A védelmi minisztérium szerint a román radarok nyomon követték a dróntámadást, és figyelemmel kísérték azt a robotrepülőt is amelyik Galacon becsapódott. Egy dandártábornok el is magyarázta, hogy a légierő két F–16-os vadászgépének és egy IAR 330 SOCAT helikopterének pilótái engedélyt kaptak a lelövésére, de a döntéshez rendkívül kevés idő állt rendelkezésre, és a hadsereg szerint az is súlyos veszélyt jelenthetett volna, ha a város felett lövik le a drónt, mert a lezuhanó roncsok még a becsapódásnál is nagyobb károkat okozhatnak, a rendelkezésre álló adatok alapján pedig nem lett volna biztonságos lelőni.
Ezt nem nagyon értem, biztosan azért, mert rég voltam katona, és akkor még nem tanultunk a drónokról, hanem csak hason csúszva ástuk el az aknákat. Nem tudom, mi történik, ha lelövik, a levegőben felrobban, darabjai pedig a háztetőkre esnek, de szerintem nem okozott volna akkora robbanást, mint becsapódásakor.
Azt állítják, hogy egy Geran–2-es orosz eredetű drón volt, és a román hatóságok rögtön intézkedtek a történtek után. A Legfelsőbb Védelmi Tanácsot összehívták, nemkívánatos személynek nyilvánították Oroszország konstancai főkonzulját, és bezárják az ottani orosz főkonzulátust. Nicuşor Dan Galacon járt, és azt mondta, hogy a támadásért a felelősség az oroszoké. Lehetséges, hogy az a drón akkor változtatta meg az útvonalát, amikor az ukrajnai Reni város felett találat érte. Ezzel azok malmára hajtja a vizet, akik azt mondják felelőtlenül, hogy nem is orosz drón volt.
A támadás után reagált a NATO és Brüsszel is. Mark Rutte teljes szolidaritásáról biztosította Romániát, és azt mondta, hogy a katonai szövetség kész megvédeni a tagállamok területének „minden egyes centiméterét”. (Eddig úgy tudtam, hogy a területet négyzetkilométerben, hektárban vagy négyzetcentiméterben lehet mérni.) Az is eszembe jutott, hogy korábban, holland miniszterelnök korában, amikor a schengeni övezethez akartunk csatlakozni, Rutte úr nem nagyon biztosított szolidaritásáról.
A többi európai vezető, az Európai Parlament elnöke, Roberta Metsola, az EB-elnök Ursula von der Leyen és mások is mind támogatásukról biztosítottak. Ilyen helyzetekben mindig elkezdődnek a találgatások, hogy mi lenne, ha még nagyobb baj történne, hová menekülne a jó nép. A sürgősségi felügyelőség szerint van 5072 óvóhelyünk, ahol elméletileg 700 ezer ember húzódhat meg, de időközben azok vagy használhatatlanná váltak, vagy különféle személyek hasznosították azokat saját javukra. Nem nagyon tudja senki, hogy ezek hol vannak, és volt olyan is, aki azt mondta, hogy az óvóhely fenn van Istennél, a mennyben. Az biztos, hogy az egy biztos hely, de lehet, hogy lesznek, akik ennek ellenére a pokolba mennek.
A hatóságok a Légy kész platformon részletezik, hogy miket is készítsünk elő egy sürgősségi helyzetben, és az nagyon hasonlít arra, amit a Covid-járvány idején is javasoltak – jó lett volna megtartani az akkor bepakolt hátizsákokat.
Helyszűke miatt csak néhány szükséges dolgot említek meg: kell 4 liter víz fejenként napjára, ezenkívül élelmiszerek, konzervek, tea, kávé (hogy ne álmosodjunk el, ha figyelni kell), tej, gyerektápszerek (ha van kisgyerek a családban). A házi kedvencek élelméről se feledkezzünk meg! Aztán iratainkról is gondoskodjunk, mert ha meghalunk, még egy halotti bizonyítványt sem tudnak kiállítani, ha nem tudják, kik vagyunk. Egészségbiztosítási kártya és kevés pénz is legyen nálunk. A gyógyszereket se felejtsük el. Legyen ruha, cipő, meleg holmi, hálózsák. (Arra nincs javaslat, hogy kánikulában mit tegyünk.)
Ha munkába járunk vagy autókázunk, ott és abban is legyenek szükséges dolgok. Hogy a gyerekek ne unatkozzanak, az óvóhelyre vigyünk játékokat is. Fel kell készülni az áramszünetekre is, szerencsére az időseknek, akik a Ceauşescu-féle aranykorban éltek, van abban gyakorlatuk, amit megoszthatnak.
A Galacon becsapódott drón maradványai. Fotó: Facebook / Ministerul Apararii Nationale, Romania
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
