A jövő értéke nem a hatékonyság, mert ezt kiszerveztük a gépeknek, hanem a hatékonytalanság – mondta az Inforádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. Rab Árpád arról is beszélt, hogy személyes képességek szükségesek a mesterséges intelligencia használatához.
A mesterséges intelligencia beépülése a munkafolyamatokba számtalan kérdést felvet, hiszen az AI nem megy szabadságra, minden nap, 24 órában dolgozni tud. Ezzel kapcsolatban Rab Árpád az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta: az, hogy a gép éjjel-nappal működjön, drága funkció, de való igaz, hogy főleg a háttérrendszerekben, logisztikában, különféle kisegítésekben ezek nagyon jól fognak tudni működni. Viszont nem az elküldésektől kell félni szerinte, ugyanis borzasztó ember- és szakemberhiány van, és messze nem az a vízió, hogy valakit le kéne cserélni AI-ra, hanem az, hogy hogyan tudják pótolni a munkaerőt ahhoz, hogy megtartsák a termelékenységet.
„Azért hosszú távon azt is látni kell, hogy a jövő értéke nem a hatékonyság, pont azért, mert ezt kiszerveztük a gépeknek, hanem a hatékonytalanság. Megéri egy emberrel hosszabban beszélgetnem, lehet, hogy nem szereztem meg annyi információt, de jól éreztük magunkat. Igazából
az emberi értékek a jövő erős értéke, és azok hatékonytalanok.
Hogyha egy humanoid robottal beszélgetek egy órán keresztül csak úgy a nagyvilágról, azzal 7-8-szor annyi energiát égetek el, mint ha két ember beszélget. Hogyha az összevissza csevegéseinket robotokkal fogjuk csinálni, fölgyullad a bolygó. Ha a megfelelő tudást leszívom egy pillanat alatt, és van idő más emberekkel beszélgetni, akkor megmentjük a bolygót. A kettő között ez a különbség, ez nem gyengeség, hanem erő. Az apró részletek megfigyelése, egy kedves mosoly, tízperces beszélgetés egy munkavállalóval mondjuk a HR-es részéről, és közben az automatizált szoftver megcsinálja az olyan apróságokat, mint hogy írd be a TAJ-számodat, ez működik jól együtt” – magyarázta Rab Árpád.
Úgy látja, hogy az AI használatához leginkább mentális, személyes képességek kellenek. Azon múlik a siker, hogy az ember hogyan kérdez, mennyire kíváncsi, feltesz-e ellenőrző kérdést, hogy biztosan úgy van-e az információ, ahogy az AI adta, elkéri-e a felhasználó a forrásokat, érvel-e az AI ellen, ad-e neki visszaellenőrző kérdéseket.
„Anno a szuperszámítógépek voltak ilyenek, amelyek elképesztő sebességgel tudtak számolni. De ahhoz, hogy te odaülj elé és úgy legyen előkészítve a problémád, hogy megérje azon a számítógépen lefuttatni, nagyon hosszú munka kellett. Mi az, amiért én egy ilyen bonyolult infrastruktúrát használok? Jól tettem-e fel a kérdést?” – fogalmazott. Mint mondta,
nem a technológia idegenít el, hanem lehet, hogy mi választjuk többször azt, hogy a technológiával oldjuk meg a problémákat, mint máshogy.
„Ez a tudatosság nehéz ügy és fárasztó, de szükséges, ez egy nagyon fontos képesség” – emelte ki, megjegyezve, hogy erre a tudatosságra ugyanígy szükség van a cégeknél is: kell-e most használni, milyen mértékben kell, mennyi pénzt hoz nekem, mennyibe kerül, mennyire válok függővé egy terméktől, ki tudok-e törni a lekötési láncból?
„Nem kell túlmisztifikálni magát a technológiát, azt a hatást viszont, amit ránk gyakorol, azt érdemes” – foglalta össze Rab Árpád, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa az Inforádió Aréna című műsorában.
A cikk Exterde Tibor interjúja alapján készült. A teljes beszélgetést megnézhetik, meghallgathatják alább.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
