A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) 2024. december 3–4-én tartott téli rendes ülésén Németh Gábor győri egyházmegyés papot választotta titkárává. Életéről, sokrétű szolgálatáról kérdeztük, valamint a Szentháromság misztériumáról, ünnepéről.
– A soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus Líceumban érettségizett. Teológiai tanulmányait a Győri Hittudományi Főiskolán, majd a Collegium Germanicum et Hungaricum növendékeként Rómában, a Pápai Gergely Egyetemen, illetve az Accademia Alfonsianán végezte. Pappá szentelését követően gazdag kápláni, plébánosi évek következtek. Hogyan tudná meghatározni papi szolgálatának lényegét, „ars poeticáját”?
Amikor gimnazista voltam, előttem élte meg hitelesen a hivatását Bindes Ferenc atya. Példájának akkora volt a vonzása, hogy a hittanos közösségéből tizenketten lettünk papok és szerzetesek. Az életére tekintve megfogalmazódott bennem, hogy ezt én is el tudnám képzelni magamnak. Ezen a vonzáson keresztül hívott meg a szolgálatára Isten. Nagy, Szent Pál-i meghívástörténetem nem volt. A döntésemet nem bántam meg, azon a helyen vagyok, ahol értékesnek érezhetem magam. Jó látni, ha a szolgálatom révén – akár a jelenlegi helyzetemben – megkönnyíthetem mások életét, segíthetem az Egyházamat.
– Papi jelmondata János evangéliumából való: „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte.” Miért éppen erre esett a választása?
– A húsvéti idő második hetében olvassuk ezt az evangéliumi szakaszt. Amikor először hallottam, szíven ütött ez a rész, és azóta is minden alkalommal így van ez.
– Erkölcsteológiából és egyházjogból is a legmagasabb szintű tanulmányokat végezte, doktori fokozatott szerzett Rómában, illetve Budapesten. Hogyan hatott az életére és a szolgálatára ez a két tudományterület?
– Ha eldönthettem volna, mit tanulok, akkor az egyháztörténelmet választottam volna. Pápai Lajos megyéspüspök azonban a Győri Hittudományi Főiskola oktatói szükségleteire való tekintettel arra kért, hogy az erkölcsteológiában mélyüljek el. Sosem bántam meg, hogy erre indultam. Véletlennek tűnhet, de a gimnáziumban is a biológia volt az egyik legkedvesebb tantárgyam. Amikor az egyetemen bioetikával kezdtünk foglalkozni, hamar közel került a szívemhez a teológia e szakága.
Kánonjoggal jóval később, az egyházi adminisztratív munkám miatt kezdtem foglalkozni. Sokat segít benne. Habár elsőre furcsának hathat, hogy a morális mellett kánonjogot tanultam, legutóbb egy konferencián, a bemutatkozásomat követően egy előadótársam rávilágított, hogy ez a két ág jelenti az egyházi tanítás alapját, gyökerét. A két tárgy szemléletmódja különböző, hiszen az erkölcsteológia értékek mentén fogalmaz meg irányokat, a kánonjog pedig normatív módon ragadja meg a dolgokat. Lényeges viszont, hogy bár más-más úton, de mindkettő ugyanahhoz a célhoz jut el. Amikor erkölcsteológiát tanultam, a húszas éveimben jártam, és minden tudás mozaikdarabkánként szerveződött egésszé bennem. A negyvenes éveimben kezdtem el kánonjogot tanulni, és jó szemléletet kaptam, mert már az egész felől tudtam rálátni a részekre, azaz rendszerezve láttam a teológiát: ezért csak ajánlani tudom mindenkinek, akinek lehetősége van erre, hogy ragadja meg az alkalmat a tanulásra.
– 2018-tól titkári kinevezésig a püspöki konferencia irodaigazgatója volt. Mi határozta meg a munkáját?
– Az MKPK titkárának helyettese voltam, lényegében a titkár titkára. Az idegen nyelvű levelezés, a pápai üzenetek magyar nyelvre fordítása és a püspöki konferenciának helyet adó irodaház ügyvitele, üzemeltetése volt a feladatom.
– Titkársági szolgálatára hogyan tekint? Miben segíti a püspökök, ordináriusok munkáját, milyen területeken kell helytállnia?
– Leginkább egy miniszter melletti kabinetfőnöki, illetve ügyvezető igazgatói feladatkörként tudnám meghatározni a munkámat. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a konferencia ülései közötti ügyvitel, az operatív feladatok elvégzése a feladatom. Ez sok esetben az állami hivatalokkal, a kormányzati szervekkel és szereplőkkel való kapcsolattartást is jelenti. Az MKPK elnökének és a bizottságok munkájának segítése, ülések, tárgyalások és döntések előkészítése, információk beszerzése tartozik még a feladatkörömbe. Mindez szerteágazó tevékenységet jelent, de van segítségem: a titkárságon és az MKPK központi intézményeiben is kiváló munkatársak dolgoznak.
– Az Egyház és az állam közötti viszonynak mi a zsinórmértéke? Mi könnyíti vagy nehezíti ezt a viszonyt?
– Mindig vannak olyan feladatok, amelyekben az állam az Egyház együttműködését kéri, egyes esetekben akár át is adja a feladatot, például oktatási és szociális területeken. De a viszony kapcsán lényeges figyelembe vennünk egy szempontot, és ennek megértésben segítséget nyújtottak a kánonjogi tanulmányaim.
Az autonómia azt jelenti, hogy egy nagyobb rendszeren belül van egy kisebb rendszer, amely bizonyos önállósággal bír. A szuverenitás esetében pedig két egymástól független és egymás függetlenségét tiszteletben tartó entitásról beszélhetünk. Az Egyház és az állam viszonyát ez utóbbinak kell meghatároznia.
– 2025-től a Brenner János Hittudományi Főiskola rektora, ahol jelenleg szünetel a papképzés. Milyen kihívások és célok határozzák meg a főiskola életét?
– Győrött, amíg működött a papképzés, ugyanazon személy volt a papnevelő intézet és a Hittudományi Főiskola elöljárója. Helyben lakott, a papnevelő intézet falai között. Miután Győrben jelenleg sajnos szünetel a papképzés, így nem indokolt a helyben lakás. Ezért is döntött úgy Veres András győri megyéspüspök, hogy megbíz a feladattal. Hetente egy napot töltök Győrben, egyébként „home office-ból” látom el a rektori teendőimet.
A főiskolán most alapvetően hitoktatói feladatkörrel kapcsolatos képzéseink vannak, két helyszínen, Győrött és Szombathelyen. Több szakirányban oktatunk: hittanár, katekéta, lelkipásztori munkatárs, kántor. Vannak, akik azért tanulnak nálunk, mert az adott képzésnek megfelelő munkahelyen szeretnének majd dolgozni, szolgálatot teljesíteni.
– Régóta foglalkozik oktatással is. Mit jelent Önnek ez a tevékenység?
– Jelenleg erkölcstant és az egyház szociális tanítását oktatom a levelező tagozaton. Még gimnazista lehettem, amikor a pedagógus nagynéném egyszer rám nézett és azt mondta: „pedagógus típus vagy”. Jó visszagondolnom erre. Akkor még nem értettem, mire gondol pontosan. Titkon van bennem egy jó érzés a tanítással kapcsolatban. Küldetésemnek tekintem, hogy a tudást továbbadjam, és segítsem a másik embert, hogy megszeresse, befogadja azt. Ez boldoggá tesz. A frontális oktatást nem igazán szeretem,
És bátorítani kell a kérdésfeltevést, a kritikus gondolkodást is, ettől sem szabad félnünk.
– Idén a Könnyező Szűzanya búcsúünnepén a győri székeskáptalan tagja lett. Mit jelent ez a tisztség, és milyen szolgálattal jár együtt?
– A világ különböző helyein más és más szolgálatokat látnak el a székeskáptalanok tagjai, például konventmiséket mutatnak be, egyházmegyei hivatalokban végeznek munkát és így tovább. A mi egyházmegyénkben a kanonoki cím szimbolikus jelentőségű, tulajdonképpen egy gesztus a főpásztor részéről. Nem jár javadalmakkal, különleges jogokkal, sem kötelezettségekkel. Az egyházmegye közösségének és vezetőjének figyelmét, elismerését tükrözi.
– Alapvetően hivatali, adminisztratív munkája mellett hogyan tudja gyakorolni a papi hivatását?
– A lelkipásztori élet azon oldalát, amely a szentségek kiszolgáltatásáról szól, jelenleg kevésbé tudom megélni. Ritkán esketek, keresztelek vagy temetek. De
Hiszen őket szolgálom a napi munkámmal. Igyekszem mindig emberközpontú hozzáállással dolgozni, odafigyelni a másik emberre, a munkatársaimra.
A napi szentmise, a zsolozsma, az imádság segít élővé tenni az istenkapcsolatomat és az emberekhez fűződő viszonyomat. Jólesik, amikor a nagyobb egyházi ünnepeken elmerülhetek a lelkipásztori feladatokban, például kisegítek egy-egy plébánián, vagy adventkor, nagyböjtben akár három-négy órán át gyóntatok a pesti ferences templomban.
– Vasárnap, május 31-én ünnepeltük a Szentháromság ünnepét. Ez a titok hogyan van jelen az életében, és mire irányíthatja rá mindannyiunk figyelmét?
– A Szentháromság mint hittitok azt jelenti, hogy Isten közösség, és úgy gondolom, ennek különösen is üzenetértéke lehet a mai ember számára. Hiszen sokfajta közösségre vágyunk, csoportokba szerveződünk az élet különböző területein vagy a közösségi médiafelületeken. Sokszor mégsem találjuk azt a közösséget, amely igazán emberré, teljessé tenne bennünket. Vasárnap azt ünnepeljük, hogy a Szentháromság egy tökéletes háromszemélyű közösség, ugyanakkor egyetlen Isten, aki a megtestesülés révén nyit felénk, és ebbe a közösségbe hív bennünket.
Fotó: Merényi Zita
Kuzmányi István/Magyar Kurír
Az interjú nyomtatott változata az Új Ember 2026. május 24-i számában jelent meg.
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
