Számos esetben szigorodnak az összeférhetetlenségi szabályok, az állami támogatások elszámolása, és a kockázatitőkealap-kezelők és magántőkealapok végső tulajdonosi szerkezetének átláthatóságára vonatkozó szabályozás is bekerül abba a törvénycsomagba, ami jövő héten kerül az Országgyűlés elé – sorolta Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón.
Az uniós pénzek hazahozatalához szükséges szupermérföldköveket teljesíti a kormány, és ezek mellett lép be az Európai Ügyészségbe – mondta Vitézy Dávid, miután felsorolta, milyen uniós forrásokat milyen célokra fognak elkölteni.
Az Országgyűlés elé jövő héten kerülő jogszabálycsomag egyik célja, hogy az Integritás Hatóságnak joga legyen a bíróság előtt kikényszeríteni nyomozás folytatását például akkor, ha az ügyészség vagy a rendőrség egy korrupciós ügyben elutasítja a nyomozás megindítását.
A közbeszerzésekben is megjelenik egy plusz hatáskör: ha az Integritás Hatóság európai uniós forrás felhasználására kiírt közbeszerzésnél visszásságot talál, akkor joga lesz beavatkozni és az eljárás felfüggesztését kérni két hónapra, ameddig a vizsgálatát lefolytatja.
Jelentős változások jöhetnek a vagyonnyilatkozatok terén: részletesebb adatszolgáltatást fognak megkövetelni, illetve a nyilvánosságon kívül a hatósági felülvizsgálat is megtörténhet az Integritás Hatóság jogkörének bővítésével, és azzal, hogy az IH számára eseti, célzott hozzáférést biztosítanak a megfelelő nyilvántartásokhoz. „Nem maradhat ki vadászkastély” – jegyezte meg.
– sorolta még Vitézy Dávid, hozzátéve, hogy „ez volt az egyik intézkedés, amit nem voltak hajlandó a korábbi kormányzat átültetni a magyar jogrendbe”.
Számos esetben szigorodnak az összeférhetetlenségi szabályok, az állami támogatások elszámolása is szigorúbb lesz.
A kockázatitőkealap-kezelők és magántőkealapok végső tulajdonosi szerkezetének átláthatóságára vonatkozó szabályozás is része lesz ennek a jogszabálycsomagnak. A tárcavezető elmondása szerint régóta napirenden lévő kérdés, hogy a magántőkealapok tulajdonosai megismerhetővé váljanak. „A hivatalba lépett Tisza-kormány nem látja úgy, hogy ne lenne magyar közérdek, hogy az emberek megismerhessék, kik vannak a magántőkealapok mögött” – közölte.
A kekváknál több lépcsős folyamatra tettek javaslatot az uniós delegációval való tárgyalások során. Mint a miniszter elmondta, a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal úgy privvatizálták ki a közvagyont, és a kuratórium tagjai sajátjukként kezelhették ezeket, hogy az nem volt összeegyeztethető sem az uniós, sem a magyar joggal.
Vitézy Dávid elmondása szerint itt az EU egy bonyolult szabályrendszert javasolt, de az működésképtelen helyzetet teremtett volna, ezért a kormány inkább azt javasolta, hogy állami kézbe kerüljenek vissza a vagyonelemek. Két ütem lesz:
a felsőoktatási intézményeket nem fenntartó kekvák esetében idén augusztus 31-ig tesz javaslatot a kormány arra, hogy miként kerülhetnek ismét állami kézbe az onnan kikerült vagyonok. Ahol a kekvákba más is tett vagyont (például a Mol-részvények kapcsán merül fel ez a kérdés), ott a máshoz tartozó vagyon elkülönítése és visszaadása megtörténik, az állami vagyon kerül vissza az államhoz.
a felsőoktatásban érintett alapítványoknál többlépcsős rendszer jön, mert at augusztus 31-es határidő a tanévkezdésre bizonytalan helyzetet hozhatna. Bizonyos szabályokat (átláthatóság, vagyonnyilatkozattétel stb.) már 2026-tól kiterjesztenek az ilyen kekvákra, de a szerkezeti átalakuluásukra csak 2027-től kerül sor. Addig alapítványként működnek, arról pedig az oktatási miniszter és szakemberek közösen döntenek majd, hogy melyik egyetemnél milyen működési forma a célravezető.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
