A május 29-i általános káptalan döntése értelmében a Bakonybéli Szent Mauríciusz Monostor önálló monostorrá vált. A Pannonhalmi Főapátság honlapján közzétett beszélgetésben Baán Izsák atyát, a bakonybéli közösség perjelét és Hortobágyi Cirill pannonhalmi főapátot, a Magyar Bencés Kongregáció prézes apátját kérdezték az önállóság útjáról, jelentőségéről és az előttük álló kihívásokról.
A több mint ezeréves múltra visszatekintő bakonybéli monostorba a kommunizmus alatti kényszerszünet után 1998-ban küldött újra szerzeteseket a Pannonhalmi Főapátság. De mi volt az újraindulás célja? Ezzel kapcsolatban Hortobágyi Cirill OSB kifejtette: nem egyszerűen a pannonhalmi élet leképezéséről volt szó. „A bencés hagyomány nagyon sokrétű. Amikor a ’89-es fordulat után gondolkodtunk, hogy merre induljon tovább a Magyar Bencés Kongregáció, úgy döntöttük, hogy nem az iskoláinkat vesszük vissza, hanem a régi monostorokat indítjuk újra. Szerzeteseket küldtünk ezekre a helyekre, köztük Bakonybélbe, hogy a sokszínű bencés tradícióból ők válasszák ki, mit visznek tovább” – mondta a pannonhalmi főapát.
A cél az volt, hogy a különböző bencés hagyományoknak teret engedjenek Magyarországon: Győr inkább a tanári és városi lelkipásztori munkát, Tihany a kultúrát és a Balaton-felvidék lelkipásztori szolgálatát, Bakonybél pedig a visszavonultabb életet, az imádság szolgálatát, a kézműves munkát, a vendégfogadást, a lelkivezetést és a lelkigyakorlatokat helyezte a középpontba.
Az alapítás magában hordozta az önállóság lehetőségét – tette hozzá Baán Izsák OSB, a bakonybéli közösség perjele. – Ahhoz, hogy egy függő ház önálló monostorrá válhasson három feltételnek kell teljesülnie.
Az első a sajátos szerzetesi-spirituális profil. „Ez Bakonybél esetében már nagyon hamar kialakult: az imádság elsősége, a liturgia igényes végzése, a Szentírás elmélkedő olvasása, az intenzív testvéri élet egy kis közösségben olyan bencés értékek, melyek közösségünk legújabb kori történetét végig kísérték” – mondta Izsák atya. Mindehhez hozzájött a szemlélődő imádság tanulása és tanítása, az ökológiai tudatosság és teremtésvédelem, az ökumené, valamint az elköteleződés a kultúra és a művészetek – a zene és az ikonfestés – területén és a plébániai lelkipásztori munka.
A második feltétel a gazdasági stabilitás. A 2010-es évekre a monostor megtalálta a helyi adottságokra építő gazdasági tevékenységeket, amelyek fenntartható működést tesznek lehetővé. A 2018-as ezredik évfordulón állami támogatással felújították és bővítették az épített örökséget. „A covid és a gazdasági válság próbáját is kiálló monostori gazdaság mára elég stabil és diverzifikált ahhoz, hogy jó reményekkel tekintsünk az előttünk álló kihívásokra” – fogalmazott a bakonybéli perjel.
A harmadik, egyben utolsó feltétel a szerzetesek létszáma. A Magyar Bencés Kongregáció Konstitúciója szerint legalább hat örökfogadalmas szerzetes szükséges az önállósághoz. A kilencfős bakonybéli közösség ma már ennek a kritériumnak is megfelel.
Annak kapcsán, hogy mit jelent mindez a gyakorlatban, Baán Izsák OSB szemléletes hasonlattal élt: olyan ez, mint amikor egy tagintézmény önálló iskolává válik, vagy egy fiókvállalat leválik az anyavállalatról. Eddig a bakonybéli szerzetesek jogilag a pannonhalmi közösség részei voltak, az új tagok felvételéhez és a fogadalmak engedélyezéséhez a főapát döntése kellett, a helyi vezető is az ő kinevezésével kapta a megbízatását. Az önálló monostor saját maga választja elöljáróját, autonóm módon dönt a tagsági és gazdasági ügyekben, és önállóan képviselteti magát egyházi és világi fórumokon egyaránt.
Hortobágyi Cirill főapát hozzátette: „Az önállósággal a közösségnek magának kell meghoznia az életüket érintő döntéseket, és ők viselik érte a felelősséget is.”
A kérdésre, hogy hogyan éli meg a bakonybéli és a pannonhalmi közösség az önállóvá válást, Baán Izsák atya elmondta: öröm és hála jellemzi a közösséget. „Hálásak vagyunk a gondviselő Istennek, aki Szentlelkével arra indított embereket, hogy a monostor újraélesztésén munkálkodjanak, s aki ezekben az évtizedekben szeretetével megtartotta, kísérte közösségünket. És hálásak vagyunk annak a sok jó szándékú embernek is, akik támogatásukkal lehetővé tették, hogy Bakonybél megerősödjön és önállóvá legyen.” A bakonybéli perjel kiemelte Várszegi Asztrik és Hortobágyi Cirill főapátot, „akik néha minden józan megfontoláson túl is bizalmat szavaztak ennek az alapításnak”. Ugyanakkor az önállóság nagyobb felelősséget is jelent – tette hozzá Izsák atya. – A közösség szakember bevonásával feldolgozta az ezzel kapcsolatos félelmeit és aggodalmait. Ezalatt azt is felfedezték, hogy ez a lépés végső soron az egymás iránti bizalmat, valamint az egymás és a rájuk bízottak iránti felelősségvállalást erősítheti.
„Nagy örömmel és hálával tölt el bennünket, engem mindenképpen” – mondta az önállósodásról Hortobágyi Cirill. Rávilágított: Európában ma a történelmi egyházak nem a virágkorukat élik. A szerzetesrendekben tartományokat vonnak össze, monostorokat kell bezárni, az iskolákat alapítványi formában mentik tovább. Ezzel szemben a Pannonhalmi Főapátság 1989 után három új monostort alapított: Győrt, Tihanyt és Bakonybélt. Most, hogy Bakonybél is önálló lett, ez a folyamat teljessé vált. Ezért pedig sokan példaként tekintenek Pannonhalmára. A főapát úgy látja, hogy a különböző hangsúlyok, melyeket Szent Benedek regulája és a közös spiritualitás fog össze, színesebbé és gazdagabbá teszik a magyar kongregációt.
A Pannonhalmi Főapátságban közel harminc szerzetes él együtt; a kongregációhoz pedig mintegy nyolcvan testvér tartozik. Bár a ferencesek országosan többen vannak, mint a bencések, de miután nekik sok házuk van, így az egy helyen élő közösség kisebb a pannonhalminál – mondta Hortobágyi Cirill. – Az elmúlt hét év mindegyikében volt örökfogadalom a főapátságban, és a többi házban is stabilitás, vagy növekedés tapasztalható.
*
Az önállóság folyamata pontosan körülírt egyházi keretben zajlik. Miután előbb a pannonhalmi konventkáptalan, majd a május 29-i általános káptalan – amelynek tagjai a kongregáció elöljárói, a prézesi tanács tagjai és a küldöttek – megszavazták az önállósodást, a közösségnek elöljárót kellett választania.
Hortobágyi Cirill főapát június 1-jére hívta össze a választási káptalant, amelyen mint prézes apát elnökölt. Ő tanúsította, hogy a választás szabályos volt, és megerősítette, beiktatta hivatalába a bakonybéli közösség által megválasztott első konventuális perjelt, Baán Zsolt Izsák OSB atyát.
Az önállóságot ünnepélyesen július 11-én, Szent Benedek ünnepén hirdetik ki Bakonybélben: a prézes apát alapító okiratot állít ki, amelyet felmutatnak és felolvasnak a templomban a hívek előtt.
A teljes írás ITT olvasható.
Forrás és fotó: Pannonhalmi Főapátság
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
