Július 4-e a nemzeti összetartozás napja, ami a trianoni békeszerződés évfordulóján nem a tragédiára és a veszteségre helyezi a hangsúlyt, hanem az összetartozás pozitív érzésére, valamint a magyar nemzet nyelvi és kulturális egységére. Erről beszélt az InfoRádióban Gali Máté, a Mathias Corvinus Collegium Történettudományi Műhelyének vezetője.
Gali Máté történész az emléknappal kapcsolatban hangsúlyozta: az elmúlt másfél évtized intézkedései a határon túli magyarság kérdését közelebb hozták a mai fiatalokhoz. Nagyon jónak tartja azt a megfogalmazást, hogy nemzeti összetartozás napja, mert a trianoni békeszerződés évfordulóján nem a tragédiára, nem a veszteségre helyezi a hangsúlyt, hanem az összetartozás pozitív érzésére, illetve a magyar nemzetnek a határokon átnyúló oszthatatlan nyelvi és kulturális egységére.
Azzal kapcsolatban, hogy ennyi idő távlatából is felvetődik-e az, hogy történhetett volna-e máshogy a trianoni békeszerződés, elmondta: ha nem úgy zajlik a hadsereg leszerelése 1918 őszén, ha a nagyhatalmi harcok és konstellációk máshogy alakulnak, akkor hogyan állnának most a határok, de ezt nem tudhatjuk.
A Mathias Corvinus Collegium történettudományi műhelyének vezetője arról is beszélt, hogy mit jelenthet a határon túli magyaroknak július 4-e.
„Sok határon túli barátom van, náluk ez egy kiemelt emléknap. Viszont azt hozzá kell tennem, hogy ami igazán fontos volt számukra, az a kettős állampolgárság megadása volt” – jegyezte meg.
A Mathias Corvinus Collegium egész Kárpát-medencét behálózó képzési központjaiban az anyaországi és a határon túli magyar fiataloknak van lehetősége egymással érintkezni, egymástól tanulni, a magyar-magyar kapcsolatokat erősíteni – tette hozzá Gali Máté történész.
A cikk Kalapos Mihály interjúja alapján készült.
(A nyitóképen: Koszorúk a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott megemlékezésen a történelmi Magyarország közepét szimbolizáló emlékmûnél Szarvason 2025. június 4-én.)
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
