizonyították összetartozásukat. Kockázatoktól nem mentes kísérlet, nem vitás, de talán a PSD európaibb magja vissza tudta volna fogni az AUR antidemokratikus szélsőségeit, a nép pedig belekóstolhatott volna, mit tudnak tenni valójában a szájhősök. A hátralevő két és fél év pedig mégsem egy teljes mandátum négy esztendeje, ártani is kevesebb idő, foguk fehérjét kimutatni éppen elegendő.
Nicușor Dan nagyon bízik abban, hogy megakadályozhatja a szélsőséges, magukat szuverenistáknak nevező erők kormányra kerülését, jelen állás szerint azonban épphogy az ő malmukra hajtja a vizet. Ha megszavazza a parlament kormányát, nagyon gyorsan kiderülhet, hogy az béna kacsaként tud csak evickélni, hiszen valós eredményeket a politikai pártok támogatása nélkül nem érhet el. Ha beállnak mögé a demokratikus pártok, azzal tovább rombolják saját hitelüket, és még fényesebben felragyoghat a magát legfontosabb és leghitelesebb ellenzéknek bemutató AUR csillaga. Az elnök döntése csak elodázza hatalomra kerülésüket, és félő, eme második, eleve kudarcra ítélt kísérlet után már nem 40 százalék körüli lesz, hanem 50 fölé növekszik támogatásuk. Kormányt alakíthatnak, akár egymagukban, négy évre. Az igazi katasztrófa ez lenne, és ebben nemcsak a hagyományos pártok, de Nicușor Dan „érdeme” is hatalmas és vitathatatlan.
Fotó: presidency.ro
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
